A bejelentést a miskolci polgári védelmi szövetség Együtt a bajban, határok nélkül című konferenciáján tette a Kárpátaljáról érkezett Dupka György, aki az ukrán parlament egyetlen magyar tagját képviselte. Dupka szerint környezetvédelmi probléma alakul ki, ha belátható időn belül nem történik beavatkozás, és be kell zárni a romániai Máramarosszigettel szemben fekvő Aknaszlatina sóbányáját.
A részletekről Ambrus Pál, a técsői járási közigazgatási hivatal elnökhelyettese számolt be lapnak. Ambrus szerint közel ötmillió dollárra volna szükség a veszély elhárításához, az állami tulajdonban lévő, veszteségesen működő bánya, amely a kontinens legnagyobb ilyen létesítménye, megmentéséhez. Ukrajnának viszont nincs ennyi pénze erre a célra.
A vágatokból jelenleg szivattyúval távolítják el a vizet, ami sós tavakba kerül. Ha bezárják a jelenleg gazdaságtalanul működő üzemet, a Szlatina alatti, nagyjából tizenhárommillió köbméteres üreget eláraszthatja a Tisza vize.
A bányában maradó jelentős sókészletek miatt tömény sóoldattá válhat az ivóvízbázisul is szolgáló folyó, veszélybe sodorva az élővilágot is. Az elárasztott tárnák ráadásul be is omolhatnak, ennek eredményeképpen a csaknem tízezer lakosú, jórészt magyarok lakta Aknaszlatina helyén hatalmas kráter maradna, a kipréselődő víztömeg pedig szökőárként söpörne végig a Tisza völgyén.
Az egyik megoldás az volna, hogy földdel betömik a vízbetöréssel leginkább fenyegetett tárnákat. Így meg lehetne menteni a föld alatt működő allergológiai kórházat is. Szakemberek a külszíni bányászatra való áttérést is lehetségesnek tartják, ami eddig azért nem kerülhetett szóba, mert a közelben katonai létesítmény működött.
A magyar szakemberek nem tudnak a veszélyről, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője nem tartja valószínűnek, hogy komoly veszélyről lenne szó. Ungvári értesülés szerint, a megyei környezetvédelmi főosztály nem foglalkozik az aknaszlatinai sóbánya gondjaival. Volodimir Rubec osztályvezető elmondta: a létesítményt nem tartják számon az ökölógiai veszélyforrások között.
Rubec azt is elmondta: évente 1-2 millió köbméter sós víz kerül a Tiszába, ám ez eddig nem okozott környezeti kárt a Tisza felső szakaszán.