Az ombudsman védelmébe vette a szegedi klinikát

2004.03.25. 16:53
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár korábban elmarasztalta, az állampolgári jogok biztosa viszont most megvédte a szegedi klinikát, amely sikeres, külföldön törzskönyvezett, ám itthon el nem ismert gyógyszert adott vastagbélrákban szenvedő betegeknek. Lenkovics barnabás szerint nem lehet korlátozni a terápiát. Kökény Mihály egészségügyi miniszter szerint nem ez a kérdés, hanem, hogy a betegek fizettek a klinikának a terápiáért.
Az állampolgári jogok biztosa szerint nem korlátozhatják a daganatos betegek kezelésére használt, Magyarországon be nem jegyzett Eloxatint a szegedi klinikán. Az országgyűlési biztos szerint a vizsgált esetben a beteg és orvosa egyaránt alkotmányos jogát gyakorolta, annak határait nem lépte át.

Lenkovics Barnabás azután indított vizsgálatot, hogy kiderült, a Szegedi Tudományegyetem Onkoterápiás Klinikáján több - vastagbélrákkal kezelt - beteget az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nem finanszírozott, Magyarországon nem törzskönyvezett gyógyszerrel kezeltek. A szer használatának gyakran százezres költségét a betegek állták.

Lenkovics megállapította azt is: a betegnek joga van a betegség kialakulásának megakadályozására, állapota rosszabbodásának lassítására. Amíg­ különösen az onkológiai betegségek esetén ­ a teljes körű ingyenesség és esélyegyenlőség költségvetési vagy finanszírozási okokból nem lehetséges, el kell kerülni a szükségtelen és aránytalan tiltásokat és korlátozásokat - áll az ombudsman jelentésében.

Gyógykezelés szabadsága

Lenkovics Barnabás az elkészült vizsgálati jelentésben arra jutott: ha a terápiát vezető orvos az elôzetesen tájékoztatott beteg beleegyezésével a szakma szabályai és etikai követelményei, illetve a kezelés eljárási rendje alapján alkalmazhatónak ítéli a szert, akkor ez az orvos gyógykezelési szabadságának körébe tartozó orvosszakmai kérdés.

Tiltották volna a terápiát

Az OEP vizsgálata korábban elmarasztalta a szegedi intézményt. Szerintük közpénzből fenntartott intézményben a törvény tiltja, hogy a betegek fizessenek a terápiáért, márpedig a klinika igazgatója térítést kért a külföldről beszerzett gyógyszerekért. Vizsgálatuk eredménye szerint vétettek a gyógyszertörvény ellen is, ami a gyógyszerek forgalmazását szigorú feltételekhez köti.

Ezzel szemben az ombudsman azt állapította meg, hogy ha egy új vagy túl költséges gyógyító eszközt, eljárást maga nem képes finanszírozni, akkor lehetővé kell tennie az állampolgárok számára, hogy azt maguk finanszírozhassák.

Visszafizettették volna a gyógyszer árát

Korábban még az is felmerült, hogy a külföldön egyébként törzskönyvezett és sikeres szer használata gyógyszerkísérletnek minősül, ezért a terápiákat be kell fejezni, és a jogtalanul elkért összeget, amelyet a gyártónak kellene finanszíroznia, vissza kell fizetni a betegnek.

A betegek beleegyeztek a gyógyszer használatába

A klinika viszont azzal hárította el a kritikát, hogy a betegek megbeszélés után, a kockázat csökkentése érdekében vállalták a térítés kifizetését. Saját kérésére még fegyelmi vizsgálat is indult Thurzó Gábor, a klinika igazgatója ellen, de az egyetem vétség hiányában megszüntette az eljárást. A klinika később bejelentette, hogy térítésmentesen folytatja a korábban alkalmanként 200 ezer forintért végzett kezelést.

A OEP és az Egészségügyi Minisztérium még kivárnak

Az ombudsman felkérte az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy dolgozza át az Európai Unió országaiban már törzskönyvezett és a terápiában elfogadottan használatos, de Magyarországon törzskönyvvel, illetve forgalomba hozatali engedéllyel még nem rendelkező gyógyszerek alkalmazási feltételeit.

Kökény Mihály egészségügyi miniszter az Indexnek Lenkovics megállapításait úgy kommentálta: nem az a kérdés, sérült-e a betegek joga, hanem az, hogy a klinikának nem lett volna szabad pénzt kérnie a terápiáért. Azt vagy a gyártónak kellett volna finanszírozni, vagy méltányosság alapján másnak, de semmiképpen sem a betegeknek.

Kökény továbbra is azt vallja, ezen a téren hibázott a klinika.

A minisztérium orvosszakmai álláspontját csak az Egészségügyi Tudományos Tanács és az Országos Gyógyszerészeti Intézet vizsgálata után alakítja ki. Az OEP nem reagált megkeresésünkre.