István, Vajk
17 °C
22 °C

1962: három magyar akarta megölni de Gaulle-t

2008.08.22. 11:55
84 hozzászólás

A Népszabadság 1962. augusztus 24-i számában a rövid hírek között jelent meg a Charles de Gaulle francia elnök elleni merénylet híre:

„Párizsból jelenti az MTI: Merényletet kíséreltek meg szerdán este de Gaulle francia elnök ellen – jelenti az AFP hírügynökség. – De Gaulle szerdán részt vett a minisztertanács párizsi ülésén, majd gépkocsival a fővárostól néhány kilométerre levő Villacoublay katonai légitámaszpontra indult, hogy onnan repülőgépen vidéki rezidenciájára utazzék. Amikor gépkocsija a repülőtérre érkezett, a merénylők tüzet nyitottak, de a golyók senkit sem sebesítettek meg.”

A tudósítás arról nem szólt, nem szólhatott, hiszen a tettesek akkor még nem voltak meg, hogy a merénylők között három magyar is volt. Egyikük, Marton Lajos könyvet írt a merényletről Meg kell ölni De Gaulle-t címmel, amit a Kossuth Kiadó jelentetett meg 2003-ban. De kicsoda is Marton Lajos?

A második világháború után beállt a Magyar Néphadseregbe, bár a rendszerrel nem szimpatizált. Katonaként a légierő országos parancsnokságán olyan iratokhoz jutott hozzá, amelyek szerinte a NATO érdeklődését is felkelthetik. Kabátja alatt a jelentéssel besétált hát 1955 júliusában a budapesti amerikai nagykövetségre és átadta a konzulnak az iratokat, majd kiment az utcára.

A forradalom után, ahol kivette részét a szovjetek elleni utcai harcokból, Franciaországba disszidált. Kapcsolatba került az OAS-sel (Titkos Hadsereg), amely ellenezte a franciák kivonulását Algériából. Miután Charles de Gaulle - az ő megítélésük szerint – cserbenhagyta Francia Algéria ügyét, a titkos hadsereg úgy döntött, megölik az elnököt.

Miután alaposan feltérképezték, hogy de Gaulle elnök milyen útvonalakon szokott menni konvojával, megkezdődött a Charlotte Corday-akció. Tudták, hogy az elnök augusztus 22-én a minisztertanács ülésén elnököl – téma az OAS elleni harc –, onnan hajtat ki a reptérre.

19:50-kor megtudják, hogy de Gaulle biztonsági szolgálata a kettes útvonalat jelölte ki, így Martonék az előzetes terveknek megfelelően elfoglalják helyüket autóikkal az Avenue de la Liberationon. A merénylők, lehetnek vagy tízen, mindannyiuknál fegyver, a rádióban a híreket hallgatják: tart-e még a minisztertanács ülése.

Az elfogott merénylők egy csoportja, a magyarok nincsenek köztük

„20 óra 10 perckor Varga Laci azt mondja, biztos benne, hogy ma este már megint hiába vártunk – emlékezik vissza könyvében a merénylet éjszakájára Marton. – Mindjárt jövök, muszáj vizelnem. – Várj már egy kicsit! – fakad ki Bernier. Varga azonban nem vár: lefekteti a karabélyát a két ülés közé, majd kiszáll, elölről megkerüli a furgont, és a sövény előtt lecövekel. Egyszer csak azt halljuk, hogy vadul felüvölt, magyarul: - Itt vannak! Itt vannak! Mindenki azonnal kapcsol. Bernier kivágja a furgon hátsó ajtajának felső részét, és a következő pillanatban ropognak is a fegyverek. Megpillantom a két fekete Citroent, amint szélvészként közelednek, vagy 100 km/órás sebességgel.”

Martonnak gondjai akadnak Thompsonjának kibiztosításával, keze hiába keresi a zárfogantyút előbb a bal, majd a jobboldalon, az valójában felül van, a cső közepén. Végül kilövi az első két sorozatot.

„Rendületlenül lövök tovább, változatlanul az első Citroent célozva, aminek a fara kissé kitáncol. De csak három vagy négy lövést sikerül utána küldenem: a Thompson ugyanis váratlanul elakad. A konvoj közben alaposan eltávolodott, lassan lőtávolon kívül lesz.”

A francia elnök egy 1962-es tévéfelvételen

Nos, így nem sikerült lelőnie egyik magyarnak sem de Gaulle elnököt. Kárt egyedül az elnöki konvoj autóiban tettek.

Martont egy év múlva tartóztatják csak le, életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték, öt év múlva szabadulhatott. Franciaországban maradhatott, és az állampolgárságot is megkapta.