1992: megkezdődik Budapest szobortalanítása
2008.09.14. 08:47 - haaszj
1991. december 5-én a budapesti fővárosi közgyűlés úgy döntött: az országban, de talán az egész rendszerbváltó térségben egyedülálló módon szoborparkot létesít, és abban helyezi el a főváros közterületeiről eltávolítandó, politikai tárgyú köztéri szobrok és emlékművek, dokumentumértékű alkotások egy részét. A szoborparkot Dél-Budán, a XXII. kerületben hozták létre, és oda 1992. szeptember 14-én kezdték átköltöztetni a végül több mint negyven köztéri alkotást.
Az 1991-es döntés talán az utolsó utáni pillanatban született meg: a Thököly útnál lévő Kiss István-féle Felszabadulási emlékművet egy hónappal korábban ismeretlen tettesek ledöntötték, idézi fel a Budapesti Negyed egy 1994-es számában Kiss György. Korábban már letörték a talapzatáról a többtonnás debreceni Tanácsköztársaság-emlékművet, míg a fővárosban előbb vörös festékkel bemázolták, majd erőszakosan eltávolították az 1986-ban felavatott Münnich Ferenc-szobrot. Ennek nyomán Zsigmond Attila, a Budapest Galéria igazgatójának intézkedett arról, hogy kezdjék el „tatarozni” a Dózsa György úti Lenin-szobrot, majd a renoválás ürügyével eltávolították a Zrínyi és Nádor utcák sarkáról egy 1950-es, az Október Párt aktivistái által megrongált kőrendőrt – idézte fel egy 1993-as, a HVG-ben megjelent cikkében Bojár Iván András.
A szocialista rendszer csak Budapesten – különböző szakértők eltérő becslései szerint – 150-600 olyan szobrot, szoborcsoportot, díszkutat, emléktáblát vagy domborművet állíttatott, amelyek politikus-ideologikus alkotásnak minősültek. Az 1990 őszén rendezett önkormányzati választások után megalakult fővárosi önkormányzat 1991 januárjában kérte fel a kerületek polgármestereit és kulturális bizottságait, tegyenek javaslatot az eltávolítandó emlékművekről, emléktáblákról.
A javaslatok nyomán és a fővárosi kulturális bizottság előterjesztése alapján a közgyűlés 1991 decemberében egyenként döntött a listára került műalkotások sorsáról. Szűcs Gyula már idézett visszaemlékezése szerint "a végül szoborparkba kerülő művek közül vita alakult ki a Steinmetz (Mikus Sándor, 1949) és Osztyapenko kapitányokról (Kerényi Jenő, 1951) mint Budapest városképének immár megszokottá vált elemeiről, amelyek a főváros bejáratánál és kijáratánál emelkednek. Végül az a szemlélet győzedelmeskedett, amely arra utalt, hogy sokak számára e két szobor az elnyomás kezdeteinek emlékét jelentette."
A szoborparkba szánt fővárosi szobrok bontása 1992. szeptember 14-én kezdődött, és elvileg december 31-ig kellett volna befejezni. Azonban az '56-os szervezetek már ezt megelőzően ultimátumot intéztek a fővároshoz, hogy október 23-ra tekintettel már szeptemberben hajtsák végre az eltávolításokat. Ez végül még annál is hamarabb, október 8-ra be is fejeződött az inkriminált szobrok eltüntetése a főváros közterületeiről.
A szoborparkba végül összesen 41 műalkotást száműztek. Az ide került legöregebb műalkotás 1947-ből való, ez a Gellért-hegyi Szabadság-szoborról ide áthelyezett felszabadító szovjet katona emlékműve (sokáig magának a hatalmas szobornak a sorsa is vitatott volt, az végül maradt, ám talpazatán megváltoztatták a szöveget, és a mellékalakja került a szoborparkba).
