Árpád
3 °C
12 °C

1957: az első brit hidrogénbombateszt

2008.05.15. 08:52
5 hozzászólás

„Ment a bomba – érkezett a nyugodt hangú üzenet a Vickers Valiant XD 818-as bombázó 45 ezer láb magasan repülő pilótáitól. Ezután harminc másodpercük volt arra, hogy hat mérföldre távolodjanak, mielőtt a nyolcezer láb magasan bekövetkező detonáció vakító fényessége megvilágítja a Csendes-óceán egét, jelezve, hogy Nagy-Britannia nukleáris nagyhatalom lett.”

Az Air Pictorial nevű angol szaklap 1982. májusi száma így emlékezett meg 1957. május 15-ről, amikor Nagy-Britannia helyi idő szerint 10 óra 36 perckor végrehajtotta első légköri hidrogénbomba-robbantását a ma Kiribati államhoz tartozó Malden-sziget mellett. A Horog hadművelet, amely során az első brit hidrogénbomba felrobbant, alig hat évvel azután ért révbe, hogy a Vickers Valiant prototípusa először repült.

A Vickers-Armstrongs konglomerátum a brit királyi légierő (Royal Air Force, RAF) megbízásából tervezte a repülőt. Az ország a második világháború utáni fegyverkezési versenyben tartani akarta Amerika és a Szovjetunió tempóját, és szerette volna megszilárdítani nagyhatalmi pozícióját. Ennek egyik fontos lépése volt egy olyan sugárhajtású nehézbombázó konstruálása, amely nagy magasságon és sebességgel képes repülni, és nukleáris bombák célba juttatására is alkalmas. Az első prototípus 1951. május 18-án tett sikeres repülést, 1954-ben pedig már szolgálatba állt az első Vickers Valiant BK.1 típusú bombázó. A BK.1-esekből néhány a 49-es repülőszázadhoz került, ez az alakulat szolgálta a brit nukleáris fegyverprogramot. Prototípusokkal együtt 108 gép készült a Vickers Vailant sorozatból (ebből 45 volt BK.1-es), a gépek 1965-ig szolgáltak a légierőben. A Szuezi-válság idején hagyományos bombákat juttattak célba, egyébként többnyire tankerként használták őket. Az utókornak egyetlen teljes Vickers Vailant BK.1-es maradt épségben, történetesen ez éppen az XD818-as gép, ami az első brit hidrogénbombát ledobta.

Nézze meg képeinket!

A Horog hadművelet terve 1956 elején született meg, a tesztekhez szükséges bázist az akkor még az országhoz tartozó, csendes-óceáni Karácsony-szigeten kezdték el építeni. 1956 júliusára már kétezer katona állomásozott az Egyenlítő mellett található szigeten. A bombatesztek helyszínére a Karácsony-szigettől bő hatszáz kilométerre délre található, lakatlan Malden-szigetet jelölték ki. 1957. május 15. és június 19. között három, több mint egy megatonna hatóerejű hidrogénbomba robbant a sziget közelében, novemberben két tesztet hajtottak végre, 1958 áprilisa és szeptembere között pedig újabb bombákat robbantottak a légkörben. A hadművelet ezzel lezárult, de a hatvanas évek első felében újra megnyitották a Karácsony-szigeteki bázist és közös brit-amerikai bombateszteket hajtottak végre. 1963-ban az USA és a Szovjetunió aláírta a Részleges Atomsorompó Egyezményt, amellyel a légköri atomkísérletek befejeződtek (a földalatti robbantások az egyezmény aláírása után is folytatódtak).

A hidrogénbomba fejlesztését az amerikaiak 1949-ben kezdték meg, a szovjetek első sikeres atombomba-robbantása után. Míg az atombomba maghasadás következtében produkálja a pusztító erőt, a hidrogénbomba magfúzió következtében: könnyű atommagok állnak össze nehezebb elemekké, miközben nagy energia szabadul fel. A bomba működési elvét Teller Ede dolgozta ki, aki, miután a fejlesztés zöld utat kapott, igazgatóhelyettesként dolgozott Oppenheimer mellett az USA Los Alamos-i titkos laboratóriumában. Az első hidrogénbombát 1952. november 1-jén robbantották fel a csendes-óceáni Marshall-szigeteken, Elugelab szigetét teljesen eltüntették a föld színéről. Az első bevethető amerikai hidrogénbomba tesztje másfél évvel később, 1954. február 28-án zajlott le a szintén a Mashall-szigetekhez tartozó Bikini-atollon (1946 és 1958 között összesen 23 atombomba és hidrogénbomba robbant itt). A bomba 15 megatonnás hatóereje két és félszer akkora volt, mint amire számítottak, és ennek súlyos következményei voltak. Radioaktív anyagok szóródtak szét nagy területen, egy japán halászhajóra sugárzó hamu hullott, amitől a legénység tagjai súlyos sugárbetegséget kaptak (egyikük egy hónap múlva meg is halt.

Egy hidrogénbomba robbanása után még évtizedekig keletkezhet veszélyes sugárzás a visszamaradt izotópok bomlása során. A Bikini-atollon még 1978-ban is a stroncium-90 veszélyes arányát mutatták ki (a sziget őslakosai ekkor beperelték az Egyesült Államokat és 100 millió dolláros kártérítést kaptak). A Horog-hadművelet alatt az első tesztek során a Malden-sziget környékéről a lakosságot más szigetekre vagy a tengerre evakuálták, később nem történt ilyen, a helyiek a partról nézhették a gombafelhőket. 1975-ben egy japán sugárzásmérő állomás telepítése előtt amerikai szakértők ellenőrizték a Karácsony-szigetet, az egykori bázison nem mértek emberre veszélyes mértékű sugárzást.

15%

Náray Tamás Zarah

4999 Ft
4250 Ft
15%

Pan-dji Vádirat

3499 Ft
2975 Ft