Lamperth lemondását követeli a TASZ

2005.01.20. 21:00
Tételesen összegyűjtötte a Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet a Belügyminisztérium szerinte törvénytelen vagy jogsértő intézkedéseit, amelyek Lamperth Mónika minisztersége idején születtek. A TASZ szerint a minisztérium nyomást gyakrol a rendőrségre, és politikai céljaira használja az állományt. Mindezek miatt távozásra szólítják a belügyminisztert, aki egyelőre nem reagál. A Budapesti Rendőr-főkapitányság visszautasítja a vádakat.

Összegyűjtötte Lamperth Mónika 2002 óta hozott, vitatható rendelkezéseit a Társaság a Szabadságjogokért. A jogvédő szervezet álláspontja szerint a belügyminiszter politikai célokra használja a rendőrséget, és 2002 óta számtalan esetben bizonyította, hogy nem képes az alkotmányt és a hatályos jogszabályokat tiszteletben tartva irányítani a tárcát. A TASZ ezért Lamperth lemondását követeli.

Betiltott béketüntetések, kendernap, motozás

Nehezményezi a TASZ, hogy 2003 februárjában először betiltották, majd engedélyezték a béketüntetéseket, a békedemonstrációkat pedig a "közlekedés rendjének aránytalan sérelmére" hivatkozva nem engedélyezték 2003 tavaszán.

2003 májusában a kendertüntetésen a rendőrség "tüntetőleg" nem biztosította a demonstráció zavartalanságát a TASZ szerint. 2003 nyarán dömpingszerű utcai motozássorozat kezdődött; a rendőrök "a hatályos jogszabályokat önkényesen értelmezve, jogállami rendőrökhöz méltatlan módon" pakoltatták ki a találomra kiválasztott fiatalok zsebeit, csomagjait.

Pártállami tüntetéspolitika

Sérelmezi a TASZ a paksi atomerőműnél tüntető greenpeace-esek elleni brutális rendőri fellépést is; mint írják, a 2003. júniusi demonstrációt pártállami és nem jogállami formáknak megfelelően kezelték. A szervezet álláspontja szerint törvénytelenül járt el a rendőrség akkor is, amikor nem adott engedélyt a Baumag-károsultak és a Lelkiismeret '88 csoport miniszterelnöki rezidencia elé tervezett tüntetésére, 2003 decemberében, illetve 2004 májusában.

A rendszerváltás óta példátlan a TASZ szerint, hogy a rendőrség hatályon kívül helyezett törvényre hivatkozva tiltotta be a sok vitát kiváltó nyilastüntetést 2004 őszén. A 2004. október 15-i antifasiszta tüntetésen a rendőrség a jogszabályokban nem szereplő hivatkozással akadályozott meg rendezvényeket, és korlátozta a tüntetők véleménynyilvánításhoz való jogát, amikor a demonstráción előállított néhány punkot. A Lelkiismeret '88 és a Magyar Jövő Csoport demonstrációját a rendőrség "a megváltozott törvényi szöveg cinikusan kiterjesztő értelmezésével" akadályozta meg a TASZ szerint, 2004 őszén és decemberében.

Büntetőeljárás Paizs Miklós ellen, szabadság a vagyonőröknek

A rendőrség a rendszerváltás óta először "ízlésrendőrségi funkciót gyakorolt", amikor dalszövegei miatt büntetőeljárást indított Paizs Miklós (Sickratman) ellen.

A jogvédők kifogásolják, hogy a Belügyminisztérium hibájából nem küszöbölték ki az Alkotmánybíróság által megszabott határidőre a vagyonőrökre vonatkozó mulasztásos alkotmánysértést. Mint közleményükben írják, 2005 januárjától a minisztérium az alkotmánybírósági határozatban megsemmisített törvényhely további alkalmazására biztatja a bolti vagyonőröket, így azok ezután is átkutathatják a vásárlókat.

Politikai nyomásgyakorlás

Mivel a fenti esetekben a TASZ haladéktalanul és nyilvánosan közölte kifogásait, és tiltakozásuknak soha nem lett következménye, a közlemény írói úgy fogalmaznak: "Jó okunk van azt gondolni, hogy a túlkapások nem szakszerűtlenségből, hanem a rendőrségre gyakorolt, és 1990 óta példa nélküli nyomásgyakorlásból erednek."

A Belügyminisztérium kommunikációs igazgatósága csütörtökön nem kommentálta az Indexnek a TASZ állításait. A munkatársak közleményt ígértek, ez azonban csütörtök estig nem érkezett meg.

A rendőrség visszautasítja

"A Budapesti Rendőr-főkapitányság jogalkalmazó szervként a mindenkor hatályos jogszabályok alapján jár el" - áll az MTI-hez eljuttatott közleményben, amely szerint a BRFK "a magánszemélyek és szervezetek által bejelentett rendezvényekkel kapcsolatban a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény alapján dönt a tervezett rendezvény tudomásulvételéről vagy tiltásáról".

Mint írják, a rendőrségi határozat ellen a bejelentőnek módja van jogorvoslattal élni. A felülvizsgálati kérelmek elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik, amelynek végzése kötelező érvényű mind a bejelentőre, mind a rendőrségre. "A jogvédő szervezet által kifogásolt esetek mindegyikében helyben hagyta a bíróság a Budapesti Rendőr-főkapitányság határozatát, illetve a BRFK-t elmarasztaló ítéletet nem hozott" - áll a közleményben.