Magyarország, az európai folyamatok kovásza
További Belföld cikkek
-
Jön az Alaptörvény újabb módosítása, változnak a kegyelmi döntések, belenyúlhatnak a benzinárba is - Csupasz felnin száguldozott egy férfi Budapesten
- Lelőtte szomszédját egy idős férfi Bács-Kiskun vármegyében
- Botrány a Semmelweis Egyetemen: megalázták a felvételiző diákokat
- Schiffer András: A Magyar Péter körüli hype csak egy tünet
"A lecke ennyi: a magam személye elé helyezem a közügyet" - idézte II. Rákóczi Ferenc gondolatait Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke az ónodi országgyűlés 300. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat zárórendezvényén, a helyi református templomban tartott ökumenikus szertartáson.
Számos alkalommal volt kovász
Mint mondta, e szavak alapján, a fejedelem szavait követve, a lecke egyszerű, és máris megmaradt valami Rákóczi örökségéből és a 300 évvel ezelőtti történelmi eseményekből.
Beszédében úgy fogalmazott, hogy egy kis nép ezeréves történelmében úgy maradhatott nagy nemzet, hogy "számos alkalommal volt kovásza" az európai történelmi folyamatoknak; és mindezt a nagyhatalmak árnyékában, erőtereiben tette.
Kitörölhetetlen nyom
Bárhogy alakult az elődök sorsa, a Rákóczi-szabadságharc és az ónodi események kitörölhetetlen nyomot hagytak a magyar történelemben. Az 1707-es ónodi országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását és a közös teherviselést, idézte a történelmi események részleteit az Országgyűlés elnöke. (A közteherviselés kimondását néhány történész egyébként vitatja, erről szól keretes anyagunk.)
A kuruc szellemiség pedig végigkísérte a nemzetet, mindig maradt parázs a hamu alatt, és "ezt mindig könnyű felszítani, ha ezt a népet sérelem éri. Ezt tudni és kezelni, olyan erőt és tudást jelent, ami elsősorban felelősséget és fegyelmet kíván attól, aki a magyar nemzet szószólója, vagy az kíván lenni" - hangsúlyozta Szili.
Példátlan reform
A három évszázaddal ezelőtti meghatározó eseményekkel kapcsolatban arról is szólt, hogy a múlt szereplői azok, akik a nemzeti önállóságba vetett hit által képesek voltak a belső kiegyezésre mintegy 160 évvel Deák Ferenc előtt. Meglátták a hazát fenyegető válságot, és ezért addig példátlan reformokra voltak képesek.
Az ónodi országgyűlés kimondta a nemzeti önállóságot, és véghez vitt olyan gazdasági intézkedéseket, amelyekre korábban soha nem volt példa: megadóztatta a nemeseket is.
Bár sokan leegyszerűsítve a közteherviselés bevezetéséről írnak az 1707-es ónodi gyűlés kapcsán, azért érdemes megemlíteni, hogy nem egyértelmű a kérdés megítélése. Az 1986-ban megjelent Magyar történelmi kronológia című kiadvány alapján röviden összefoglalható, hogy mi történt Ónodon 1707-ben: ekkor kétmillió forint subsidiumot (hadiadót) vetettek ki az országra, nem mentesítve a kötelezettség alól a nemeseket sem.
Ez azonban még nem volt közteherviselés a szerzők szerint (e rész nagy valószínűleg Benczédi László munkája), mert egyrészt a nemes személye még adómentes maradt, tehát végeredményben csak vagyona után fizetett, a jobbágyokénál kedvezőbb kulcs szerint, másrészt más adófajták alól ugyancsak mentesült.
A Habsburg-ház trónfosztását valóban kimondta az országgyűlés, de érdemes felidézni, hogy éppen az 1706-os év után döntöttek így a rendek, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a szabadságharc legfőbb nyugati támogatója, XIV. Lajos francia király uralma megrendült.
A franciák 1704-ben Savoyai Jenő osztrák és Marlborough herceg angol hadvezértől Höchstaedtnél súlyos vereséget szenvedtek, az igazi összeomlás pedig 1706-ban következett be Ramillies-nél: az angolok és osztrákok ezzel gyakorlatilag győztek a spanyol örökösödési háborúban XIV. Lajos ellen. A Habsburg-trónfosztás kimondása ezért legfeljebb formális lehetett Magyarországon, hiszen a világtengerek ura ekkor már Anglia, amelynek legfőbb szövetségese a kontinensen Ausztria volt.
1707-ben Rákóczi már kétségbeesetten keresett új külső támogatót, és meg is találta Nagy Péter cár személyében. Titkos találkozójukat sok történész viccesen az "első varsói szerződésnek" tekinti, ami egyébként soha nem lépett életbe, mert ennek az volt a feltétele, hogy Rákócziból lengyel király legyen.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