A fővárosból kitessékelt szobrok többsége a hatvanas, hetvenes években készült, ám a legfiatalabb alig három évet tölthetett eredetinek szánt helyén. Az MSZMP csepeli bizottságának épületében, a kerületi tanácsházán csak 1989-ben állították fel az onnan 1992-ben elszállított Kun Béla-emléktáblát. A tanácsköztársaság népvezére egyébként Leninnel holtversenyben a legnépszerűbb szereplője volt az átszállított műveknek: mindketten három-három alkotáson szerepelnek.
Kommentek
2008.09.14 13:07:47M.Líviusz
vannak ilyen emberek. BÁHÁ
2008.09.14 13:58:31TheJoker
Bezony oda került a ruhatáros is
2008.09.14 14:03:34enbé
szegény Szűcs György, aki egyszerre lett Kiss György, és Szűcs Gyula.. egyébiránt jó a poszt, meg is fogom nézni a szoborparkot adandó alkalommal.
2008.09.14 14:10:12velkedravce
Szobrokkal együtt a zelvtársakat is lapátra kellett volna tenni, ezt elkúrtuk!
"Szabadság"téri szégyen még mindig áll... gazdáit várja, bármikor jöhetnek a gennyes ruszkik.
2008.09.14 14:42:16CoolKoon
Igen, én is ezen csodálkozok, hogy a szabadság-téri emlékművet miért nem száműzték oda. Mellesleg ezeket kéne mutogatni a turistáknak a Mátyás-templom, a Szt. István bazilika, a Citadella meg a Parlament mellett (illetve oda vihetnék őket először :)
2008.09.14 14:50:25Tebege
Egyszerűen hülyeségnek tartom, hogy úgy próbálunk megszabadulni a múltunktól, mintha nem is lett volna, nem vettünk volna benne részt stb. Ott kellett volna ezeket hagyni, és aláírni, h bizony volt amikor ilyen szobrokat állítottunk ezért meg azért.
A másik pedig a szabadság téri szovjet emlékmű ügye, ami pedig most is ott van, ugyanúgy mint negyven éve, de még csak egy táblát sem raktak ki, h mégsem gondoljuk mi ezt annyira dicsőséges tevékenységnek, mint amiről az alatta lévő tábla ír. Nem csodálom, h a kossuth téri kurucok folyton fogást keresnek rajta - mégha lebontásaával nem értek egyet: kontextusba kell ezeket hejezni, és akkor legalább látja mindenki, hova vezet a hülyeség.
most ugye vagy szépen eldugjuk az egész 50 évet, vagy a másik, h a szabtéri emlékműnél úgy teszünk, mintha mi se történt volna
szánalmas
2008.09.14 15:25:43Deak Tamas
A szobrok mentek, a beteg lelkek maradtak. Lásd az előbb.
2008.09.14 15:34:35Káposztakukac
"kontextusba kell ezeket hejezni"
ki írja ezeket a cikkeket? gimnazisták, akik gyakornokoskodnak az index szerkesztőségében?
2008.09.14 15:34:45FeroxX
Tebegénél a pont !
2008.09.14 15:39:06Tebege
(emailezésnél és kommentezésnél megengedem magamnak az ijesfajta rövidítést: ly >> j; hogy >> h
stb...
bocs)
2008.09.14 15:43:55majerfeco
Tebege: Miért szánalmas szerinted, hogy el lettek téve az utókornak? Szívesebben látnád ezeket a szobrokat megrongálva, esetleg ledöntve? Azzal se lehetne kitörölni a diktatúra emlékét, de ezzel legalább megmaradnak biztonságban az utókornak, hogy láthassák az unokáink is, hogy bizony volt egy ilyen kor is Magyarországon.
2008.09.14 15:46:46pekmester
olyan nehéz leírni az "ogy"-t? ennyi erővel rövidítsél minden szót, aztán majd találgatunk.
lusta bannda...
