Judit
-2 °C
8 °C

Lovas vs. TASZ:

2005.06.16. 11:24
A Fővárosi Bíróságon megkezdődött Lovas István pere a Társaság a Szabadságjogokért ellen, melynek tétje félmillió forint, és a csoportos nemi erőszak körül forog majd a köz okulására.
A Fővárosi Bíróság 69-es tárgyalótermének ajtaja fölött szerda reggel pontosan fél kilenckor megszólal a hangszóró. Dr. Öcsödi Ágnes bírónő elkezdené a Lovas István Társaság a Szabadságjogokért ellen indított polgári perének első tárgyalási napját.

Az alperes jogi képviselője még sehol.

"Ilyenkor negyedórát szoktam várni" - árulja el felperes ügyvédjének és a kétfős közönségnek a bírónő, majd ráérősen ismertetni kezdi a keresetlevelet.

Lovas István 500 ezer forint kártérítést követel a jogvédő szervezettől, mely szerinte csorbát ejtett jó hírnevén azzal, hogy 2004. novemberében letölthetővé tette Paizs Miklós Balra át! című dalocskáját.

"Fenntartja a keresetlevélben foglaltakat?" - kérdezi a bírónő, de a felperes ügyvédjének még nincs ideje kifejteni ötletét, mert beesik a TASZ jogi képviselője

"Maga eddig hol volt?" - pirít rá a bírónő.

"Hát jöttem" - döbben le a tanítónénis stílustól az ügyvéd, majd zavartan előveszi barna reklámszatyrából munkaruháját és nagy műgonddal beöltözik.

0 forint és egy bocsi nem elég

A bírónőnek és a felperes ügyvédjének röpke tíz perc alatt sikerül tisztázni, ki is az a Lovas István. "Mert ugye nem mindegy?"

A bírónő egy ilyet ismer. Az Magyarországon lakik. Ez a Lovas István viszont Egyesült Államokbeli lakcímet adott meg. "Van neki magyarországi lakcíme is, jelenleg Brüsszelben él, a Magyar Nemzet tudósítója" - azonosítja végül egyértelműen ügyfelét a jogi képviselő, majd átengedi a terepet az alperes ügyvédjének.

"Egyezségi ajánlattal érkeztem. A TASZ hajlandó a honlapján megjelentetni egy levelet, melyben elnézést kér Lovas Istvántól, hogy Paizs Miklós dalát elérhetővé tette."

"Fizetni nem akarnak" - érez rá a lényegre a bírónő.

"Egy fillért sem" - erősíti meg gyanúját az ügyvéd.

"Nemrégiben beszéltem ügyfelemmel. Nem tud eltekinteni a pénzbeli kártérítéstől" - közli a felperes ügyvédje.

A TASZ képviselője így belevághat álláspontjának előadásába.

Nem voltak kötelesek a dal tartalmát vizsgálni.

A vonatkozó alkotmánybírósági határozatok szerint a közszereplőknek többet kell tűrniük, mint az egyszerű halandóknak, az ő esetükben a véleménynyilvánítás korlátait kevésbé szigorúan kell értelmezni.

A brüsszeli emberi jogi bíróság precedens értékű döntése szerint egy megnyilatkozás megítélésekor azt is figyelembe kell venni, hogy az illető közszereplő, aki sérelmezi a szóban forgó közlést, milyen kommunikációs közeget teremtett maga körül.

"Maga körül? Ezt nem szeretném így szövegezni. Mondaná máshogy?" - enged sokadszor a benne rejlő magyartanárnőnek a bíró, aki egyébként is jobban szereti, ha a kollégák leírják mondandójukat, és nem neki kell megtalálnia nyelvi trehányságaik alapján a szabatos megfogalmazásokat.

"Jó az a maga körül" - tart ki az alperes jogásza.

A fél internetet perelhetné, de a TASZ-t választotta

A Lovas István által kifogásolt állítások egyébként már 2001-ben megjelentek az Élet és Irodalom egyik cikkében - folytatja a TASZ képviselője -. A dal máshonnan is letölthető volt, sőt a mai napig elérhető olyan szájtokon, melyek szellemisége igen közel áll Lovas Istvánéhoz. Továbbá Paizs dalszövege számtalan helyen olvasható az interneten. "Viszont senki mást nem perelt be" - folytatja az ügyvéd.

"Miért akarja magukon elverni a port?" - próbálja világosabbá tenni az ügyvéd felvetését a bírónő.

