Nyilvános titkos szavazáson gondolkodik az ellenzék

2005.05.30. 16:15
Az Index információi szerint a két ellenzéki párt parlamenti frakciójában komolyan felmerült, hogy a sajtó előtt, nyilvánosan szavaztatnák képviselőiket a köztársasági elnök megválasztásakor. A Fideszben és az MDF-ben is tartanak attól, hogy egy, a "papírformától" eltérő eredmény esetén a különböző pártok között egymásra mutogatás indul: ki szavazott eltérően a hangoztatott állásponttól.

Az ellenzéki pártok szeretnék kizárni, hogy soraikból bárki Szili Katalinra adhassa voksát, döntő szempont azonban az, hogy átlátható helyzet alakuljon ki a köztársasági elnöki szavazáson. Az Index információi szerint a Fidesz és az MDF képviselőcsoportjában is komolyan foglalkoztak azzal, hogy képviselőik ne titkosan szavazzanak a köztársasági elnök személyéről.

Egyre kiszámíthatóbb

Felmentett kismama
Úgy tudjuk, hogy a köztársasági elnök megválasztásának első két fordulójáról elnökségi felmentést kapott a friss kismama, Selmeczy Gabriella. Selmeczynek a döntés szerint csak a procedúra harmadik fordulójára kell megjelennie a parlamentben, hogy leadja voksát.
Az MSZP - a Népszabadság állítása szerint - Szili Katalin támogatói körének bővítése érdekében megpróbálja megkörnyékezni a 2006-os választásokon már biztosan mellőzött, ezért valószínűleg sértett fideszes honatyákat. A sajtóhír és a parlamentben lábra kapott pletyka szerint a titkos szavazás adta lehetőségek alapján néhány átszavazó megváltoztathatná a pártok hivatalos álláspontja alapján kiszámítható erőviszonyokat. Az Index információi szerint a Fideszben nem tartanak a szocialisták személyes meggyőzésre alapuló offenzívájától, azt azonban szeretnék kizárni, hogy egy, a "papírformától" eltérő eredmény megszületése után kommunikációs háború induljon arról, hogy ki szavazott át.

Szívesség vád

Úgy tudjuk, az SZDSZ-es távolmaradási szándék bejelentése óta a Fideszben úgy vélik, hogy csökkent a félremagyarázás esélye, korábban azonban komolyan felmerült a nyílt voksolás gondolata. Az ötlet szerint arra kérték volna a képviselőket, tegyék nyilvánossá, hogyan voksoltak. Információink szerint az MDF-ben hasonló elképzelés fogalmazódott meg. Miután a párt már korábban Sólyom László támogatását hirdette meg, kínosan érintené a Dávid Ibolya vezette pártot, ha azzal vádolnák, hogy titokban megpróbálja visszafizetni Szili Katalin "szívességeit".

Mádl sem ment simán

Egymásra mutogatás követte 2000. június 6-án a Mádl Ferenc személyéről szóló sikertelen parlamenti köztársasági elnökválasztás első és második fordulóját is. Öt éve az egyetlen jelöltként induló Mádl az akkori ellenzéki pártok és a kormánykoalíció tagjainak hivatalos támogatása ellenére sem kapta meg a szükséges kétharmados igent. A képviselők még a második fordulóban is csak 238 szavazattal támogatták Mádlt a megválasztásához szükséges 258 helyett. A kínos esetet követően a kisgazdák az MSZP-t, az SZDSZ a kisgazdákat okolta, az MSZP pedig azt állította, hogy soraikban megvolt a jelölt kétharmados támogatottsága. A most távozó államfőt végül csak a harmadik fordulóban sikerült megválasztani 243 igennel 96 nem és 12 érvénytelen szavazat ellenében.