2008.09.14 15:58:14TexasRanger
szerintem zseniális ötlet volt a szoborpark, én mindig elviszem oda a külföldi vendégeket egy kis történelmi "leckére". Ez volt tulajdonképpen az egyetlen értelmes megoldása a konfliktusnak a "tűnjön el-felejtsük el-lépjünk tovább" és a "hagyjuk meg örök mementónak" álláspontok között, ráadásul marketingszempontból is jövedelmező. (Pl a szoborpark által kiadott és honlapjukon árult best of communism CD-t már egy texasi történészhaverom gyűjteményében is megleltem, azt mondta véletlenül akadt rá és érdekelte a dolog...)
2008.09.14 16:05:03szabiaki
TexasRanger
Egyet értek. Elegáns megoldásnak tartom a szoborparkot.
2008.09.14 16:12:20Inimma
Hátha érdekel valakit...
A Szoborparkban felállított emlékművek
A kulisszafalon elhelyezett emlékművek
1. LENIN
Alkotó: Pátzay Pál
Méret: 4,0 m
Anyag: bronz
Eredeti hely: XIV. Dózsa György út
Felállítás ideje: 1965
Eredetileg 26 x 16 méteres, 1 m magas talapzaton állt egy 16 m magas, svéd vörös gránittal burkolt pilon előtt a Városliget szélén, a május 1-jei felvonulások színhelyén, a párt- és állami vezetők dísztribünjétől jobbra. 1988-ban javításra levették talapzatáról, s a politikai változások miatt ezután már nem is került vissza.
2. MARX-ENGELS
Alkotó: Segesdy György
Méret: 4,2 m
Anyag: mauthauseni gránit
Eredeti hely: V. Jászai Mari tér
Felállítás ideje: 1971
Eredetileg az MSZMP Központi Bizottságának székháza melletti parkban állt egy 3,4 x 3,4 méteres, 2,2 m magas szürke gránit talapzaton, melyet 7,0 x 5,4 méteres, szintén szürke gránit térburkolat övezett. A Fővárosi Közgyűlés csupán áthelyezni kívánta az Országgyűlés Képviselői Irodaházává vált épület mellől, de miután egyetlen kerületi önkormányzat sem vállalta közterületi felállítást, a Szoborparkba került.
Felszabadulási emlékművek
3. SZOVJET KATONA
Alkotó: Kisfaludi Strobl Zsigmond
Méret: 8 m
Anyag: bronz
Eredeti hely: Gellérthegy, a Citadella előtt
Felállítás ideje: 1947, 1958
A szovjet katona szobra eredetileg a Gellért-hegyi szovjet emlékmű egyik figurája volt. 7 m magas talapzaton állt egy 22 m magas obeliszk előtt, melynek tetején egy 13,5 m magas, pálmaágat tartó nőalak látható ma is. Két oldalt, mellvédeken egy-egy szimbolikus mellékfigura tette oltárszerűvé az emlékmű felépítését. Tervezésében és a helyszín kiválasztásában szovjet katonaművészek is részt vettek. A szovjet katona 1947-ben felállított szobrát 1956. október 29-én ledöntötték. Mivel kijavítani nem lehetett, az alkotó újra elkészítette a szobrot, s ezt 1958-ban helyezték fel az emlékműre.
4. A MAGYAR SZOVJET BARÁTSÁG EMLÉKMŰVE
Alkotó: Kisfaludi Strobl Zsigmond
Méret: 2, 5 m
Anyag: bronz
Eredeti hely: X. Pataki István tér (ma Szent László tér)
Felállítás ideje: 1956
1946-ban néhány hét alatt állítottak fel a szovjet parancsnokság követelésére a Szent László téren eltemetett szovjet katonák sírja fölé egy 7,7 m magas obeliszket, amit 1956. januárjában cseréltek le ezzel a kétalakos kompozícióval, melyen egy szovjet katona kezet szorít egy overálos magyar munkással. Az emlékművet 1956 októberében ledöntötték, majd a forradalom leverése után visszaállították. Felirata: "Köszönet és hála a hazánkat felszabadító, a szocializmus építésében segítséget nyújtó Szovjetuniónak."
