Ötven százalékon a Fidesz

Az összes választókorú megkérdezett körében egy most hétvégi választás esetén a Fidesz 32 százalékos eredményt érne el, az MSZP hátránya 8 százalékos. A felmérés adatai szerint a többi párt nem érné el a parlamenti küszöböt, az SZDSZ-re 4, az MDF-re 2, a MIÉP-re 1, az összes többi pártra egy százalék szavazna.

A kutatás szerint a magyar választók ezekben a hónapokban nem a politika lázában égnek. Az EP-választás 38 százalékos részvétele mellett a közvélemény-kutatások "most vasárnapi" parlamenti választásán is elég alacsony az aktivitási szint.

Jelenleg a lakosság 53 százaléka mondja, hogy biztosan elmenne szavazni. Bár a többségnek van kedvenc pártja, mégis mindösszesen a választókorú népesség 43 százalékáról mondható el, hogy aktív, elszánt, elkötelezett szavazó. Az pedig, hogy valaki a politikai erőteret, a pártok világát differenciáltan lássa és aktív is legyen, már meglehetősen kevés választásra jogosult embert jellemez: 24 százalékukat.

Régi erőterek

A ciklusok közepén a mostanihoz hasonlóan alakul a pártpolitikai erőtér. Így például négy évvel ezelőtt is - akárcsak most - a legnagyobb ellenzéki párt vezette a pártok népszerűségi rangsorát. Az MSZP-nek akkortájt a választókorú népesség 26 százalékát kitevő rokonszenvtábora volt. A 2000-es szocialista szimpatizánsok valamivel aktívabbak voltak a mostaniaknál, így azon a nyáron az MSZP-nek 48 százalékos elkötelezett tábora volt. A Fideszt négy éve 19 százaléknyian támogatták, ami a biztos szavazói körben 30 százalékot ért.

Módszertan Az adatfelvétel ideje: 2004. július 2-12. A megkérdezettek száma: 1500 fő, ők együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. A közvélemény-kutatás során kapott adatok legfeljebb plusz-mínusz 2,5 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptak volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztek volna az országban.