1984: véget ért a csonka olimpia

Véget ért a csonka Los Angeles-i olimpia, amit a Szovjetunió vezette keleti blokk országainak többsége, így Magyarország is, bojkottált. A hivatalos indoklás szerint azért nem vettünk részt az olimpián, mert az agg Csernyenko vezette Moszkva szerint a szocialista sportolók nincsenek biztonságban.

A hivatalos indoklásban ugyan nem szerepelt, de valójában féltek: a szovjet sportolók tömegesen disszidálnak, ez pedig elég hülyén venné ki magát. És ne feledjük el a bosszú lehetőségét sem, a szovjetek ezzel vágtak vissza a moszkvai olimpia négy évvel korábbi bojkottjáért.

A zárónapon a Népszabadság – az újság kiküldött tudósítóval volt jelen Los Angelesben – jegyzettel köszönt el az olimpiától.

„De ezúttal nemcsak az annyira készülő és ezért vagy azért kudarcot vallott veszteseket sajnáltam, hanem azokat is, akiket az elvakult kommunistaellenesség és hangulatkeltés megfosztott az erőpróbáktól, akiknek a helyezési esélyeit az a politika vette el, amely négy éve annyi – most Los Angelesben bizonyító – amerikai és más sportolót sújtott. (…) Bizony szokatlan volt az olimpia nélkülünk. Sokaknak tapsolhattam, de voltaképpen senkiért sem szoríthattam. Szeretem a sportot, hiszek az olimpiai eszmében, tehát ellendrukker sem voltam. A sok millió egyszerű nézővel együtt örültem annak, hogy a játékokat viszonylag kevés zökkenővel sikerült lebonyolítani. Legfeljebb azon csodálkozhattam, amikor azt láttam, hogy a külfölddel keveset törődve az amerikai tévé kisajátítani igyekezett magának az olimpiát.”

A korabeli hivatalos újságok nem, csak a szamizdatként megjelenő Beszélő számolt be a bojkott okozta magyar tiltakozásról. Egy most megjelent dokumentum-gyűjteményben (Állambiztonság és olimpia 1956-1988) olvasható az alábbi (és a többi idézett) szöveg. A röplapot Budapest V., VI., VII., VIII. és XII. kerületében terjesztették:

„OTT AKARUNK LENNI AZ OLIMPIÁN! A LOS ANGELES-I OLIMPIA BOJKOTTJA NEM MAGYARÁZHATÓ SEMMILYEN POLITIKAI INDOKKAL. EZ MINDEN REÁLISAN GONDOLKODÓ SPORTBARÁT SZÁMÁRAS NYILVÁNVALÓ. FELHÍVÁST INTÉZÜNK A SPORTSZERETŐ MAGYAR EMBEREK NEVÉBEN ÖNHÖZ: LEGYEN OTT JÚNIUS 4-ÉN HÉTFŐN ESTE 6 ÓRAKOR A BLAHA LUJZA TÉRI TILTAKOZÓ NAGYGYŰLÉSEN!”

A néhány száz példányban terjesztett röplap akkora riadalmat okozott – olvasható az Olimpia fedőnevű nyomozás összefoglaló jelentésében –, hogy 296 BM-es gyűjtötte össze és hatvan darabot „eredetiben biztosítottak”. A Blaha Lujza teret a tüntetés időpontjában operatív és rendőri erővel biztosították. A rossz idő miatt csak 60-70 ember gyűlt össze, köztük olyan ismert ellenzékiek, mint Solt Otília, Krassó György vagy Pákh Tibor. Nem állítottak elő senkit, kilenc embert igazoltattak, mindannyian egyetemisták.

A tüntetés után azt akarták kinyomozni, hogy milyen papírra és mivel nyomtatták ki a szórólapokat. A papír 55 grammos, elnevezése – a sors fintora – olimpia.

Az ügyet csak 1985. február 4-én tudták lezárni. Kiderült, rossz nyomon haladtak, amikor a röplap készítőit a műegyetemisták között keresték. A két „tettes” az ellenzéki Molnár Tamás (a 2006-os Kossuth téri tüntetések egyik kulcsfigurája) és Bokros Péter grafikus. A Blaha Lujza téri tiltakozáson mindketten jelen voltak, Bokrost igazoltatták is.