5. FELSZABADULÁSI EMLÉKMŰ
Alkotó: Kiss István
Méret: a fal 10,4x2,1/3,4 m; a figura: 1,7 m
Anyag: süttői mészkő
Eredeti hely: XIV. Thököly út 141.
Felállítás ideje: 1971
1991 novemberében a szobrot ismeretlen személyek festékkel összefirkálták és ledöntötték.
6. FELSZABADULÁSI EMLÉKKŐ
Alkotó: ismeretlen
Méret: 0,5 x 0,8 m
Anyag: süttői mészkő
Eredeti hely: I. Dísz tér
Felállítás ideje: 1960
Felirata: "A dolgozó népért, a hazáért előre! Felszabadulásunk 15. évfordulója emlékére. Budapest, 1960. IV. 4-én az I. kerület úttörői."
7. SZOVJET HŐSI EMLÉKMŰ
Alkotó: László Péter
Méret: 6,0 x 2,4 m
Anyag: mészkő
Eredeti hely: XII. Rege park
Felállítás ideje: 1951
Felirata magyarul és oroszul: "Örök dicsőség a Szovjetunió szabadságáért, függetlenségéért és a magyar nép felszabadításáért vívott harcokban elesett hősöknek."
8. A MAGYAR-SZOVJET BARÁTSÁG EMLÉKMŰVE
Alkotó: Buza Barna
Méret: 3,2 x 6,0 m
Anyag: pyrogránit
Eredeti hely: X. Kőbánya Óhegy, Barátság park
Felállítás ideje: 1975
Felirata: "Szabadságunk és békénk záloga a magyar-szovjet örök barátság, 1945-1975."
9. SZOVJET HŐSI EMLÉKMŰ
Alkotó: Mikus Sándor
Méret: 2,5 m
Anyag: bronz
Eredeti hely: XIV. Rákosszentmihály, Hősök tere
Felállítás ideje: 1970
Felirata: "Hála és tisztelet felszabadítóinknak."
10-11. FELSZABADULÁSI EMLÉKMŰ
Alkotó: Kalló Viktor
Méret: a figura 2,6 m
Anyag: bronz, mészkő
Eredeti hely: XIII. Béke tér
Felállítás ideje: 1965
Eredetileg egy 6 m magasságú, vasbeton gúla előtt állt egy 1,5 m magas, ferde talapzaton. Felirata magyarul és oroszul: "Örök dicsőség a Szovjetunió szabadságáért, függetlenségéért és a magyar nép felszabadításáért vívott harcokban elesett hősöknek."
12. SZOVJET HŐSI EMLÉKMŰ
Alkotó: Megyeri Barna
Méret: 1,7 x 1,0 m
Anyag: mészkő
Eredeti hely: XVII. Rákosliget, Kasztell A. út
Felállítás ideje: 1948
Felirata magyarul és oroszul: "Köszönetül szovjet felszabadítóinknak a szabadságért."
Munkásmozgalmi személyek emlékművei
13. LENIN-EMLÉKTÁBLA
Alkotó: Szabó Iván
Méret: 0,5 x 0,4 m
Anyag: bronz
Eredeti hely: VII, Lenin körút 1. (ma Erzsébet körút)
Felállítás ideje: 1970
Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából állították fel utcanévjelző emléktáblaként.
14. DIMITROV-MELLSZOBOR
Alkotó: Jurdan Kracsmarov
Méret: 1,3 m
Anyag: bronz
Eredeti hely: V. Dimitrov tér (ma Fővám tér), II. Dimitrov út 80.
Felállítás ideje: 1953, 1984
A szobor más félszeres életnagyságú változatát 192-ben Szófia vezetői ajándékozták Budapestnek. Ezt nagyíttatta fel a főváros Gádor Endrével a jelenlegi méretre, s helyezték el 1953-ban a Dimitrov téren. 1983-ban kicserélték egy egészalakos Dimitrov-szoborral (lásd 15. tétel), s a mellszobor a következő évben került a Dimitrov út 80. kertjébe, ahol 1989-ig állt.
