Miklós
-7 °C
2 °C

Orbán profi kommunikátor, Gyurcsány unalmas bürokrata

2006.02.02. 08:52
Unalmas pártkongresszusi szónoklat vagy televíziós talk show? A két miniszterelnök-jelölt kommunikációs stílusa az évértékelő beszédek fényében. A szociálpszichológus elemez.

"Amikor rögtönözni kell az Estében vagy más hasonló tévéműsorban, akkor egy egészen más Gyurcsány Ferencet látunk: élő és hiteles a személyiség. A kormányfő azonban nem képes alkalmazkodni a zárt, előre meghatározott kommunikációs helyzetekhez" - állítja Síklaki István szociálpszichológus, egyetemi docens, aki a két miniszterelnök-jelölt évértékelő beszéde alapján elemezte a politikusokat.

"Orbán Viktor sem nyújt mindig kiváló teljesítményt, amikor nem a hazai pályán és nem jól megtervezett dramaturgia szerint szerepelhet" - véli Síklaki. Szerinte a két miniszterelnök-jelölt népszerűségét nagy mértékben befolyásolja majd az, hogy a kampányban milyen körülmények között nyilatkozhatnak meg leginkább. Ha mindezzel a kampánystábok is tisztában vannak, lehetséges, hogy a kampány lényege az lesz, ki tudja jobban rákényszeríteni a másikra a saját harcmodorát.

A két miniszterelnök-jelölt programját és szónoki képességeit az évértékelő beszédek után táblázatokba rendezve, pontokba sorolva állította szembe a média, pedig az általunk megkérdezett szociálpszichológus véleménye szerint talán nincs is értelme az ilyen erős szembeállításnak, hiszen az egyik fél mintha nem is indult volna a versenyen.

Szónoklat és talk show

"Egy beszédnek, hogy bármilyen hatást is elérjen, valami módon igazodnia kell az emberek fejében élő közhelyekhez. Az egyik legáltalánosabb közhely pedig, hogy a politika elbeszél az emberek feje fölött." Szakértőnk szerint Gyurcsány Ferenc évértékelő beszéde már a helyszínválasztással is ezt a közhelyet sugallta, hiszen a parlament, mint intézmény a politikából való kiábrándultság talán legmarkánsabb reprezentánsa. Igaz, Gyurcsány tudatosan választja magának ezt a pályát, arra hivatkozva, hogy nem az utca, hanem az Országgyűlés a politika színtere. Ráadásul szintén ugyanerre hivatkozva tudták több mint három évig tartó "némasági fogadalmának" megtörésére kényszeríteni az ellenzéki pártvezért.

"Orbán Viktor az évértékelő beszédével egy amerikai road movie-ba keveredett Mátyás királyként járja az országot, beszél a néppel, és ezzel azt igyekszik sulykolni, hogy nem a napot lopja, nem újságot olvas, pasziánszozik, röhögcsél vagy eszik a padban, a parlamentben, hanem dolgozik, eljön közénk, a mi véleményünkre kíváncsi" - teszi le a voksot a Fidesz helyszínválasztása mellett a szociálpszichológus.

Síklaki István szerint ezek a különbségek a beszéd szóhasználatában is megmaradnak, sőt ezt az indításkor exponált ellentétet tovább fokozza a beszéd dramaturgiája is. A Gyurcsány-beszéd - szerinte - túlnyomó részben a bürokrata nyelvezetet használta, hallhattunk hetente ülésező parlamentről, a gazdasági és szociális tanács megalakításáról, az Országos Érdekegyeztető Tanácsról és sok hasonló, az embereket nem annyire izgalomba hozó dologról. Ezzel ellentétben Orbán a közízlés által kedvelt tévés talkshow elemeit keverte bele az évértékelés dramaturgiájába, és ezzel igyekszik hitelesíteni mondanivalóját.

"Az alapvető kérdés nyilván az, hogy a magyar emberek, azon belül különösen a bizonytalan szavazók elfogadják-e egy nagy horderejű politikai beszéd kereteként a talkshow műfaját. Ez leginkább empirikus kérdés, és a Fidesz csapata bizonyára végzett is kutatásokat, hiszen a látvány alapján a szakembernek nem sok kétsége lehet, hogy az Orbán-beszédet alapos kutatás előzte meg, és meglepő lenne, ha ez megtörtént volna Gyurcsány Ferenc beszéde esetén is." Síklaki István szerint, ha az emberek elfogadják ezeket a kereteket, akkor előállhat az a paradox helyzet, hogy a show közönségének szerkesztett tapsai hitelesebb hatást keltenek, mint a parlamentben ülő képviselők tetszésnyilvánításai.

"Különösen disszonáns a laikus néző számára, amikor a beszéd egyik legfontosabb szakasza alatt a miniszterelnök mögött ülő egyik képviselő a másik padsorba áthajolva csevegéssel múlatja az időt" - jegyzi meg a szociálpszichológus, ráadásul a Gyurcsány-beszéd a helyszínválasztás mellett is sok egyéb kommunikációs hibát tartalmazott.

Eltérő harcmodor

"A szociálpszichológia egyik klasszikus eredménye, hogy egy kiinduló adat annyira lehorgonyozza az ítélőképességünket, hogy nem tudunk rajta kellő mértékben módosítani, ha további adatokkal ismerkedünk meg. Amikor Gyurcsány Ferenc arról beszél, hogy 280 ezer munkahely szűnt meg és 72 ezer új munkahely keletkezett, és ez végeredményben még mindig több mint az Orbán kormány hasonló időszakában, akkor garantáltan csak az marad meg a fejekben, hogy a 280 ezerhez képest milyen kevés a 72 ezer" - hoz fel egy példát a kommunikációs hibákra a szociálpszichológus.

Orbán Viktor ezzel szemben jól használta az adatokat, gyakran ugyan csúsztatott, de az ő adatai mindig azt a hatást érik el, amit akar. Márpedig az adatok használatának egy ilyen beszédben csak annyi funkciója lehet, hogy az üzenet egészének hitelességét erősítsék. A nézőkben csak ez az összhatás marad meg. A szakértők utólag kimutathatják a turpisságokat, de az üzenet addigra már szilárdan a helyén van, és ezen az adatok utólagos cáfolása mit sem változtat.