Mária
-6 °C
-2 °C

Szájer Istent is belevonná az EU-alkotmányba

2003.02.13. 11:28
Szájer József, az Európai Unió Konventjének tagjaként - a testület más képviselőivel közösen - módosító javaslatot nyújt be az unió alkotmányának tervezetéhez, kezdeményezve: az EU alaptörvénye tegyen említést a kereszténységről, az Európát összetartó hitbéli hagyományról, illetve Istenről. Az indítvány szerint az EU alkotmánya kimondaná: "az unió értékeihez hozzátartoznak mindazok értékei, akik hisznek Istenben, mint az igazság, az igazságosság, a jó és a szép forrásában, valamint mindazoké, akik e hitet nem osztják, és eme egyetemes értékeket más forrásból eredeztetik".
Szájer József, az Európai Unió Konventjének tagjaként - a testület más képviselőivel közösen - módosító javaslatot nyújt be az unió alkotmányának tervezetéhez, kezdeményezve: az EU alaptörvénye tegyen említést a kereszténységről, az Európát összetartó hitbéli hagyományról, illetve Istenről.

'A hívő emberek vannak többségben'

Az Országgyűlés fideszes alelnöke csütörtökön konzultált a javaslatról Seregély István érsekkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökével, Erdő Péter prímással, érsekkel és Veres András püspökkel, az MKPK titkárával Budapesten. A zárt ajtók mögötti megbeszélést követően Szájer József és Seregély István újságírók előtt aláírásával sajtónyilatkozatban nyomatékosította, hogy támogatja a tartalmi módosítások beillesztését az EU alkotmányába.

Seregély István érsek a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy nemcsak Magyarországon, hanem Európa valamennyi országában a hívő emberek vannak többségben, mégpedig meghatározóan a keresztények, e vallás az európai népek legrégibb közös értéke. Hozzátette: az Európai Unió, amelyet a gazdasági szükség hozott létre, amelyet ma politikai erők szerveznek, stabilitását csak annak az erkölcsnek az alapján tudja biztosítani, amelyet a történelem során kapott.

'Kereszténység nélkül Európának hiányozna a szíve'

Szájer József kiemelte: a kereszténység olyan alapvető európai érték, amely nélkül ma senki sem beszélhetne európai egyesülésről, Európai Unióról, európai integrációról. Erdő Péter érsek beiktatási beszédét idézve hangsúlyozta, hogy kereszténység nélkül Európának hiányozna a szíve.

A javaslat értelmében a preambulum tartalmazná: az Európai Unió tagállamai és állampolgárai tudatában vannak történelmük, az egyetemes és oszthatatlan emberi méltóság értékeinek, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás, valamint Európa spirituális és hitbéli örökségének. Az indítvány szerint az EU alkotmánya kimondaná: "az unió értékeihez hozzátartoznak mindazok értékei, akik hisznek Istenben, mint az igazság, az igazságosság, a jó és a szép forrásában, valamint mindazoké, akik e hitet nem osztják, és eme egyetemes értékeket más forrásból eredeztetik". A javaslat az alapvető jogok chartáját és a lengyel alkotmány megfelelő passzusait alapul veszi alapul.

Az EU-nak nincs közös egyházpolitikája

A találkozón szó volt arról is, milyen más, az egyházak társadalmi és hitéleti szerepét érintő kérdéseket lenne szükséges megemlíteni az EU alkotmány-tervezetében. Szájer József tájékoztatása szerint ilyen kérdés az EU és az egyházak közötti strukturális dialógus, amelyről eddig nem szóltak az unió szabályai. Rámutatott arra: az Európai Uniónak nincs közös egyházpolitikája, e területen a szabályozást a nemzeti jog rögzíti, az egyházak körében ugyanakkor igény fogalmazódott meg a strukturális - rendszeres, intézményesített - kapcsolatrendszer kialakítására.

Mint felidézte, az EU-alkotmány első 16 paragrafusának tervezetét az elmúlt héten hozta nyilvánosságra a konvent, a szöveghez hétfőig nyújthatók be módosító javaslatok. Tájékoztatása szerint a javaslatot - mind a lengyel alkotmányra vonatkozó kérdésben, mind az egyházak hitbeli szerepét illetően - az Európai Néppárt közös módosító indítványként kívánja előterjeszteni, amelyhez aláírásukkal más képviselők is csatlakozhatnak.

'Senki nem érezheti magát kirekesztettnek'

Hangsúlyozta, hogy a tervezet célja a nyitottság megfogalmazása: a javaslat nem irányul sem a hívők, sem a nem hívők ellen, "az sem érezheti magát kirekesztettnek, aki adott esetben a második kategóriába tartozik". Szájer József a nyitottságot illetően felhívta a figyelmet arra: a javaslat aláírói között nem csak kereszténydemokrata vagy polgári demokrata, hanem szocialista személyiséget is szerepelnek. Mint megjegyezte, ez széles koalíciót tükröz, egyesek azt is mondják, hogy a javaslat "túlzottan puhára sikeredett".

Kérdésre válaszolva közölte, a magyarországi parlamenti képviselőket nem kereste meg külön a javaslattal. Jelezte ugyanakkor, hogy a csütörtöki konzultációhoz hasonló találkozót kezdeményezett a többi keresztény történelmi egyház vezetőivel is.