15. DIMITROV
Alkotó: Valentin Sztarcsev
Méret: 2,6 m
Anyag: bronz
Eredeti hely: V. Dimitrov tér (ma Fővám tér)
Felállítás ideje: 1983
A szobrot Szófia város ajándékozta Budapestnek.
16. KUN BÉLA, LANDLER JENŐ, SZAMUELY TIBOR EMLÉKMŰ
Alkotó: Olcsai Kis Zoltán, Herczeg Klára, Farkas Aladár
Méret: 4,0 x 6,0 m
Anyag: mészkő, bronz
Eredeti hely: VIII. Kun Béla tér (ma Ludovika tér)
Felállítás ideje: 1967
Az emlékművet eredetileg a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 48. évfordulóján akarták felavatni, 1966. november 24-én, de két nappal korábban elhalasztották az avatást a tanácsköztársaság következő évfordulójára (1967. március 21.), mivel hármójuk közül csak Kun Béla volt a KMP alapító tagja, a tanácsköztársaság idején viszont valamennyien fontos vezető szerepet játszottak.
17. LENIN
Alkotó: ismeretlen szovjet művész
Méret: 2,5 m
Anyag: bronz
Eredeti hely: XXI. (Csepel) a Vasmű főbejárata mellett
Felállítás ideje: 1958
Eredetileg erre a helyre Sallai Imre és Fürst Sándor emlékművét kívánták tenni. Farkas Aladár 2,5 méteres bronzszobrát Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulóján avatták fel (1973. november 16.) a XIII. Munkásőr parkban (ma Gyöngyösi úti park). A szobrot 1984-ben, az észak-déli metró építése kapcsán ideiglenesen eltávolították. A metró felszíni munkáinak elvégzése után a szobrot nem helyezték vissza, s 1992-ben, mikor a Szoborparkba kívánták szállítani, már nem találták.
Lenin szobra Moszkva város ajándékaként került 1958-ban a Vasmű bejárata elé. Tíz év elteltével azonban a szobor annyira megrongálódott (kilyukadt), hogy 1970-hen titokban újraöntötték. Az első jelentősebb áremelések idején e szobor felemelt jobbjába tett valaki a közszájon forgó legenda szerint zsíros kenyeret. 1990 márciusában ezt a szobrot is le akarták dönteni, de egy éjszaka a vasmű dolgozói bemenekítették a gyárba, s aztán 1997-ig egy pincében tárolták. Mivel a Sallai-Fürst-emlékmű azóta sem került elő, 1997-ben Lenin került az addig üresen álló talapzatra.
18. KALAMÁR JÓZSEF
Alkotó: Gyenes Tamás
Méret: 0,6 m
Anyag: bronz
Eredeti hely: XXI. Kalamár J. u. 170.
Felállítás ideje: 1957
Kalamár József (1895-1956) asztalos, kommunista. Az 1920-as években az Magyarországi Szociáldemokrata Párt csepeli elnöke, egyúttal az illegális KMP tagja. 1933-ban kizárták az MSZDP-ből. 1945-1948 között Csepel főbírája, 1954-ig vállalatigazgató, majd a XXI. kerületi Tanács elnöke. 1956. október 26-án megölték.
19. ASZTALOS JÁNOS-EMLÉKTÁBLA
Alkotó: Nagy István János
Méret: 0,5 x 1,0 m
Anyag: mészkő
Eredeti hely: VIII. Nagyvárad tér
Felállítás ideje: 1968
Asztalos János (1918-1956) ékszerész, kommunista. 1939-től az illegális KMP tagja. 1945 után hivatásos pártmunkás. 1947-1948-ban Budapest I. ker. pártbizottság titkára, 1948tól politikai tiszt, ezredes. A Köztársaság téren, a pártház ostromakor (1956. október 30.) lőtték le. Felirata: "Asztalos János honvéd vezérőrnagy (1918-1956) életét a magyar szabadságért áldozta. 1956-ban mártírhalált halt a Budapesti Pártbizottság székháza védelmében."
