1997: az egymilliós számlabotrány után bezár a Dreher Halászcsárda

2008.05.20. 09:28

Az 58 éves dán Preben Olsen nem várt világhírnévre tett szert 1997 májusában. Pedig aligha akart ő világhírű lenni, ráadásul ez a hírnév több mint egymillió forintjába került. Pedig Preben Olsen és háromfős társasága nem tett mást, mint egy kellemes este lezárásaként beült egy vacsorára a Ferenciek terén lévő Dreher Halászcsárdába. Ettek bélszínt, lazacot, kávéztak, még Olsen úr még a zenészeket is meghívta egy italra – és ezt semmiképpen sem kellett volna. A számlára így ugyanis felkerült egy 540 ezer forintba kerülő tokaji esszencia is, mivel, ahogyan a Dreher üzletvezetője utólag a Népszabadság május 10-i számában felidézte, a vendég megkérdezte, milyen italt küldhet a zenészeknek, márpedig a zenészek az 540 ezres tokajit szeretik.

Így aztán a négytagú társaság vacsorája, mint az a számlának a cikkben közölt fotóján látható, 1 041 840 forintba került. Lehoczky Imre, a Dreher halászcsárda vezetője a Népszabadság újságírójának azt mondta: „nálunk ezek az éjszakai árak... felhívjuk a vendégek figyelmét, hogy 19 óra után speciális prájzzal dolgozunk, mégis policáj után kiáltanak, amikor fizetésre kerül a sor”. Az étterem bérlője elismerte, a helyre irányított vendégek jönnek, „küldik őket a szállodások, a taxisok, a konzumnők”, és kizártnak mondta, hogy a vendég nem fizet: „egy felszolgálónk elkíséri a kedves vendéget oda, ahol fel tudja tölteni a pénztárcáját”.

Az ügyből, nem túlzás azt mondani, világraszóló botrány lett, pedig az eset nem volt egyedi. Pontosabban épp azért: már 1996 januárjában megjelentek az első panaszok, főként külföldi turistáktól vagy hazánkban dolgozó külföldiektől a túlszámlázó, vagy túl magas árakkal dolgozó vendéglátóhelyek miatt. Egy német turista például a Dolce Vita bárban megismert egy hölgyet, aki azt javasolta, vacsorázzanak a Dreherben. A férfi nem evett, a nő egy salátát, egy konyakot, egy halételt, egy kávét és egy pohár bort rendelt, mindez 186 ezer forintba került.

Ezek fényében nem csoda, hogy az akkori hírek szerint csaknem egy tucatnyi fővárosi hely került a különböző feketelistákra; az első ilyet az USA budapesti nagykövetsége készítette még 1996-ban. Az 1997. május 16-i Magyar Hírlap szerint az interneten olvasható feketelistán a Muskátli, a Fontana Cabaret, az Arany Bárány étterem, a Tropical és a Pigalle nevei szerepeltek. Egy másik összeállításban a belvárosban lévő Piccoló Bár, Mizrah Cafe, Labirintus Vendéglő, Tropical Club, Muskátli Eszpresszó, vagy a józsefvárosi Pigalle Bár neveit találhatjuk meg.

A május 14-i Magyar Hírlap szerint már külföldön is téma az egymilliós vacsora, az AP hírügynökség arról ír, hogy egyes magyar vendéglátóhelyeken rendszeresen irreális árakat számítanak fel a külföldieknek. Scott Boswell amerikai konzul szerint a túlszámlázás terjedőben lévő gyakorlat, hetente kapnak emiatt panaszokat. „Egyes magyar vendéglátók erőszakkal fenyegetik meg, vagy éppenséggel meg is verik a vendéget, ha nem akarja kifizetni a túlzott számlát”. Amerikai utazásszervezők a vendéglátósok és taxisok mellett a rendőrökre és a programszervezőkre is panaszkodnak, írja ugyanezen a napon a Népszabadság.

Az előzmények fényében nem meglepő, hogy a május 21-i Magyar Hírlap cikke, miszerint az V. kerületi önkormányzat jegyzője az előző napon "90 napra lezárta és lepecsételte az egymillió forintos számlájáról elhíresült Dreher Halászcsárdát. A zárlatot a fogyasztóvédelem kezdeményezte a kerületi jegyzőnél" – olvasható a lapban.

A Ferenciek terén lévő étterem ellen átfogó vizsgálat indul az ÁNTSZ bevonásával, ennek eredményeként az egységet véglegesen is bezárhatják, írja a Magyar Hírlap. Az eljárás szabálytalan számlázás és az árlapok hiányossága miatt indult: az árlapok kódoltak voltak, vagyis az ételek és italok mellett nem az árukat, csak egy kódszámot lehetett olvasni, amiből a vendég nem tudta meg, mennyit kell fizetnie a választott fogásért. Az üzemeltetési engedély szerint ráadásul csak presszót lehetett volna működtetni a helyiségben, éttermet nem.

A Dreher Halászcsárda ügye egész lavinát indított el: természetesen parlamenti interpelláció lett az ügyből, emellett az év végéig a fogyasztóvédelem 104 vendéglátóhelyen – köztük 84 belvárosi étteremben – folytatott ellenőrzést, és további 24 üzlet ideiglenes bezárását javasolta a kerületi jegyzőknek; 16 helyet hosszabb-rövidebb időre be is csuktak. Abban az évben összesen 50 panasz érkezett külföldiektől irreálisan magas számlák és „fizetés testi sértéssel való kikényszerítése” miatt. Bár több ügyben rendőrségi eljárás is indul, komoly retorzió sehol nem volt. Sőt, egyes éttermek a nyári főszezon végére ismét kinyitottak, és volt köztük olyan is, amelyik később ismét túlszámlázási ügybe keveredett.