Natália
-3 °C
7 °C

A kormány krízise még nem szükségállapot

2006.09.19. 13:00
Kapcsolódó cikkek (1)
"Per pillanat" nincsenek olyan körülmények, amelyek miatt szükségállapotot kellene elrendelni - véli Lövétei István. Az alkotmányjogász hozzátette: az ország működőképessége nincs veszélyben. Szerinte a szükségállapot emlegetése ahhoz vezetne, hogy "fokozatosan megyünk egyre rosszabb és rosszabb irányba". A szükségállapot igazi ereje a hadsereg, márpedig a katonaság erre a feladatra teljesen alkalmatlan.

Szükségállapotot az Országgyűlés, annak akadályoztatása esetén a köztársasági elnök hirdethet ki, ha ennek fennállnak az alkotmányban felsorolt feltételei. A szükségállapot elrendeléséről azt mondja az alaptörvény: azt "az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén" lehet kihirdetni.

Per pillanat nem indokolt

Ezek a feltételek azonban egyelőre nem állnak fenn, így Lövétei István alkotmányjogász szerint "per pillanat" nem indokolt a szükségállapot kihirdetése. "Attól, hogy sokan sok helyen tüntetnek, az ország biztonsága, működőképessége, a közintézmények és közszolgáltatások működtetése nem állt meg" - fogalmazott a szakértő az Index kérdésére.

Lövétei szerint a szükségállapot nem azt jelenti, hogy a kormány krízishelyzetbe kerül, hanem azt, hogy az ország működőképessége van veszélyben. Szerinte azért is veszélyes a szükségállapotot emlegetni, mert ebben az esetben "fokozatosan megyünk az egyre rosszabb és rosszabb irányokba".


Klikk!

A Magyar Televízió mint közintézmény hétfő éjszakai ostromát sem tartja az alkotmányjogász a szükségállapot kihirdetését indokoló eseménynek. Szerinte az nem volt más, mint "szabályos bűncselekmény, súlyos garázdasorozat", amiből azonban "még messze nem következik szükségállapot".

Kritikus döntés lenne

Lövétei felidézte, hogy még 1990-ben, a taxisblokád idején sem hozott ilyen döntést az Országgyűlés, holott akkor lényegében az egész országban megbénult a közlekedés, leálltak a munkahelyek, több közintézmény is zárva tartott. Ezzel szemben most az emberek 85-90 százaléka elment dolgozni, mondta.

Elismerte, hogy egy ilyen döntés meghozatala számos szubjektív elemet foglal magába, az alkotmány csak irányelveket ad a szükségállapot kihirdetéséhez. Ezért annak kimondása a döntéshozók helyzetértékelésétől is függ, ám hozzátette: kritikus lenne ez a döntés. A szükségállapot igazi ereje a hadsereg - a rendészet erői láthatóan már egyébként is le vannak kötve -, márpedig a katonaság erre a feladatra teljesen alkalmatlan.

Nem volt még szükségállapot

Az alkotmányban annak 1949-es elfogadása óta szerepel a rendkívüli helyzet és a szükségállapot kimondásának lehetősége (előbbire háborús veszély esetén kerülhet sor). Szükségállapotot az 1956-os forradalom leverése óta nem kellett bevezetni az országban. Még a rendszerváltás idején sem volt szó ilyenről, holott akkor is voltak tüntetések és felvonulások országszerte - emlékeztetett az alkotmányjogász.