20. KREUTZ RÓBERT-EMLÉKTÁBLA
Alkotó: ismeretlen
Méret: 0,4 x 0,6 m
Anyag: márvány
Eredeti hely: IX. Hámán Kató u. 54. (ma Haller u.)
Felállítás ideje: 1963
Kreutz Róbert (1923-1944) vasmunkás, kommunista. A német megszállás alatt kapcsolódott be a fegyveres ellenállási mozgalomba. 1944. novemberben a nyilasok letartóztatták és decemberben Sopronkőhidán kivégezték. Felirata: "E házban született Kreutz Róbert (1923-1944), a fasizmus ellen a szabadságért vívott harc hőse, a magyar ifjúság vértanúja."
21. KUN BÉLA-DOMBORMŰ
Alkotó: Kalló Viktor
Méret: 1,6 x 1,1 m
Anyag: bronz
Eredeti hely: XXI. Tanácsház tér 12. (ma Szent Imre tér)
Felállítás ideje: 1986
Kun Béla születésének 100. évfordulójára állították fel. Felirata: "Ezen a téren követelték 1919. március 18-án a csepeli munkások Kun Béla és a többi vele együtt letartóztatott kommunista vezető szabadon bocsátását. Itt tettek hitet a KMP programja és a munkáshatalom mellett. 1919. április 27-én Kun Béla népgyűlésen beszélt Csepel munkásaihoz. Kun Béla születésének 100. évfordulóján Budapest Főváros Tanácsa, 1986."
22. SÁGVÁRI ENDRE
Alkotó: Baksa Soós György
Méret: 0, 75 m
Anyag: bronz
Eredeti hely: V. Városház u. 9-11.
Felállítás ideje: 1956 után
Az 1946-ban Ságvári emlékére a Városháza udvarán felállított emléktábla 1956-ban megsemmisült. Ezt pótlandó állították föl Baksa Soós György alkotását. Felirata: "Ságvári Endre (1913-1944). Bátor kommunista harcos, a munkásifjúság vezetője, a fasiszta bitangok elleni harcban halt hősi halált. Élete tanítás és példa a magyar ifjúság számára."
23. SZAKASITS ÁRPÁD
Alkotó: Marton László
Méret: 2,0 m
Anyag: bronz
Eredeti hely: XI. Szakasits Arpád út (ma Etele út)
Felállítás ideje: 1988
Szakasits Árpád születésének 100. évfordulójára állították fel.
24. KUN BÉLA-EMLÉKMŰ
Alkotó: Varga Imre
Méret: 35 figura, Z,4 m magas
Anyag: bronz, krómacél és vörösréz lemez
Eredeti hely: I. Vérmező
Felállítás ideje: 1986
Kun Béla születésének 100. évfordulójára állították fel.
25. MÜNNICH FERENC
Alkotó: Kiss István
Méret: 2,4 m
Anyag: bronz
Eredeti hely: V. Néphadsereg tér (ma Honvéd tér)
Felállítás ideje: 1936
Münnich Ferenc születésének 100. évfordulójára állították. 1990. március 21 -én elfűrészelték és ledöntötték.
26. CHLEPKO EDE
Alkotó: Szabó György
Méret: 0,5 m
Anyag: bronz
Eredeti hely: XIX. Chlepko Ede tér (ma Ötvenhatosok tere)
Felállítás ideje: 1980
Chlepko Ede (1883-1939) vasesztergályos, szociáldemokrata majd kommunista. 1906-tól tagja az MSZDP-nek. 1918-ban a KMP alapító tagja. A tanácsköztársaság idején a Vörös Őrség országos politikai megbízottja. 1923-tól a Szovjetunióban élt. A sztálini tisztogatásoknak esett áldozatul.
27. TURNER KÁLMÁN-EMLÉKTÁBLA
Alkotó: ismeretlen
Méret: 0,5 x 0,4 m
Anyag: márvány
Eredeti hely: IX. Soroksári út 164. (Hazai Fésűsfonó Szövőgyár)
Felállítás ideje: 1959
28. HÁMÁN KATÓ-EMLÉKTÁBLA
Alkotó: ismeretlen
Méret: 0,4 x 0,5 m
Anyag: márvány
Eredeti hely: IX. Mester u. 59.
