Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Közel másfélmillió ember él halmozott szegénységben

2003.06.24. 15:49
Tudatosítani kell a szegénység kérdésének fontosságát, fel kell rázni a közvéleményt, hogy az ország a jövedelmek szempontjából kettészakadt, és ezen csak reformok bevezetésével lehet segíteni - hangoztatta Göncz Árpád a magyarországi szegénységről készült tanulmány ismertetésén kedden Budapesten.
Az ENSZ megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Világgazdasági Kutatóintézete által a "humán fejlettségről" készített tanulmány ismertetésén a volt államfő elmondta: sok a tennivaló az egészségügyben, az oktatásban és a munkalehetőségek biztosítása területén, mert sokan élnek szegénységben.

A szegénység enyhítéséért - helyzetkép és javaslatok címmel közzétett jelentés tartalmazza: Magyarország lakóinak mintegy 13 százaléka, közel 1 millió 300 ezer ember él halmozott szegénységben, és a szegénység kockázata a kisgyermekeknél a legnagyobb.

A tanulmány rávilágít a szegénység kialakulásának okaira, s leküzdésére is megfogalmaz javaslatokat.

Nőni kezdett a szegénységi rés

Fóti Klára, az MTA tudományos főmunkatársa, a tanulmánykötet szerkesztőjének ismertetése szerint, a 2000 és 2002 közötti adatok alapján az elmúlt évek gazdasági növekedésével nem került Magyarország jobb helyre, sőt a szegénységi rés, a legszegényebbek átlagtól való elmaradása ismét nőni kezdett.

A hatévesnél fiatalabb gyermekek mintegy egy ötöde, a 14 évesnél fiatalabbak 17 százaléka él halmozottan hátrányos körülmények között.

Az ötödik alkalommal készített felmérés szerint Magyarország az 54 ország között a 35. helyen áll, amit úgy számítottak ki, hogy egy mérőszámban összesítik az egy főre eső bruttó nemzeti jövedelmet az adott országban a várható élettartammal és az iskolázottsággal.

A várható élettartam 71,3 év

A felmérés szerint a várható élettartam Magyarországon kevesebb, mint a szomszédos országokban, jelenleg 71,3 év.

A tanulmány rámutat arra is, hogy a segélyezési rendszer gyenge hatékonyságú, és csak kevéssé enyhíti a halmozott szegénységet. Ennek az oka részben az, hogy az alacsony jövedelemszint önmagában nem jogosít támogatásra, és a rászorulók csak bizonyos jogcímeken juthatnak segélyhez, így nagyrészük ellátás nélkül marad.

Göncz Árpád véleménye és a tanulmány készítői szerint ezen csak a segélyezési rendszer átalakításával, a szociális támogatások egyszerűsítésével lehet segíteni.