Az ügyész politikai gengszterizmussal vádolja Székelyt

2002.12.05. 15:55
Az ügyész a Székely Zoltánra első fokon kiszabott 6 éves börtönbüntetés súlyosbítását, míg a védők az ítélet megalapozatlansága és pontatlanságai miatt a vádlott felmentését kérték a Legfelsőbb Bíróságon (LB) csütörtökön kezdődött másodfokú perben. A vádban foglalt cselekményekért 2-től 12 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki.
A Fővárosi Bíróság május 27-én mondta ki az előző ciklusban előbb kisgazda, majd a különböző csatornázásokhoz kapcsolódó bűncselekmények kirobbanása után független országgyűlési képviselő bűnösségét kétrendbeli, hivatalos személy által elkövetett vesztegetésben.

A megvádolt egykori honatyát 2000. december 15-én tartóztatták le, 2001 áprilisában házi őrizetre enyhítették a kényszerintézkedést, ám mivel annak szabályait sorozatosan megszegte, a bíróság tavaly novemberben újra előzetes letartóztatásba helyezte.

Politikai gengszterizmus

A Legfőbb Ügyészség képviselője perbeszédében hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság által meghozott ítélet megalapozott volt. Véleménye szerint az LB értékelheti a Székely Zoltán terhére rótt cselekményeket úgy is, hogy azokat nem bizonyos előnyök biztosításáért, hanem esetleges hátrány elkerülése érdekében ajánlotta fel.

Az ügyész okfejtése szerint ez tulajdonképpen védelmi pénz szedése, zsarolás, ahogy fogalmazott: politikai gengszterizmus.

Indítványozta, hogy Székely Zoltán büntetését súlyosbítsák és szabjanak ki rá pénzbüntetést is, amelyet a Fővárosi Bíróság elmulasztott megtenni.

A vádban foglalt cselekmények alapján halmazati büntetésként 2-től 12 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, ennek alapján 7 évet meghaladó börtönbüntetést tart indokolnak a Legfőbb Ügyészség.

Az ügyész hangsúlyozta, hogy Székely Zoltán olyan bűncselekményeket követett el, amelyek megakadályozása volt a feladata bizottsági alelnökként.

A védelem szerint megalapozatlan az ítélet

A védő szerint az elsőfokú ítélet megalapozatlan és több pontatlanságot is tartalmaz. Az ügyvéd többször hangsúlyozta, hogy nem Székely Zoltán kereste fel a szigethalmi csatornázásban érdekelt vállalkozót, Balla Dánielt, hanem a férfi kért tőle találkozót és hívta fel telefonon pár alkalommal. Az ügyvéd cáfolta az ítélet azon részét is, amely a pénz átvételét rögzíti, ugyanis véleménye szerint arról nem lehet beszélni, hiszen Székely Zoltán abban a tudatban volt, hogy politikusokra nézve terhelő dokumentumokat kap.

Bírálta a rendőrség eljárását is, megkérdőjelezte annak jogszerűségét, ugyanis az ügyészségi nyomozó hivatalhoz kellett volna továbbítaniuk Balla Dániel feljelentését, ám ez csak a nyomozás után, jóval később történt meg.

Egy hét múlva dönt a bíróság

Székely Zoltán tagadta bűnösségét, és az utolsó szó jogán tartott beszédében azon véleményének adott hangot, hogy az ügyész az egész parlamentet minősíti politikai gengszterizmus kifejezésével, és azokat, akik a közpénzek ellenőrzését végzik. Hangsúlyozta: politikai indokból indult ellene támadás, nem véletlen, hogy az emődi polgármester és Balla Dániel is részt vett ebben, mivel mindketten olyan szabálytalanságokat követtek el, amelyeket ő fel akart tárni.

Az LB egy hét múlva hoz döntést az ügyben.