Felállítás ideje: 1959
Hámán Kató (1884-1936) tisztviselő, kommunista. 1918-tól a KMP tagja. A tanácsköztársaság után a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének titkára. 1927-től a Magyarországi Vörös Segély titkára. 1925-1927, majd 1934-1936 között börtönben volt. Felirata: "E házban lakott 1919-től 1931-ig Hámán Kató, a munkásmozgalom kimagasló alakja, akit a Horthy-fasizmus börtönében gyilkoltak meg. Állíttatta a IX. kerületi Nőtanács, 1959."
Munkásmozgalmi események és fogalmak emlékművei
29. MUNKÁS- ÉS KATONATANÁCS-EMLÉKTÁBLA
Alkotó: ismeretlen
Méret: 0,5 x 0,8 m
Anyag: márvány
Eredeti hely: I. Szentháromság u. 2.
Felállítás ideje: 1959
Feirata: "A dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság időszaka alatt ebben az épületben tartotta alakuló ülését 1919. április 12-én és itt működött az I. kerület Munkás- és katonatanács. Megemlékezésül a 40. évforduló alkalmából az I. ker. Tanács, 1959. április 12."
30. MUNKÁSŐR DEMONSTRÁCIÓ-EMLÉKTÁBLA
Alkotó: Kiss Nagy András
Méret: 1,2 x 1,2 m
Anyag: bronz
Eredeti hely: VI. November 7-e tér (ma Oktogon)
Felállítás ideje: 1973
Az Elnöki Tanács rendeletére 1957 februárjában kezdték meg a munkásőrség szervezését "a népi demokratikus államrend fokozottabb védelmére". A szervezetet 1989 októberében oszlatták fel. Felirata: "»De Elvtársaim! - Ez az a munkásság, mely osztályharcban vasba öltözött.« Az első munkásőr demonstráció emlékére."
31. MUNKÁSMOZGALMI EMLÉKMŰ
Alkotó: Kiss István
Méret: 3 m
Anyag: acéllemez
Eredeti hely: II. Hűvösvölgy, Munkásmozgalmi sétány
Felállítás ideje: 1976
A két acélkéz által ölelt gránitgolyót ábrázoló emlékmű az avatásakor kiadott meghívó
szerint "az elmúlt három évtized társadalmi-politikai eredményeit szimbolizálja".
32. A SPANYOL POLGÁRHÁBORÚBAN RÉSZT VETT NEMZETKÖZI BRIGÁDOK EMLÉKMŰVE
Alkotó: Makrisz Agamemnon
Méret: 2,8 m
Anyag: bronz, tardosi vörös kő
Eredeti hely: V. Néphadsereg tér (ma Honvéd tér)
Felállítás ideje: 1970
1970. november 9-én avatták föl, mert 1939. november 9-én léptek először harcba Madridnál a nemzetközi brigádok, köztük a 11. brigád magyar százada is. Felirata: "A spanyolországi nemzetközi brigádok magyar harcosainak emlékére, 1936-1939, Budapest Főváros Tanácsa, 1970."
33. TANÁCSKÖZTÁRSASÁGI EMLÉKMŰ
Alkotó: Kiss István
Méret: 9,5 m
Anyag: bronz
Eredeti hely: XIV. Dózsa György út
Felállítás ideje: 1969
A mű Berény Róbert 1919-es plakátmotívumának felhasználásával készült. E plakát a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregbe való belépésre buzdított. Az emlékmű eredetileg egy 20x21 m befoglaló méretű, spirális talapzaton állt a május 1-jei felvonulások színhelyén, a dísztribüntől balra.
34. TANÁCSKÖZTÁRSASÁGI ÚTTÖRŐEMLÉKMŰ
Alkotó: Ambrózi Sándor, Stöckert Károly
Méret: 1,8 m
Anyag: kő
Eredeti hely: II. Pasaréti út 191-193.
