Orsolya
7 °C
19 °C

1994: Horn Gyula balesetének legendája

2008.05.05. 09:18
138 hozzászólás

A rendszerváltás óta több politikust is ért súlyos baleset. A teljesség igény nélkül néhány eset: az SZDSZ-es Deák Sándor a havas úton megcsúszott, busznak ütközött és meghalt (1990). A Boross Péter belügyminisztert szállító Mercedes árokba fordult, Boross könnyebben megsérült (1993). Gál Zoltán könnyebb sérülést szenvedett, a kíséretében lévő rendőrmotoros és két kormányőr meghalt, amikor egy őt kísérő motoros frontálisan ütközött egy Trabanttal (1995). Csurka István villanypóznának ütközött, és csonttörést szenvedett (1997). A fideszes Buza Attila lesodródott az útról és meghalt (2000). Nógrádi László autója belerohant egy Trabantba, aminek vezetője és utasa meghalt, a közlekedési miniszter csonttöréseket szenvedett.(2000) A szocialista Toller László autóját az árokba szorították, a sofőr meghalt, a képviselő azóta is kómában van (2006).

Mégis Horn Gyula 1994-es balesete az, amelyik a mai napig találgatásokra ad okot.

A május 6-i Népszabadságba még éppen befért a hírt: Horn Gyula az este autóbalesetet szenvedett.

"Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy az MSZP országos kampányzáró nagygyűléséről, Miskolcról visszatérő Horn Gyula pártelnököt, az MSZP listavezetőjét röviddel este kilenc óra előtt autóbaleset érte a 3-as főúton Emőd és Nyékládháza között. Autója belerohant egy kivilágítatlan, üresen álló teherautóba."

Horn Gyulát, Mosolygó István gépkocsivezetőt és az MSZP-elnök kíséretében lévő Zsidey Jenőt miskolci kórházakba szállították. Horn második nyakcsigolyájának nyúlványa, valamint a jobb csuklója tört el, és kisebb agyrázkódása volt. Zsidey benyomatos koponyatörést szenvedett, Mosolygónak alkaltörése és agyrázkódása volt.

A lapban néhány oldallal később tudósítottak a miskolci kampányzáróról, ahol még a makkegészséges Horn Gyula beszélt:

"Sokan néhány nappal a választások előtt ígéretekkel halmozzák el az országot, ám az elmúlt négy év minősíti őket. A szocialisták nem ígérnek, de felelősségükről biztosítják választóikat. Ha bizalmat és lehetőséget kapnak, hozzáértő, tisztességes emberekből állítják össze a kormányt. Olyan kormányt, amelynek lesz hiteles programja, amit a szakértelem és a valóság határoz meg, és képes lesz kivezetni az országot a válságból."

A baleset után felmerült, hogy esetleg merényletet akartak elkövetni a választások abszolút esélyese ellen. A szocialistákat a kampányban durván támadták ellenfeleik; ásatásokat kezdtek például a Köztársaság téren titkos kazamaták után kutatva, ahová 1956 után hurcolták az antikommunistákat. Jelentkezett egy Svédországban élő magyar is, aki azt állította: felismerni véli Horn Gyulát abban a férfiban, aki 1956-57-ben karhatalmistaként kirúgta a fogát. (Horn nem csinált titkot karhatalmista múltjából, bár hogy pontosan mit csinált, az máig vitatott. A svédországi magyar története ezzel együtt nem tűnt túl hitelesnek.)

A baleset után Garamvölgyi Lászlótól, aki már akkor is az ORFK szóvivője volt, kérdezték meg, hogy kizárható-e a merényletkísérlet. Garamvölgyi szerint egyértelmű baleset volt, a merényletkísérlet kizárt. Néhány nappal később ugyanezt mondta Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány is.

A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium közleménye szerint:

"A baleset május 5-én 20:50 órakor a 3-as főúton, Emődnél történt. A személygépkocsi Budapest felé haladt, és a 159 plusz 700 kilométerszelvényben, előzés közben az út szelvényezés szerinti jobb oldalán defekt miatt leállt pótkocsis tehergépkocsiba rohant. Az előzetes vizsgálatok szerint a tehergépkocsi nem volt kivilágítva, és a jobb oldali forgalmi sávot elfoglalta."

Vagyis a sofőr a felezővonalat a kerekek közé véve haladt. Hogy milyen gyorsan ment a pártelnöki Saab 9000 CD, arról ellentmondásos információk láttak napvilágra. Egyesek szerint 70 kilométer per órás sebességgel, mások szerint 100-zal, sőt 150-170-nel.

A merénylet gyanúját táplálta két nyilatkozat. Az egyik Szekeres Imréé, az MSZP alelnökéé, aki a Saabbal haladó két másik autó utasait idézte, akik szerint Mosolygó végig a sávjában haladt, de valami megijesztette, ezért tért át a szembejövő sávba.

A lábadozó Horn Gyula Kurírnak adott nyilatkozata is a merénylet gyanúját erősítette: a szocialisták későbbi miniszterelnöke egy nagy, fehér villanásról beszélt. (A felvillanó fényekről Zsidey is említést tett később a rendőrségi kihallgatásán. A rendőrségi szakértő magyarázata szerint ezek Emőd közvilágítási lámpái a fák lombozatán átvillództak.) A defektes teherautó sofőrjét viszont a napilapok elfelejtették megkérdezni. Állítása szerint először a HVG-nek nyilatkozott:

"Az ügyben koronatanúnak számító teherautó-sofőr, Majoros Imre gönci magánfuvarozó (...) kérdésünkre kijelentette: járműve helyzetjelző lámpái világítottak. Cáfolta, hogy a karambol után 4-5 perccel érkezett volna a helyszínre. A pótkocsi jobb hátsó, defektes kerekénél tartózkodtam – mondja az 1986-ban jogosítványt szerzett, eddig balesetmentesen vezető teherautó-sofőr, hozzátéve, hogy a szerelés miatt a balesetet nem látta, így arról nem is tud nyilatkozni. Azon találgatások ellen, amelyek Horn Gyula balesetének politikai színezetet kívánnak adni, ezzel védekezett: Nem voltam, nem vagyok, és – azt hiszem – nem is leszek tagja egyetlen pártnak sem."

Horn sofőrjét végül, a Bokros-csomag kihirdetésével egyidőben, 22.500 forintos pénzbírságra ítélték közúti baleset gondatlan okozása címén. Különös módon 18 ezer forintra büntették a defektes teherautó sofőrjét is, pedig a bíróság nem tudta eldönteni, hogy világítottak-e az IFA lámpái.