"Ezt így nem mondanám, de valami ilyesmi."

Ráadásul a TASZ nem azért tette ki Paizs dalát, mert azonosult a benne foglaltakkal, hanem azért, mert így kívánt tiltakozni az ellen, hogy rendőrség nyomást gyakorolt az Index internetes újságra, próbál utalni a per abszurditására a jogvédő szervezet ügyvédje.

Ezen a ponton a riporter kénytelen elismerni, hogy érintett az ügyben. Akaratán kívül hozzájárult ahhoz, hogy Lovas István félmilliós jóhírnév-csorbulást vagy életminőség-romlást szenvedett el. Ugyanis 2004. november 22-én neki jutott a megtisztelő feladat, hogy a szerkesztőség nevében nyilvánosan hamut szórjon a fejére, és leckét vegyen a TASZ-tól sajtószabadság tárgyában:

"A botrány kirobbanásakor készült cikkünkben letölthető formában közzétettük Paizs Miklós Balra át című blődlijét. Az eljárás megindítását követően a Budapesti Rendőrfőkapitányság levélben azzal a "kéréssel" fordult az Index.hu Rt.-hez, hogy szüntessük meg a dal letölthetőségét. Mivel jogászunktól azt az információt kaptuk, hogy ha nem teljesítjük a kérést, a rendőrség akár a szervereinket is lefoglaltathatja az ellenünk induló eljárás végig, úgy döntöttünk, levesszük a számot. Így a TASZ állásfoglalása burkoltan rólunk is szól."

Majd idéztük a TASZ állásfoglalását:

"A büntetőeljárást nem lehet fegyelmezési eszközként, ráijesztés céljából használni azokkal szemben, akik nem követtek el bűncselekményt. Ez a gyakorlat nem pusztán önkényes és jogsértő, hanem a cenzúra és az öncenzúra elvárásának burkolt eszköze, mely túlmutat a konkrét ügyön, és a művészi kifejezés szabadságán túl a demokráciát is veszélyezteti. A valódi szólásszabadság védelmének érdekében tiltakozásunknak azzal is nyomatékot adunk, hogy honlapunkon elérhetővé tesszük a "Balra át" című számot, hogy aki meg akarja ismerni az abban közölt véleményt, az szabadon megtehesse" - zárul a jogvédő szervezet nyilatkozata."

Öngyilkos jogi stratégia

Elérkezik végre Lovas István ügyvédjének nagy pillanata is. A keresetlevéltől eltérően nem kíván tanúkat felvonultatni annak bizonyítására, miféle sérelem érte ügyfelét. Helyette egyszerűen a Legfelsőbb Bíróság egyik határozatára hivatkozna, mely szerint kimeríti a jó hírnévhez való jog sérelmét, ha valakinek "szexuális szokásait nyilvánosságra hozzák".

"Milyen szexuális szokásról van itt szó?" - kérdezi a bírónő a határozatot lobogtató ügyvédtől.

"...tiniként nőt erőszakolt, a haverokkal a faszával véres pinát kamatyolt" - kezd szavalni a felperes jogi képviselője, megtéve a riporternek azt a szívességet, hogy ne kelljen saját felelősségére idéznie Paizs versikéjét.

"Abban a perben, amiről a legfelsőbb bírósági határozat szól!" - okítja a bírónő. De Lovas úr jogi képviselője ennyire azért nem készült.

Innentől a riporter egy ideig nem is tud figyelni, ugyanis megreccsen az agya ezen a zseniális stratégián, mely nem pusztán elismeri a fiatalkori csoportos nemi erőszakot, hanem az állítólagos egyedi aktusból egyenesen szokást csinál. De biztosan tudja, mit tesz, gondolom, és a következő alkalomra talán jobban kidolgozza.

Arra persze magamhoz térek, amikor ő is megemlékezik szerkesztőségünk tevékenységéről. Mivel címoldalon hoztuk a cikket, felhívtuk az emberek figyelmét a TASZ bűnös tevékenységére. Maga Lovas István is tőlünk értesült arról, hogy egy világvégi, minimális látogatottságú honlapról letölthető az őt megalázó szerzemény.

"Keressünk akkor egy szép, havas napot - vet véget a bírónő az első felvonásnak úgy fél tíz tájban -. Legyen mondjuk december másodika 14 óra. Egy órájuk lesz, háromkor már egy másik tárgyalásom van."