1985: pokol a Heysel-stadionban

 

Az 1985-ös Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK) döntője az eddig lejátszott valamennyi BEK, illetve BL-döntőt beleszámítva a legtragikusabb volt. A Juventus-Liverpool meccs előtt kialakult tömegverekedés alatt egy támfal leomlott és összesen 39-en vesztették életüket.

A hivatalos jelentés szerint még jóval a kezdés előtt az olasz szurkolók addig hergelték a közelükben lévő angolokat, amíg azok betörtek az itáliaiak részére fenntartott szektorba. Az olaszok menekülőre fogták a dolgot, de a stadion omladozó oldalfala nem bírta a nyomást és az emberekre dőlt.

Az eset előélete, hogy az egy évvel korábbi BEK-döntőn – melyet a Liverpool Rómában nyert meg büntetőkkel a Roma ellen – több angolt is megvertek, megkéseltek. Mellesleg a Liverpool vezetői már a döntő előtt jelezték, hogy a Heysel-stadion elavult, és nem alkalmas egy ilyen formátumú találkozó lejátszására. Ugyanakkor hiába akarták a szervezők külön ültetni az angol és az olasz szurkolókat, az utazási ügynökségeknél és a jegyüzéreknél vásárolt jegyeknek köszönhetően tudtak keveredni, ami később a tragédiához vezetett.

A meccs előzménye volt, hogy a döntő előtt két gyerekcsapat játszott, éppen a döntő szereplőinek mezében. A hergelés és a dobálózás már ekkor megkezdődött, a gyerekek végig se tudták játszani meccsüket. Az angolok azonban egy ponton megunták a dobálózást és áttörtek a mellettük lévő szektorban helyet foglaló olaszokhoz.

Nem elképzelhetetlen, hogy csak erődemonstráció akart lenni, mindenesetre az olaszok menekülni akartak, de nem volt hova. Sokan a támfalon próbáltak átmászni, de az nem bírta a nyomást és ledőlt.

Ekkor azonban a stadion másik végében lévő nagyobb Juventus-tábor a pályán átszaladva igyekezett elégtételt venni társaikért. Ekkor már csak az olaszok és a rendőrök között volt a háború.

A másnap megjelenő Népsport a tragikus döntő ellenére is csak a címlap jobboldalán számolt be a döntőről és az azt megelőző eseményekről „Tömeghisztéria és ostromállapot a Heysel-stadionban” címmel. A lep vezető híre az volt, hogy „Már öt érmesünk van” a XXVI. Ökölvívó Eb-n melynek éppen Budapest adott otthont. A jobb oldalon alul pedig képpel ellátott cikk számolt be róla, hogy a „Budapesti Honvéd megvédte címét”. A képen éppen Détári lőtte csapat negyedik gólját a Csepel elleni 4-0-s meccsen.

Mellesleg a BEK-döntő csak az utolsó oldalon kapott helyet, az első oldalak az NB-I-es forduló meccseivel voltak tele, melyekből kiderült többek között, hogy a Fradi Rubold és Pölöskei góljával verte a Debrecent, míg a már kiesett SZEOL AK Deák mesterhármasának köszönhetően 5-4-re a Vasast.

A BEK-döntőhöz egy kép tartozott, ezen Platini francia válogatott mezben örül éppen. Előzetessen megemlítik, hogy a Pool ötödik BEK-győzelmére készül, míg a Juve két sikertelen próbálkozás után először nyerheti el a trófeát. A fogadóirodák egyenlő esélyeket adtak a nyolcvanas évek sikercsapatának és a legutóbbi világbajnokságon diadalmaskodó olaszokkal, valamint az Aranylabdát az előző két évben is elnyert Platinivel felálló ellenfelének is.

A tragédiáról a lap így írt: Az angolok a kezdés előtt megnyertek egy csatát, és elvesztették méltóságukat. Áttekinthetetlen káosznak, csetepaténak nevezi az esetet és megemlíti, hogy a megdöbbenés és a tanácstalanság mellett, sokáig nem látszott, a kibontakozás és a rend helyreállításának lehetősége.

Az UEFA elnöke Jacques Georges rögtönzött értekezletet hívott össze a helyszínen, amelyen először úgy döntöttek, hogy elmarad a találkozó, majd ezt megváltoztatták és közölték, ha konszolidálódik a helyzet, lesz meccs.

„Nem akadt erő, tekintély, hatalom, amely visszaparancsolhatta volna a palackjából kibújt gonosz szellemet, és ezekben a lesújtó pillanatokban már előre gondolva csak azt kérdezhettük: mi történik Brüsszel utcáin, ha a rendőrség megkezdi a stadion kiürítését, hány család kap majd az éjszaka és csütörtök reggel iszonyú tartalmú hírt, ha fellángol az utcai harc”.

 

A Népsport beszámolója szerint az első félidő helyett döbbenetet kiváltó, torokszorító, lúdbőröztető látvány voltak a romok között a sebesültekkel borított stadionban a barátaikat, kollegáikat, rokonaikat keresgélő emberek, miközben a hangosbemondó türelmet kért.

A két csapat kapitánya is szólt a szurkolókhoz: Scirea(Juventus): Hadd játszunk végre az ég szerelmére! Neal (Liverpool): Belebetegedtünk és belefáradtunk a várakozásba. Szeretnénk végre mutatni valamit önöknek. Hadd játszunk!

„Röviddel háromnegyed tíz előtt a Liverpool labdarúgói kivonultak és mire felálltak a díszpáholy előtt, felvillantak a kijáróban a Juventus zebracsíkos mezei is”.

 

Azonban több tv-társaság – köztük a nyugatnémetek – percekkel a kezdés előtt úgy döntöttek, a történtek után nem közvetítik a találkozót. Louis Wouters a belga szövetség elnöke azonban szinte végigsírta a meccset, hiszen ő volt a felelős a szervezésért.

Még tartott a mérkőzés, amikor Margaret Thatcher brit kormányfő szóvivője jelezte, Thatcher a televízióban nézte a meccset megelőző eseményeket és onnan szedte benyomásait. Azonnal jelezte, a brit huligánok szégyent és becstelenséget hoztak az országukra és a futballra is.

A meccsen egyébként hiába játszott fölényben az angol együttes, az 58. percben a játékvezető tizenegyest ítélt az olaszok javára – holott Gillespie másfél méterrel a vonal előtt rúgta fel Bonieket – és a büntetőt Platini laposan a jobb alsó sarokba rúgta.

A meccset megelőző katasztrófában összesen 39-en haltak meg, 32 olasz, 4 belga, 2 francia és egy ír szurkoló. A lap megszólaltatott egy Juventus szurkolót is, aki csak annyit mondott: „Olyan volt mint a pokol”

Ugyanakkor a meccs után a Juventus játékosai boldogan ünnepeltek, ami azt sejteti, nem tudták pontosan milyen következményekkel járt a meccset megelőző háború. Az eset következtében két nappal később Thatcher brit kormányfő kérésére az angol szövetség visszavonta a következő évre az összes angol csapat nevezését az európai kupákból.

Az UEFA-nak azonban ez nem volt elég, újabb két nappal később meghatározatlan időtartamra kitiltotta az angol klubokat az európai küzdelmektől. (Mellesleg 77 és 84 között hatszor nyerte angol csapat a BEK-et.) A Pool pluszbüntetésként még három évet kapott, azonban az angol csapatok végül öt év után visszatérhettek és a liverpooliak pluszbüntetése is csak egy év volt. A Heyselben soha többé nem rendeztek futballmeccset.