Ambrus
-7 °C
3 °C

Helyénvaló volt a képviselői aláírások hamisítása

2005.10.18. 14:02
A Fővárosi Főügyészség megszüntette a nyomozást az országgyűlési aláírás-hamisítási ügyben. A négy hónapi vizsgálódást lezáró határozat szerint hét fideszes képviselő helyett ugyan valóban más írta alá a parlament sportbizottságának elnökéhez címzett beadványt, de az érintettek "előzetes felhatalmazást adtak", ezért az aláíró eljárása "helyénvaló volt", mert "megbízottnak minősült".

Nem nyomoznak tovább az országgyűlési irományokon talált hamis képviselői aláírások ügyében. Az Index május 13-án megjelent cikkében beszámolt arról, hogy a parlament sportbizottságának elnökéhez címzett, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök meghallgatását kezdeményező beadványon Szijjártó Péter valódi aláírása mellett hét fideszes képviselő hamis aláírása szerepelt. Az írás megjelenése után kiderült az is, hogy az országgyűlési képviselők között gyakorlat a különböző irományok egymás helyetti szignálása.

Ügybuzgásból elkövetve

A Fővárosi Főügyészség Kiemelt Gazdasági Ügyek Osztálya októberi határozatával lezárta az Index feljelentését követően indult vizsgálatot. A közokirat-hamisítás miatt ismeretlen tettes elleni nyomozás megszüntetésének ügyészség indokolása szerint a Fidesz-frakció a cikk megjelenésének napján kiadott közleményében elismerte, hogy valóban nem a honatyák kézjegye található május 6-i keltezésű beadványon.


A közleményben az áll, hogy "az indítvánnyal valamennyi aláíróként szereplő fideszes képviselő egyetértett, azonban kézjegyükkel nem minden esetben ők látták el a dokumentumot. Az aláírásokat az idő rövidsége miatt feltehetőleg a frakció egyik ügybuzgó munkatársa intézte, ami egyértelműen hiba volt."

Előzetes felhatalmazással

A távollévő képviselők aláírásait Kuna Tibor, a Fidesz sportkabinetjének titkára próbálta leutánozni. Az ügyészség álláspontja szerint próbálkozása a Polgári törvénykönyv szerint "helyénvaló volt", mert a képviselők, akik ismerték a dokumentum tartalmát, és (a határozatban nem részletezett módon) "előzetes felhatalmazást adtak" nevűk aláírására, így a titkár "megbízottnak minősült". Az ügyészség még egy bírósági határozatra is hivatkozik, amely szerint "az aláírásnak nem kell feltétlenül attól származnia, akinek a nevét tartalmazza, mert a megbízás folytán a nevét más is aláírhatja", ezért a magánokirat nem tekinthető hamisnak.

Szabados gyakorlat

Az ügyészségi vizsgálat nem tért ki arra, hogy a cikk megjelenését követően kiderült: egyáltalán nem elszigetelt eset volt a fideszes beadvány. A rengeteg nyilvánosságra került, egymásra nem is hasonlító képviselői szignó miatt az Országgyűlés házbizottsága is ülésezett. Mandur László, az Országgyűlés alelnöke a testület ülését követően "szabados" gyakorlatnak minősítette, hogy a hivatalos dokumentumokat a hosszadalmas ügyintézés lerövidítése érdekében a kollégák vagy a titkársági dolgozók látták el a távollévő honatyák helyett azok kézjegyével.

Utánzás nélkül

A parlamenti vezetés felszólította a képviselőket, hogy a biztonságosabb megoldások bevezetéséig tartózkodjanak a hasonló cselekedetektől, amiket akkoriban a leköszönt igazságügy-miniszter, Bárándy Péter az ügyészség álláspontjától eltérően ítélt meg. Bárándy akkor az RTL Klubnak nyilatkozva azt mondta: kivételes esetben más is aláírhat ugyan, de ahhoz felhatalmazás kell. Viszont akkor sem szabad a szignót utánozni. "Ha van ilyen meghatalmazás, és a saját nevét írja alá, mint mondjuk képviselő, vagy meghatalmazott, akkor nincsen semmi baj. De ha a névtulajdonos nevét hamisítja, akkor ott már felmerülhet valamilyen okirat-hamisításnak a lehetősége."