'Az ügyészség elsikálta az ügyet'

2005.10.20. 10:47
Ismert ügyvédek szerint ugyan büntetőjogilag nem támadható, ha országgyűlési képviselők helyett más ír alá egyes dokumentumokat, a gyakorlat mindenképpen aggályos. Megfelelő meghatalmazás alapján valaki csak a saját nevét írhatja alá, más szignóját nem szabad utánozni. A TASZ ügyvivője szerint az ügyészség a képviselők esetében elsikálta az ügyet, míg egy telefonelőfizetés hasonló aláíráscseréjekor az állampolgárt komolyan vegzálják a hatóságok.

Az Index által megkérdezett ügyvédek szerint ugyan büntetőjogilag nem támadható, ha egy országgyűlési beadványon a képviselők belegyezésével nevüket más írja alá, a gyakorlat azonban semmiképpen nem tekinthető helyesnek, mert visszaélésekhez vezethet. A képviselők ráadásul nem mindenben tartották be az alaki szabályokat.

Felhatalmazás kell

Az Index beszámolt arról, hogy a Fővárosi Főügyészség Kiemelt és Gazdasági Ügyek Osztálya megszüntette a nyomozást az országgyűlési aláírás-hamisítások ügyében. Májusban egy az országgyűlés sportbizottságának elnökéhez címzett dokumentum végére a párt sportkabinetjének titkára másolta oda hét fideszes képviselő aláírását. Az ügyészség szerint a titkár eljárása "helyénvaló volt", mert a hét képviselő (a határozatban nem részletezett módon) felhatalmazást adott nevük aláírására.

Egy aláírás akkor hiteles, ha a név tulajdonosától származik, vagy ha azt valaki utólag a sajátjaként ismeri el – mondta az Index kérdésére Zamecsnik Péter ügyvéd. Utóbbi esetben azonban nem árt meghatalmazást készíteni, hogy ez igazolható legyen. Annak, hogy a képviselők beleegyezésével más írta alá a beadványt, az ügy társadalomra való veszélyessége kicsi, de ez a gyakorlat ettől függetlenül nem tekinthető helyesnek - fogalmazott az ügyvéd.

Lényegileg ezzel egyező álláspontot képvisel Magyar György ügyvéd is, aki azonban hangsúlyozottan felhívta arra a figyelmet: nem helyes, ha ez a gyakorlat elterjed, mert visszaélésekre adhat lehetőséget. Érdemes ilyen esetekben általános hatályú vagy ad hoc felhatalmazást írni – tette hozzá.

Utánozni nem szabad

„Jó lett volna, ha az ügyészség nyomatékosan felszólítja az Országgyűlést az alaki szabályok betartására” – emelte ki az ügyvéd. Ebben az esetben az lett volna a helyes – véli Magyar György, ha egy szabályos írásbeli felhatalmazás birtokában a titkár nem a honatyák szignóját próbálja utánozni, hanem a saját nevét írja alá azzal a megjegyzéssel, hogy ezt az adott képviselők megbízásából teszi.

Ugyanezt mondta az ügyről korábban nyilatkozó Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter is. Szerinte még a meghatalmazás birtokában sem jogosult senki a helyettesítés tényének feltüntetése nélkül az eredeti szignókat utánozva aláírni a hivatalos dokumentumokat.

Állampolgárok kontra törvényhozók

Lehet, hogy a társadalmi veszélyessége nem jelentős annak, ha egy képviselő helyett valaki más szignál az ő egyetértésével egy parlamenti dokumentumot, de láttam már olyat, hogy az országgyűlésben történthez hasonló típusú aláíráscserénél, akár egy telefon-előfizetésen esetében is, egészen a vádemelésig eljutott az ügy - emlékeztetetett szakmai tapasztalataira Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivője.

Schiffer András szerint az ügyészségnek a legfőbb törvényhozó testület működését illető legkisebb törvénytelenségi gyanú esetén is transzparens és demonstratív vizsgálatot kellene lefolytatnia, mert az elsikálással tovább rombolja a politika becsületét, és aláássa a demokratikus intézmények iránti bizalmat.

Az ügyészségnek, különösen miután az Országgyűlés vezetői is beismerték, hogy a képviselők között általános gyakorlatról volt szó, kutyakötelessége lett volna végigvinni az ügyet, mondta az Indexnek a TASZ-ügyvivő. Schiffer szerint nehezen magyarázható, hogy hasonló ügyekben az átlag állampolgárok komoly vegzatúrának vannak kitéve, a törvényhozók esetében viszont nem történik semmi.

Szabados gyakorlat

Az Index cikkének megjelenését követően kiderült: a fideszes beadvány az Országgyűlésben egyáltalán nem számít elszigetelt esetnek. Az Országgyűlés házbizottsága is ülésezett már amiatt, hogy számos egymásra egyáltalán nem hasonlító képviselői szignót találtak.

Mandur László, az Országgyűlés alelnöke a testület ülését követően "szabados" gyakorlatnak minősítette, hogy a hivatalos dokumentumokat a hosszadalmas ügyintézés lerövidítése érdekében a kollégák vagy a titkársági dolgozók látták el a távollévő honatyák helyett azok kézjegyével.

A parlamenti vezetés felszólította a képviselőket, hogy a biztonságosabb megoldások bevezetéséig tartózkodjanak a hasonló cselekedetektől.