A Szülőföld programról vitázott a T. Ház

A kormány a nemzetpolgárság megteremtésével, egymilliárd forintos kezdőtőkéjű Szülőföld Alap létrehozásával, húszmilliárd forintos hitelprogrammal, valamint a Magyarországra akadálytalan utazást lehetővé tevő úti okmány biztosításával kívánja segíteni a szomszédos országokban élő magyarság szülőföldön való boldogulását - mondta az igazságügy-miniszter szerdán a parlamentben.

Bárki csatlakozhat az alaphoz

"Kell, hogy legyenek olyan össznemzeti, közös ügyek, melyek esetében felül lehet emelkedni a pártpolitikai kötődéseken, csatározásokon" - fogalmazott Petrétei József a határon túli magyarok nemzetpolgárságáról, a szülőföld-programcsomag létrehozásáról szóló határozati javaslat és a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat együttes expozéjában. Petrétei definíciója szerint magyar nemzetpolgár az, aki - éljen bármely államban - magát magyar nemzetiségűnek vallja, és akiért a magyar állam felelősséget visel, az ő szülőföldön való boldogulását támogatja.

A törvény bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és természetes személy számára lehetőséget ad arra, hogy önkéntes befizetéseket és adományokat tegyen az alap javára - ezen befizetések után adózási kedvezményezettség lesz érvényesíthető.

Oktatást, kultúrát, kutatásfejlesztéseket támogatnának

Mint elhangzott, a Szülőföld Alapból nyújtható támogatások körébe tartoznak nevelési-oktatási, képzési, tankönyv-, taneszköz-támogatások, felsőoktatási ösztöndíjak, szociális jellegű juttatások, illetve kulturális, tudományos, kutatásfejlesztési támogatások. Petrétei József kitért arra, hogy a Szülőföld Alap stratégiai döntéseit a tanács hozza majd, a kollégiumokban pedig a rendelkezésre álló források felhasználásának meghatározása, a pályázatok kiírása történik.

A kormány kezdeményezi, hogy a szülőföldön boldoguláshoz az eddig közpénzekből nyújtott támogatás egészüljön ki egy célzott gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtő hitelprogrammal: a Partner-hitelprogram összesen húszmilliárd forintos kiegészítő juttatással bővíti ki a szomszédos országokban élő magyarok lehetőségeit.

Új szakaszba terelt magyar-magyar kapcsolatok

Kocsi László MSZP-s képviselő kijelentette: a népszavazási kérdés szerencsétlen és rosszul feltett. A szocialisták a kérdésre nemet, a népszavazás által jelképezett ügyre viszont igent mondanak - közölte. Elmondta: ezért a kormány olyan javaslatot nyújtott be, amely hozzáad a nemzetpolitikához és új szakaszba tereli a magyar-magyar kapcsolatokat.

Németh Zsolt (Fidesz) közölte: kormány megdöntötte az egy hónapra jutó nemzetpolitikai kezdeményezések rekordját, ami nem a "fokozódó nemzetérzékenységnek", hanem a kettős állampolgárság elleni kampány miatti "rossz lelkiismeretnek" köszönhető. Azt javasolta, hogy a kormány vonja vissza tervezetét, amelyet a politikai pártokkal és a határon túli magyarok képviselőivel való egyeztetés után terjesszen be újból.

SZDSZ: a népszavazásért Orbán a felelős

Az SZDSZ vezérszónoka közölte: miközben a "szegény" határon túli magyarok azt gondolják, hogy róluk van szó, addig ez a vita valójában a magyar politikáról szól, arról, hogy "ki, hogyan gyűri le a másikat". A népszavazásért nagymértékben Orbán Viktor a felelős, azzal, hogy aláírta az arról szóló kezdeményezést - tette hozzá. A nemzetpolgárságról szólva azt mondta, hogy ez a fogalom a szívekben lakik, és nem papíron, így elképzelése sincs arról, hogy a kérdést miként oldaná meg a kormány.

Az MDF a nemzetpolgár fogalmát definiálná

Csapody Miklós MDF-es képviselő közölte: a népszavazás előtt bejelentett tervezet "propagandisztikus", de végre kézzelfogható javaslatokat tartalmaz, ami jelzi, hogy a cselekvés sürgető kényszerét mindenki érzi. A határozati javaslat sok jó elgondolást tartalmaz, azonban minden részletezés nélkül, így nem tudható meg belőle, hogy mit jelent a nemzetpolgárság fogalma, van-e jogi jelentőssége - mondta. Elmondta: az MDF szerint a javaslatok jó kiindulási pontot adnak az együttműködéshez, így módosításokkal megfontolják annak elfogadását.

Markó: nem helyettesítheti a program az állampolgárságot

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke felszólalásában kijelentette: a kormány Szülőföld-programját - a vitás kérdések tisztázása után - támogatják, ugyanakkor a program nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. "Az erdélyi magyar nem akar itt idegen magyar lenni, kérem higgyék el, ennyiről van szó, csupán, ezért kell a kettős állampolgárság, ezért támogatjuk mi is az igent" - mondta.

Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azt mondta, hogy minden olyan programot támogatnak, amely a szülőföldön való megmaradást segíti elő, ugyanakkor kifogásolta, hogy a kormány törvényjavaslatát nem ismerhették meg időben, arról nem kérték ki a véleményüket.

Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke hangsúlyozta: a szülőföldön való megmaradás feltétele a kettős állampolgárság, a Szülőföld-program és az autonómia megvalósítása. Úgy fogalmazott: nem kíván "nemzetpolgár" lenni, mert már a nemzet részének érzi magát és polgár is.

Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Országos Tanácsának elnöke úgy fogalmazott: a kormány Szülőföld-programja kizárólag kiegészítője lehet a kettős állampolgárság megadásának, amely a kárpátaljai magyarok számára kitörési pontot, létkérdést jelent.

Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke reményét fejezte ki, hogy legközelebb már a magyar állampolgárságról szóló törvény vitájában vehet részt a magyar parlamentben, miután a kettős állampolgárságról szóló népszavazás sikeres lesz.