Nem csökkent a Fidesz előnye

A nyár vége, ősz eleje látványos változásokat hozott, októberről novemberre azonban alig történt valami, legfeljebb egy százalékpontos elmozdulásokat regisztrálhattunk. A Fidesz vezet: az összes kérdezett körében 3, a biztos pártválasztók között 4 százalékpontos előnye van az ellenzéki pártnak - ekként foglalható össze a Szonda Ipsos november közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatása.

A régi hívek még elkötelezettebbek

A Fidesz tábora továbbra is akkora, mint az idei év során legtöbbször - valamivel alatta marad a 30 százaléknak. E határértéknek mindössze egyszer, szeptemberben tudott föléemelkedni. Ha hosszabb ideig megtartható új szavazókat nem is szerzett a párt, a régiek elkötelezettsége valamelyest erősödött. Erre utal a részvételi hajlandóság viszonylag magas foka, amely szinte azonos a szokványosan MSZP-s aktivitással (73, illetve 74 százalék gondolja egy mostani választás biztos résztvevőjének magát). A korábbinál nagyobb eltökéltség következménye, hogy a fiatal demokraták a biztos pártválasztók körében jobban állnak, mint az év java részében; most 48 százalék voksolna rájuk.

Az MSZP a nyári visszaesést követően stabilizálta szavazótáborának nagyságát. A választókorú népesség 26 százaléka tekinthető a szocialista párt hívének, míg az aktív szavazói körben 44 százaléknyian tartoznak ide.

A fővárosban továbbra is jelentős a szocialista fölény

A két párt versengése erős településszerkezeti meghatározottságot hordoz. Budapesten egyértelmű a szocialista fölény. A fővárosi lakosság 35 százaléka számít a kormánypárt hívének, míg az ellenzék 22 százalékot tudhat maga mögött. A részvételüket biztosra ígérő és preferenciával rendelkezők csoportján belül kétszeres a különbség: az MSZP 59 százalékot, a Fidesz 30 százalékot érne el. Vidéken a Fidesz az erősebb. A megyeszékhelyeken ugyan tartja a lépést az MSZP (27 százalékkal, a Fidesz tábora 28 százalékos), de a többi városban és a falvakban lemaradt. A vidéki városokban a szocialistáknak 23, a fiatal demokratáknak 34 százalékos tábora van, míg a községekben 24, illetve 31 százalékon állnak. Megfigyelhetők a regionális eltérések is, szinte ugyanazokkal a sajátosságokkal, amelyeket a parlamenti választások mutattak. Közép- és Nyugat- Dunántúlon, valamint Dél-Alföldön a Fidesz erősebb, Észak-Magyarországon az MSZP. Dél-Dunántúlon mostanában holtversenyben áll a két párt.

Az SZDSZ esetében is markáns a települési meghatározottság, a fővárosban a választókorú népesség 6 százaléka támogatja. Mind a kisebb, mind a nagyobb vidéki településeken a választásra jogosultak 2 százaléka a szabad demokraták híve.

A szegények bizonytalanok

A jövedelem és vagyon alapján meghatározott alsó csoportban csaknem egyformán áll az MSZP és a Fidesz (21, illetve 24 százalék). Itt, a szegényebbek között különösen magas, 51 százalék a bizonytalanok, a politikától távolmaradók aránya. Az alsó közép társadalmi rétegben erősebb az ellenzéki párt, az idetartozók 32 százaléka velük szimpatizál, míg 26 százalék a szocialistákkal. A felső közép csoportban nagyjából azonos súllyal vannak jelen: az MSZP 29 százalékot, a Fidesz 31 százalékot ért el. A felső rétegben is szinte egyforma a támogatottságuk, de itt valamelyest a szocialisták állnak jobban: 31 százalékkal, szemben a Fidesz 28 százalékával.

Módszer Az adatfelvétel ideje: 2003. november 7-17. A megkérdezettek száma: 1500 fô, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik. A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1500 fős mintánál legfeljebb plusz-mínusz 2,5 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.