Timót, Xénia
-10 °C
-1 °C

1988: megalakul a Fidesz

2008.03.30. 04:21
172 hozzászólás

Az 1988. március 31-i lapokban hiába is keresnénk a hírt a Fidesz előző napi megalakulásáról. A Népszabadság például arról írt, hogy Kádár János fogadta Willi Stoph NDK miniszterelnököt (Kádár 1989-ben meghalt Stoph pedig a berlini fal leomlása után börtönbe került korrupció vádjával), a Varsói Szerződés leszerelési javaslatot juttatott el a NATO-nak, Ceausescu a vállalati veszteségek megszüntetését követelte, a Z'zi Labor a Vörösmarty téren dedikálja az Ártatlan, bájos férfiak című nagylemezét, elveszett a barcsi Vörös Csillag MGTSZ bélyegzője, a Fradi 5-2-re verte a Rába ETO-t.

Az alakulás körülményeiről Krassó György londoni hírügynöksége, a Magyar Október Tájékoztatószolgálat tudósított. (Krassó halálosan beteg bátyjához ment ki 1985-ben a brit fővárosba, majd ott maradt. Kapcsolatai miatt azonban sokszor még Londonból is könnyebben jutott a magyar ellenzékkel kapcsolatos hírekhez, mint a Szabad Európa Rádió.)

A szövegből kiderül, hogy a Ménesi úti kollégiumi megalakulás után meghívták az összes budapesti újságot és szamizdat lapot, valamint a külföldi tudósítókat a budai Ma Chérie presszóba. (A hivatalos lapok az alapításról nem adtak hírt, csak néhány nap múlva, de erről majd később.) A tájékoztatón hetven újságíró jelent meg, a 37 alapító közül pedig Deutsch Tamás, Németh Zsolt, Orbán Viktor és Kövér László. Közleményüket az egy és negyed órán át tartó sajtótájékoztatón Deutsch Tamás olvasta fel:

"1988. március 30-án új független ifjúsági szövetség alakult Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ) néven. Az alapító nyilatkozatot különböző egyetemekről, főiskolákról érkezett 37 egyetemi, főiskolai hallgató és fiatal diplomás írta alá. A Ménesi út 12. szám alatti épületben lezajlott tanácskozáson az összegyűltek a Szövetség vita utáni azonnali megalakulása mellett döntöttek és alapító nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozat tartalmazza a Szövetség politikai alapelveit, az együttműködés fontosságát a már létező ifjúsági szervekkel és hangsúlyozza, hogy az alapítási eljárás teljes mértékben jogszerű (megfelel az alkotmány és a polgári törvénykönyv idevonatkozó rendelkezéseinek). Az alapítók úgy határoztak, hogy a Szövetség szervezeti és működési szabályzatát az első kongresszusnak kell majd elfogadnia. A kongresszus összehívásáig a szervezők a legfontosabb feladatnak alapsejtjeik szervezését tekintik."

A Reuters bécsi irodáját maguk az alapítók hívták a hírrel. A hírügynökség kiemelte, hogy értelmiségiek mellett munkás és vidéki fiatalok is vannak az alapítók között, Szajkó Lóránt az AFP bécsi irodájának úgy nyilatkozott:

"A KISZ nem képviseli megfelelően a magyar fiatalokat"

A KISZ-szel ugyanakkor tárgyalni akartak az együttműködés lehetőségéről, de nem akarták, hogy ugyanaz a személy mindkét szervezetnek tagja lehessen. A Fidesz, mint Bárczy Péter a Reutersnek elmondta, négy pontban foglalta össze a céljait: 1. Új Magyarország felépítése, amelyben a demokrácia igazán működik. 2. Az állami tulajdont és a piacorientált magántulajdont elegyítő vegyesgazdaság megteremtése. 3. Szolidaritás a szomszédos országokban működő új, demokratikus mozgalmakkal. 4. Tömböktől mentes, demilitarizált Európa megteremtése.

"Orbán Viktor - ugyancsak alapító tag - rámutatott: Magyarországon az elmúlt több mint harminc esztendőben a FIDESZ az első olyan független csoport, amely nem csupán mozgalom, hanem szervezet kíván lenni. Az Alkotmány szerint megtehetjük ezt, ám 1956 óta senki sem kísérelte meg - mondta Orbán, aki arra a dátumra utalt, amikor szovjet tankok elfojtottak egy kommunistaellenes fölkelést."

A hivatalos budapesti sajtóba április 8-án sikerült bekerülnie a Fidesznek. A Magyar Hírlap írásának a címe Rendőrségi figyelmeztetés volt.

"1988. március 30-án egyetemi hallgatók és fiatal értelmiségiek egy csoportja törvényellenes szervezet létrehozását kezdeményezte, ezért az arra illetékes rendőri szervek 1988. április 8-án figyelmeztették Andrási Miklós dunaújvárosi, Orbán Viktor szolnoki, valamint Csaba Iván, Kövér László és Rácz András budapesti lakosokat. A nevezetteket felhívták tevékenységük abbahagyására."

A gúnyos, kioktató hangvételű írásban szó esik a budai sajtótájékoztatóról, ahová a Magyar Hírlapot a cikk névtelen szerzője szerint nem hívták meg, és ahol "országos szervezetet alapítottak, talányos programmal és sűrű hivatkozással az Alkotmányra".

