Natália
-3 °C
7 °C

A rendőri taktika eredményezte az ellenállást

2006.10.25. 12:12
A rendőrség október 23-án és másnapra virradó éjszakáján alkalmazott kényszerítő eszközök törvényesek voltak, írja Szikinger István a Népszabadságban. A rendőrtiszti főiskola volt tanára, alkotmányjogász ugyanakkor úgy véli, a rendőrség hazudott és szánalmas magyarázkodással kerülte meg a törvényességet.

"A felelősség kizárólag a rendőrségé" - írja Szikinger István alkotmányjogász a Népszabadságban. A rendőrtiszti főiskola volt tanára szerint a rendőrök által október 23-án és másnapra virradó éjszakáján alkalmazott kényszerítő eszközök törvényesek voltak. Ugyanakkor tény, hogy olyan taktikát alkalmaztak, "amely a karhatalommal szembeni egység és szembenállás növekedését eredményezte az erdetileg heterogén tömegben" - írja.

Nem ment a törvényesség egyetlen rendőrt sem a brutalitás vádja alól, amelyre Szikinger szerint számtalan bizonyíték látható a képes és szöveges tudósításokban. A rendőr soha nem veszítheti el az önuralmát, állítja az alkotmányjogász, aki szerint az ilyen magatartás "súlyosan jogellenes és sérti a közhatalom tekintélyét".

Alkotmánysértés árán

Szikinger úgy véli, a hatalom logikája alapján számítani lehetett arra, hogy október 23-ra a rendőrség megtisztítja a Kossuth teret. "Kár, hogy ezt csak nyilvánvaló alkotmánysértés árán tudták végrehajtani" - teszi hozzá. A gyülekezési jog alkotmányos alapjog, amelyet csak törvényes alapon lehet korlátozni. A törvény azt ugyanis nem engedi, hogy a rendőrség az alapján oszlasson fel egy gyülekezést, hogy annak résztvevői nem tartották be a rendőrséggel kötött megállapodást.

Azokat a rendőri érveket, amelyeket a múlt héten Garamvölgyi László szóvivő tolmácsolt, és arról szóltak, hogy a rendőröknek lehetőségük van a demonstráció erőszakos feloszlatására, hamisnak, sőt szánalmasnak nevezi. A rendőrségi törvény ugyanis nem szól a gyülekezési jog gyakorlásának korlátozásáról, így nem igaz, hogy a "csoport ezen jogszabály alapján feloszlatható lett volna" - állapítja meg.

ENSZ-egyezmény ENSZ-egyezmény hátán

A közelebbről meg nem nevezett ENSZ-egyezmény sem szól a gyüekezési jog korlátozásáról, sőt egy másik ENSZ-egyezmény kifejezetten leszögezi, hogy a "békés gyülekezés jogát el kell ismerni". A kormányrendelet sem egyéb jogszabály alapján sem oszlatható fel a gyűlés, amiből azt a következtetést vonja le, hogy a közvéleményt félreveztték, "megint hazudtak".

A védett személyek biztonságának garantálásának az is egy módja, ha nem viszik őket a helyszínre, ahol ez a fenyegetettség fennáll, így a feloszlatás ilyen okból "nem volt szükségszerű". Ugyanakkor az is igaz, hogy a rendőrök által bemutatott tárgyak, amelyeket a már kiürített Kossuth téren találtak, az élet kioltására alkalmasak. És ez lett volna az egyetlen olyan érv, amelyet nem lehetőségként, hanem kötelességként ír elő a gyülekezési törvény. A törvény betartása eredményesebb lett volna, mint annak megkerülése, vonja le a következtetést Szikinger István.

Szikinger szerint szükség van ugyanakkor a gyülekezési törvény módosítására, erős civil kontrollra a rendőrség fölött. Mert a BRFK szóvivőjének érdemi válaszok helyett a kérdéseket megkerülő magatartását úgy minősíti, hogy az embereket "hülyegyerekként kezelik". És szükség van a katonailag szervezett közbiztonság-védelem helyett "fölépíteni a demokratikus jogállami rendőrséget".

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!