Luca, Ottilia
1 °C
5 °C

1984: átadják az új Marx téri áruházat

2008.04.28. 12:10
37 hozzászólás

Április 28-án, szombaton felavatták a Skála-Metrót a mai Nyugati téren. A bevásárló centrum nyolc évig épült, átadása három évet csúszott. 

"A több mint egymilliárd forint ráfordításával megépült kereskedelmi központ a Skála áruházak közül szám szerint a hatvanadik, s bekapcsolódása a kereskedelmi hálózatba elősegíti az ellátás színvonalának további emelését" – írja vasárnapi számának harmadik oldalán a Magyar Nemzet, illetve azt is, hogy az "önálló vállalatként működő" új bevásárló központ 300 millió forint értékű indulókészlettel nyit, és napi harmincezer vevőre számít. A bevásárló centrumban színházterem is nyílik, elsősorban szórakoztató jellegű műsorokkal, a második emeleti étterem éjfélig tart nyitva, amely nyolc óra után "reprezentatív vacsorahellyé alakul át", áll még a Nemzetben. A Népszabadság címoldalon számol be a felavatási ünnepségről, a Marx tér "ékességéről, amely külső és belső megjelenése alapján bárhol a világon megállná a helyét", és amellyel véget ér végre a közlekedési csomópont kiépítése a Nyugatinál.

A Skála-Metrót nyolc évig építették, eredetileg 1981 április 1-én tervezték üzembe helyezni, a három éves csúszás 600 millió forint veszteséget okozott a szövetkezeti vállalatnak. "Kiböjtölték ezt az áruházat a budapestiek" – mondta az ünnepségen Maróthy László, az MSZMP politikai bizottságának elnöke. A Skála-Metró, "Budapest legkorszerűbb áruháza" május 2-án nyitott ki.

A Népszabadság riportja a harmadik oldalon folytatódik, és többnyire az áruház hiányosságaira hívja fel a figyelmet. A cikk szerint az áruház kicsi, gyakorlatilag fele a budai Skálának, pedig a Marx-téren egy nagyobb centrum is megélne, a 930 alkalmazottal működő Skála-Metrónak pedig évi kétmilliárd forint forgalmat kell lebonyolítania ahhoz, hogy fel tudja venni a versenyt a Corvin Áruházzal. A cikk írója szerint mindehhez (árnyalva kissé a Magyar Nemzetben leírtakat) napi 30 ezer vásárlóra lesz szüksége. A lap az alsó szinten lévő ABC nyitvatartását is kritizálja, ugyanis az bár szombaton nyitva tart, azonban csak háromig, ráadásul vasárnap ki sem nyit. Nem úgy, mint a Sugár Csemege. Szóba kerül továbbá, hogy az áruházat raktár nélkül építették meg, ami meglehetősen bonyolítja a gördülékeny áruforgalmat, főleg, hogy a napi, várhatóan 70 teherautónyi árut a keskeny Jókai utcán keresztül kénytelenek szállítani. Ráadásul az utánpótlást a külső raktárak adatbázisával nagyban könnyítő elektronikus pénztárgép-rendszert sem érkezett meg a nyitásra.

Utóbbiról április 28-án cikk jelent meg a Magyar Nemzetben Pótolható-e a Skála komputere? Bajban a Skála-Metró! címmel. A cikk beszámol róla, hogy a nyitás előtt nem sokkal az ADS nevű cég visszamondta a vonalkódok leolvasására alkalmas Honniwelly-számítógépek leszállítását, ami több tízmilliós kárt okozhat az áruháznak. "A Proper-16 professzionális személyi számítógép rendelkezik minden olyan lehetőséggel, eszközzel, amilyennel áruházi munka is végezhető" - válaszolta a Számítástechnikai Koordinációs Intézet főosztályvezető-helyettese a kérdésre, hogy a nyugati komputerek pótolhatók-e magyar gyártmányú gépekkel (ez esetben a Proper-16-tal). A Skála illetékese szerint az áruház kész megvizsgálni a hazai terméket.

Az első Skála áruházat 1976 április 3-án nyitották meg a Fehérvári úton, Demján Sándor lett az első igazgató. 1979-ben alakult a Skála-Coop Közös Vállalat, amely sok kis- és külkereskedelmi szervezeteket olvasztott magába, és nyolcvanas években kiépítette a Skála-birodalmat. A vállalat 1988-ban részvénytársaság lett, a többségi tulajdon 1991-ben a német Tengelmann konszernhez került, majd sorra felvásárolta a vidéki áruházakat az ÁFÉSZ-től. 1997-ben a Tengelmann többségi tulajdont szerzett az 1966 óta működő Centrum áruházakat üzemeltető Centrum Rt.-ben, amely 1999-ben egyesült a Skálával. Ezt tulajdonosváltás követte, és új arculat, ez volt a Skála Divatház. 2003-ban a kisebb áruházakat el- vagy bérbeadták, számos áruház bezárt ezután. Négy kivételével aztán 2005-ben eladták az összeset. A Skála jelenleg tizennyolc áruházat üzemeltet az országban. A budai áruházat 2007-ben augusztusában kezdték bontani, a Skála-felirat Demján Sándor kertjébe került.