A szerző szerint Magyarországon már most is működnek demokratikus szervezetek, sőt, az MSZMP országos értekezletének állásfoglalás-tervezete is rámutat ennek szükségességére. A rendőrség "türelmesen felelősségre intve" azért szólalt meg, mert a Fidesz mellőzte a törvényes előírásokat, az egyesülési törvény ugyanis egyelőre nem készült el.

A rendőrségi intézkedéssel való mély rokonszenv kinyilvánítása után a szerző rúg egyet a Fidesz programjába is (az utolsó mondatból kiderül, hogy mi is fájhatott igazán az újságírónak):

"A figyelmes szemlélő csak tűnődhet: meghirdethető-e a nemzet iránti felelősséggel a gazdaság strukturális átrendeződésének azonnali megoldása, az infláció azonnali megfékezése, a tudományos-technikai forradalom követelményeinek holnap reggeli érvényesítése? Komolynak tekinthető-e az a kiindulópont, amely vonzó perspektívát kíván hirdetni felelős perspektíva helyett? Közlik továbbá, hogy új Magyarországot kívánnak építeni - nem tudni természetesen, hogy milyen Magyarországot, s kinek a megbízásából. S hogy minden kétségtől, homálytól mentessé váljék ez a program, szükségesnek ítélik hozzátenni azt is, hogy a csatlakozni szándékozók nem lehetnek tagjai a KISZ-nek."

 Az 1988. szeptember 10-i HVG forradalmi tettet hajtott végre: megkérdezett egy fideszest. Ekkor a szervezetnek már 1500 tagja van. A Németh Zsolttal készült interjú érdekes részlete, amikor a szerző, csakúgy, mint közel húsz évvel később Gyurcsány Ferenc - a programot kéri számon a párton. A válasz:

"Nem akartunk kész programmal előállni, s azt egy hierarchikus utasítási rendszerben minden taggal elfogadtatni. Egyelőre csak programtervezetünk van, amelyet a tagság még az október 1-2-re tervezett kongresszusunkon az ott felmerülő kiegészítésekkel és módosításokkal egyetemben elfogadhat vagy elutasíthat."

A pártalapítást Németh még ellentétesen ítélte meg, mint Orbán. A későbbi Fidesz-elnök nem sokkal korábban úgy nyilatkozott, hogy 1988 márciusában a bátorság hiányzott ahhoz, hogy ne ifjúsági szövetséget, hanem pártot alapítsanak. Németh véleménye:

"A jelenlegi helyzetben egy jó ifjúsági szövetséget létrehozni politikailag reálisabb célkitűzés. Az is ezt mondtaja velem, hogy egy ilyen szervezet jobban a miénk lehet, az ifjúságban ugyanis jobb bázisra tudunk támaszkodni. Most mi, a 23-28 évesek alkotjuk a FIDESZ domináns korcsoportját. Ha elérkezünk a jelenleg érvényes fölső korhatárhoz, a 35 évhez, talán valóban alapítunk pártot."

És mit szólt mindehhez a KISZ hivatalos lapja, a Magyar Ifjúság? Gubcsi Lajos csak 1988. szeptember 30-án vette eléggé undorodva tollhegyre a Fideszt. (Gubcsi a politikai karrierjét a rádió és a tévé KISZ-titkáraként kezdte, ezidőtájt pedig a KISZ KB tagja volt. Az ezredforduló környékén versekkel jelentkezett, kötetét, kapaszkodjanak meg, Kondor Katalin, a Magyar Rádió akkori elnöke szerkesztette, aki az Orbán-érában, finoman fogalmazva, nem éppen ellenzékiségéről volt híres.

"Az elmúlt hónapokban soha nem éreztem, hogy a FIDESZ országos sajtót érdemelne. Érzésemet persze meg-megcáfolta egyik-másik országos hatáskörű sajtóorgánumunk, de ezen kár hosszasan meditálni, hiszen a nyilvánosság terjedésével - amelynek hajtóereje legfőképpen a pártkonferenciához vezető előkészület és maga az értekezlet volt - lehetővé vált, hogy a szerkesztőségek saját politikai arculatuk alapján döntsenek arról, hogy kit milyen mértékben támogatnak, milyen, egyébként másod-harmadrangú törekvéseket, véleményeket dimenzionálnak országos méretűvé."

A Fidesz "ködös bizonytalanságát" veszélyesnek tartja, mert szerinte visszaél a demokráciával. Nem kétli, hogy az 1500 tag között sokan valóban demokrata érzelműek, az alapítók szűk körének követelései viszont a politikai kaland kategóriájába tartoznak.

Gubcsi azon akadt ki, hogy a Fidesz lehetővé tenné az MSZMP-n belüli frakciózást, a hadsereg létszámát és a szolgálati időt felével csökkentené, megszüntetné az Állami és Egyházügyi Hivatalt, a megyei tanácsokat, az Országgyűlésnek visszaadná a törvényalkotás jogát, megtiltaná központi tananyag előírását.

"E mindenre kiterjedő, és tájékozatlansága, realitáshiánya miatt végül is agresszív kísérlet, illetve az azt megfogalmazó vezérfigurák gondolatmenete egy ponton hiányos. A szocializmus véletlenül kimaradt a tervekből. Akoor viszont: merre?" 

(Az íráshoz a korabeli cikkek mellett felhasználtuk a Bozóki András szerkesztette Tiszta lappal. A Fidesz a magyar politikában 1988-1991 című dokumentumgyűjteményt.) 

Visszatérés a paradicsomba

Egy újabb kaland előszobájába léptünk, mikor kis kocsink megindult Christchurch felé.

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.