Olivér
0 °C
4 °C

1970: a Concorde átlépi a hangsebességet

2008.03.25. 08:21
28 hozzászólás

 

A francia-brit közös fejlesztésű Concorde repülőgép 1970. március 25-i próbarepülése alkalmával lépte át először a hangsebességet, vagyis az óránkénti 1127 kilométeres tempót. Utasszállító gépek közül előtte ez csak a szovjet Tupoljev Tu-144-nek sikerült, azóta pedig senkinek – az utasszállító gépek fejlesztésében a fókusz azóta áttolódott a biztonságra és a méretre.

Nem úgy az ötvenes évek végén, amikor a szovjetek, az amerikaiak és a francia-angol szövetség presztízskérdést csinált abból, melyikük áll elő a világ első szuperszónikus utasszállítójával (az amerikaiak kicsit lemaradtak, aztán 1971-ben le is lőtték a Boeing 2707-projektet).

A jellegzetes deltaszárnyú Concorde első két prototípusa 1965-re készült el, horribilis fejlesztési költségekkel, közel egymilliárd fontból. Több mint tíz év tesztelés után 1976 januárjában indultak el az első menetrendszerinti Concorde-járatok Párizs és Rio de Janeiro, illetve London és Bahrain között. Bár egy tucat légitársaságtól voltak a szövetségnek előrendelései, végül csak a British Airwaysnél és az Air France-nál repülhettek Concorde-okkal az utasok. A gép maximális sebessége 2330 km/h volt, de általában kétezres tempóval járatták.

A prototípusokkal és tesztgépekkel együtt összesen 20 Concorde készült, amiből 14 szállított utasokat, 27 éven keresztül. A legismertebbek a Párizs, illetve London és New York közötti járatok voltak, amelyek naplemente után indultak, de mivel gyorsabbak voltak, mint alattuk a Föld tengely körüli forgása, az óceán felett utolérték a nappalt az éjszakától elválasztó vonalat, a vészjósló nevű szoláris terminátort, majd fényes nappal landoltak Amerikában, helyi idő szerint kicsivel azelőtt, hogy elindultak a 3,5 órás útra.

 A Concorde mindössze száz utast szállított, utazómagassága 17 ezer méteren volt; ilyen magasságból az utasok tisztán láthatták a Föld görbületét a horizonton. A hangsebesség átlépése állítólag óriási élmény volt, és az utasok beszámoltak arról is, hogy a ritka levegő, és a kinti -60 Celsius-fok ellenére a súrlódás érezhetően felmelegítette a gép testét (a külső borítás 120 fokosra hevült utazósebességnél). A Concorde máig tartja az utasszállítók Föld körüli repülési világcsúcsát 31 óra 27 perccel (hatszor állt meg a gép tankolni), és a transzatlanti rekordot, egy Boston és London közötti 3 óra 5 perces úttal.

 

A magas üzemeltetési költségek, az olajár-robbanás, az amerikai botrányok (a nagy zaj miatti civil ellenkezés hatására időnként betiltották a szuperszonikus utasszállítók fogadását a fontosabb repülőtereken) és a konkurensként feltűnő, jóval több utast szállító, kényelmesebb Boeing-747 miatt a Concorde sosem tudott igazán elterjedni. A kegyelemdöfést a légitársaságok szeptember 11-i terrortámadás utáni recessziója, és a Concorde 4590-es járatának 2000. július 25-i balesete adta a gépnek. A párizsi katasztrófában a felszállás közben felrobbanó gép összes utasa és a teljes személyzet odaveszett, és ezután több mint egy évre be is vonták a Concorde-ok repülési engedélyét. A vizsgálat később bebizonyította, hogy egy pár perccel a Concorde előtt felszállt DC-10-esről leesett alkatrész lyukasztotta ki a gép kerekét, majd csapódott az üzemanyagtartályba, előidézve a robbanást.

Az utolsó Concorde 2003 novemberében szállt le. Azóta nincs szuperszonikus utasszállító repülőgép a világon.