Vilma
-7 °C
4 °C

'A csendőrszerep az Egyesült Államoknak sem jó'

2003.03.24. 14:04
Kapcsolódó cikkek (1)
Szaddám Huszein nem érdekelt tömegpusztító fegyverek bevetésében, és nem valószínű, hogy a háború átterjed más országokra - mondta a Törzsasztal vendégeként Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, a Honvédelmi Minisztérium Stratégiai Védelmi Kutató Hivatalának kutatásokért felelős főigazgató-helyettese.
A biztonságpolitikai szakértő szerint Szaddám Huszein nem érdekelt a tömegpusztító fegyverek bevetésében, ha rendelkezik egyáltalán ilyenekkel, mert ezzel pontosan azt igazolná, ami miatt a koalíció háborút indított Irak ellen.

A háború döntő szakaszai a városi hadműveletek lesznek. A koalíciós veszteségek nagymértékben attól függnek, hogy az iraki katonák és a civil lakosság mennyiben érzi a szövetséges fellépést felszabadító harcnak, vagy inkább hazájuk és az iszlám védelmének fogják fel, amerikaellenes felhangokkal, vélekedik Tálas.

De a veszteségek függenek attól is, a koalíció milyen módon kívánja bevenni a városokat, esetleg bevonja-e a harcokba a Nyugaton kiképzett iraki ellenzéket vagy sikerül megállapodnia a túlélésre apelláló iraki katonai vezetéssel.

Csak azok számára tűnik elviselhetetlennek a jelenlegi amerikai-brit emberveszteség, akik úgy gondolták, hogy az Irak elleni háborút meg lehet úszni áldozatok nélkül, mondja Tálas. Szerinte ebben a koalíciós hatalmaknak és a médiának közös a felelőssége, mert mindkettő azt a látszatot próbálta sugallni, az iraki beavatkozás inkább hasonlatos egy playstation játékhoz, mint egy tényleges háborúhoz.

A hétmillió felfegyverzett iraki (ha igaz egyáltalána felfegyvezrésről szóló hír) inkább a háború utáni helyzetben lehet veszélyes, a civil lakosságnál lévő kézifegyverek - mint azt a balkáni válság kapcsán tudjuk, érvel a szakértő - kellemetlen következményekkel járhatnak.

Nem realitás az önálló Kurdisztán

Tálas Péter nem számít arra, hogy a háború átterjed más országokra, bár azt el tudja képzelni, hogy rosszabb forgatókönyv esetén mellékhadszíntérré válik Kurdisztán.

A biztonságpolitikai szakértő úgy gondolja, Kurdisztán nem lesz önálló állam, legfeljebb egy kurd Koszovó, ami a jövőre nézve tartogathat meglepetéseket. Tálas szerint azért ellenzi mindenki a független Kurdisztánt, mert azt csak más államok rovására lehetne létrehozni, a tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy az ilyen kísérletek rendszerint véres háborúkkal járnak.

A kurdok szerinte ma nincsenek olyan helyzetben, hogy egy föderatív Iraknál távolabbi célokat tűzhessenek ki, az Irakon belüli autonómiát viszont nem igazán kérdőjelezheti meg senki.

'Nem maradhattunk semlegesek'

Tálas személyes véleménye, hogy a magyar politika nincs olyan helyzetben, hogy semleges maradhasson. A taszári kiképzés felvállalását optimális megoldásnak tartja, ezzel Magyarország ugyanis demonstrálhatja, hogy hozzájárulása elsősorban a háború utáni konszolidációhoz kapcsolódik.

A csendőrszerep az Egyesült Államoknak sem jó

Valószínűleg ez a háború lesz a tesztje annak, hogy a kétpólusú világban született nemzetközi szervezetek képesek-e megújulni avagy eltűnnek a süllyesztőben, véli Tálas.

Az események mögött szerinte nem lehet nem észrevenni az Egyesült Államok 1989 utáni "hiperhatalmi" ambícióit, amelyek a jelenlegi vezetést arra ösztönzik, hogy - mindaddig amíg egypólusúnak tekinthető a világ - az Egyesült Államok számára kedvező irányba befolyásolja a Közel- és Közép-Keleti térség viszonyait.

Ugyanakkor úgy gondolja, a magányos "csendőr", "felszabadító" szerepe hosszú távon az Egyesült Államoknak sem kedvező. Ez hamar ki fog derülni, amint Irak konszolidációjával, illetve Washington által tervezett demokratizálásáról lesz szó, ezért az amerikai vezetésnek továbbra is szüksége van az Európai Unió és az európai államok támogatására.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!