1973: a szülinapos Fock Jenő átadja a Tisza II. vízlépcsőt
35 éve, 1973. május 16-án adták át Magyarország legnagyobb vízügyi létesítményét, a Kiskörei Vízlépcsőt és a hozzá kapcsolódó öntözőrendszert.
Aznap ünnep volt Kiskörén. Az emberek kiöltözve álltak az üzemi híd alatt, előttük az alvízi oldalon dísztribün, rajta ott ültek Heves, Szolnok, Hajdu-Bihar és Borsod megye párt- és állami vezetői, meséli az esemény szemtanúja, Juhász Mátyás nyugdíjas, volt szállításvezető.
Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Minsztertanácsának elnöke, aki éppen aznap ünnepelte 57. születésnapját, helikopteren érkezett. A közeli focipályán szállt le, és egyes rosszindulatú pletykákkal ellentétben nem autóval, hanem gyalog tette meg a párszáz méteres utat.
Archív képek a kiskörei építkezésről és átadásról
Az ünnepélyes átadáshoz szükséges szalag az üzemi hídon volt kifeszítve. Fock Jenő, mielőtt átvágta volna, többek között azt mondta, nagy tisztelettel és szeretettel adja át ezt a jelentős vízügyi létesítményt, és hogy most ugyan miniszterelnökként van jelen, de reméli, magánemberként meghívják majd a csongrádi vízlépcső átadására is. A csongrádi vízlépcsőből nem lett semmi.
A kiskörei vízlépcsőt, melynek ötlete állítólag 1930-ban született az akkori aszály hatására, 1967 tavaszán kezdték el építeni. A nagy számok kedvelőinek: 4,2 millió köbméter földet mozgattak meg, 163 ezer köbméter betont, 250 ezer köbméter követ építettek bele, az acél- és gépszerkezet 4900 tonnát nyomnak.
Nem tudtuk kideríteni, hányan építették, de az biztos, hogy a készenléti lakótelepen a konyha sokszáz személyre főzött. A telep házai mellett, melyek ma már szinte ki sem látszanak a hársfák közül, úgynevezett csizmamosók is voltak, mert a betonozott úton esős időben olyan magasan habzott a teherautóktól a sár, hogy átcsapott a csizma szárán.
A duzzasztóművön öt 24 méter széles nyílás van. Az olajhidraulikus mozgatású billenőtáblás szegmensek maximum 11 méteres vízoszlopot bírnak ki.
A hajózsilip a duzzasztó bal oldalában a felvízen áll. Hasznos belmérete 85*12 méter, maximum 1350 tonnás hajók zsilipelhetők át rajta. A hajóforgalom azonban minimális, tavaly egy uszályt láttak. A hajózsilip egyik falában alakították ki a halzsilipet.
Képek a 35 éves vízlépcsőről
1973. május 16-a vízügyes ünnep volt, ekkor csak a duzzasztóművet helyezték üzembe. Először a Tiszát duzzasztották, és persze elkezdték beüzemelni a jobb parti oldalon álló erőművet.
Ide épp csak bekukkantottunk. Nem sikerült a közelébe kerülnünk a négy darab 4,3 méter kerékátmérőjű, Kepler rendszerű, vízszintes tengelyállású csőturbina egyikének sem, melyek percenként 107-et fordulnak, és egyenként maximum 140 köbméter vízet nyelnek el másodpercenként. Az ország villamosenergia-termelése szempontjából teljesítményük elenyésző, egy Szolnok nagyságú város éves ellátásához elég.
1978. augusztus 5-én kezdődött a duzzasztás második üteme, amikor megnyitották az öblítőcsatornákat, melyeket a Tisza medrét és a tározókat elválasztó övzátonyokba vágtak. Biztosan beletelt egy kis időbe, amíg a csatornákon átjutott 250 millió köbméter víz, de ez a Tisza-tó születésnapja. El is indulunk tiszteletére egy expedícióra, melynek célja az egyetlen elárasztott település, Óhalászi maradványainak felkutatása. A Tisza-tó egész területe egyébként 1999 óta a világörökség része.
Kisköre megfigyelésünk szerint olyan város, ami igazából falu. Helytörténeti gyűjteménye sajnos nincs, de a könyvtáros néni segítőkészen kifénymásolta nekünk egy könyből azt a négy oldalt, amit a város történetéről talált a könyvtárban. Befejezésül ebből idézek pár apró tényt. Nevét először 1323-ban említik Kure alakban egy oklevélben, az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Kerey néven szerepel. Nem követem persze végig ennek a többször elnéptelenedett és számtalanszor gazdát cserélt falunak a történetét, de ez a pár mondat nagyon tetszik egy 1694-es beszámolóból.
„1683-tól puszta. Akkori üdőben tatártul való futamodás volt. A körei lakosok Ónodba szállottanak. Mi azelőtt három esztendővel pusztultunk el, hogy Szolnokot megvötték és Heves felégették. De hul vagynak azok az emberek? Ki megholt, ki meg máshol lakik.”
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
