Jusztina
12 °C
23 °C

Akcióban a tébé-mentők

2007.11.08. 15:44
Nem javítaná az egészségügyi ellátás minőségét a kormány egészségbiztosítási koncepciója, nem mozdítaná elő az igazságosságot, és nem növelné a gyógyító- megelőző munka hatékonyságát se, állítja a Védegylet állásfoglalása. A szervezet a jelenlegi társadalombiztosítási rendszer megreformálására tett javaslatot, és Mentsük meg a tébét címmel kampányt indított.

Az egészségbiztosítás magánosítása a legnagyobb súlyú és potenciálisan a legtragikusabb hatású társadalompolitikai lépés lenne a rendszerváltozás óta, állapítja meg a Védegylet állásfoglalása a kormány egészségbiztosítási koncepciójáról.

A Védegylet a Tb-mentők című oldalon részletes kritikáját adja az egészségbiztosítás átalakításáról szóló kormányzati elképzeléseknek. Mintaleveleket is közöl, és arra bíztat mindenkit, hogy parlamenti képviselőjénél követelje a törvénytervezet elvetését, illetve bankjánál és biztosítójánál tiltakozzon, hogy azok részt vegyenek az egészségbiztosítás magánosításában.

A közvélemény tájékoztatását és a jövő nemzedékek képviseletét zászlajára tűző civil szervezet szerint a tervezetbe beépített garanciák sem tudják megakadályozni azt, hogy erőforrásokat vonjanak ki az egészségügyből, a magánbiztosítók szűkítsék a finanszírozott gyógyító szolgáltatások körét, és hogy a társadalomban tovább fokozódjanak a különbségek az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben.

Érdekes megállapítások olvashatók a kormány koncepciójának kritikájáról, amelyet Solymosi Tamás orvos készített a Védegyletnek. Bár a nyilvánosságra került koncepció azt állítja, hogy a több-biztosítós rendszerre történő áttérés nem jár járulékemeléssel, Solymosi szerint a lakosság elöregedése alapján is nyílvánvaló, hogy óhatatlanul növelni kell az egészségügyre fordított kiadásokat. Ezt maga a konvergenciaprogram is elismeri.

Solymosi szerint a kötelező befizetések az ingyenes orvosi ellátás egyre kisebb körét fedezik majd, s egyre több szolgáltatás elérését a jövedelmi helyzet fogja megszabni. A Védegylet szakértője ugyanakkor megállapítja, hogy a beteg komfortérzete az üzleti elv miatt várhatóan javulni fog, és csökkenni fog az orvoshoz eljutók kiszolgáltatottság érzete is.

A Védegylet szerint a társadalombiztosítás reformját többek között az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) működésének átláthatóbbá tételével, ellenőrző funkcióinak létrehozásával, a társadalmi kontroll intézményesítésével, gyógyítási protokollok kialakításával, a gyógyítás minőségét ellenőrző biztosítási orvosi hálózat kiépítésével kellene megoldani. Valódi versenyt lehet generálni az egészségügyben a kórházakról szóló összehasonlító adatok közzétételével és a szabad orvosválasztás visszaállításával, véli a szervezet.

A hálapénzt a civil szervezet szerint az orvosi fizetések rendezése mellett etikai és jogi-adminisztratív eszközökkel kísérelhetnék meg visszaszorítani. Solymosi Tamás elemzése viszont megjegyzi azt, hogy a kormány koncepciója alapján a korrupciós típusú hálapénz valószínűleg, akár jelentős mértékben is csökkenhet. Ezt azonban a hálapénznél jóval drágább legális elkerülő útért, a magánorvosnál kell kifizetni.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy a kormány javaslatának kétes a politikai legitimációja, hiszen a parlamenti pártok közül egyedül a Szabad Demokraták Szövetségének programjában szerepelt az egészségbiztosítás magánosításának ötlete, olvasható a Védegylet közleményében.

A civil szervezet szerint az elmúlt egy évben kibontakozó vita azt jelezte, hogy a szakértők, a szakmai szervezetek, a civil szervezetek és a szakszervezetek sem támogatják az elképzelést. A kormány antidemokratikus eljárása további morális súlyt ad a javaslat ellen tiltakozásnak. A Védegylet és a Humanista Mozgalom ezért csatlakozik a tiltakozók táborához és részt vesz a november 10-i és 21-i szakszervezeti tüntetéseken.