Felállítás ideje: 1953, 1969
35. KMP FERENCVÁROSI SZERVEZET EMLÉKTÁBLA
Alkotó: ismeretlen
Méret: 0, 5 x 0,6 m
Anyag: márvány
Eredeti hely: XI. Üllői út 1 15/a.
Felállítás ideje: 1959
Felirata: "E ház helyén állt az az épület, amelyben 1919. január 15-én megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja ferencvárosi szervezete. Állíttatta az MSZMP IX. ker. Bizottsága, 1959. III. 21."
36. KMP-NYOMDA EMLÉKTÁBLA
Alkotó: ismeretlen
Méret: 0,6 x 0,4 m
Anyag: márvány
Eredeti hely: XI. Ráday u. 53.
Felállítás ideje: 1955
Felirata: "Ebben a házban működött 1922-ben a Kommunisták Magyarországi Pártja illegális nyomdája. Itt nyomtatták a »Kommün« és az »Ifjú Proletár« pártlapokat, amelyek a fasizmus idején - dacolva az ellenforradalmi rendszer minden terrorjával - harcos szavukkal az igazság hangját juttatták el a dolgozókhoz. 1955. február 1. Magyar Újságírók Országos Szövetsége."
37. A NÉPHATALOM HŐSEINEK EMLÉKHELYE
Alkotó: Kalló Viktor
Méret: 45 m,
Anyag: mészkő
Eredeti hely: VIII. Köztársaság tér
Felállítás ideje: 1983
A Mártíremlékművet (38.) kiegészítő domborműfal. Felirata: "Örök emlékül a néphez, a párthoz hű harcosoknak, akik 1956. október 30-án a proletárhatalom védelmében hősi halált haltak." Ezután a pártház ostromakor meghalt védők nevének felsorolása következik.
38. MÁRTÍREMLÉKMŰ
Alkotó: Kalló Viktor
Méret: 6,6 m
Anyag: bronz
Eredeti hely: VIII. Köztársaság tér
Felállítás ideje: 1960
1956. október 30-án a felkelők megostromolták a Köztársaság téri pártházat, az elfogott védők közül többeket kivégeztek, meglincseltek. Ennek emlékét őrizte az emlékmű. Eredeti helyén 18 x 31 méteres, 1 m magas, mauthauseni gránittal és ruskicai márvánnyal burkolt talapzaton állt.
39. A BUDAI ÖNKÉNTES EZRED EMLÉKMŰVE
Alkotó: Mészáros Mihály
Méret: 3,2x5,5 m
Anyag: beton
Eredeti hely: II. Tárogató út
Felállítás ideje: 1975
Buda ostromakor, 1945 januárjában a magyar csapatok egy része átállt a szovjetek oldalára és a budai önkéntes ezred keretében vett részt a budai Vár elfoglalásában. Felirata: "A felszabadító szovjet hadsereg és e helyen hozzájuk csatlakozott, később Budai Önkéntes Ezredben egyesült egységek emlékére Budapest Főváros II. kerületének lakossága, 1945-1975."
40. STEINMETZ KAPITÁNY
Alkotó: Mikus Sándor
Méret: 4,3 m
Anyag: bronz
Eredeti hely: XVIII. Vörös Hadsereg útja (ma Üllői út)
Felállítás ideje: 1949, 1959
Az első emlékmű a parlamenter halálának helyén 1949-ben készült. Alkotója akkor is Mikus Sándor volt. Ezt a kétalakos kompozíciót 1956-ban lerombolták. A Szoborparkban láthatót 1959-ben állították fel.
41. OSZTAPENKO KAPITÁNY
Alkotó: Kerényi Jenő
Méret: 4,3 m
Anyag: bronz
Eredeti hely: XI. Balatoni írt-Budaőrsi út
Felállítás ideje: 1951
Az emlékmű 1956-ban erősen megsérült, 1958-han állították helyre. Ilja Osztapenko kapitány - Steinmetz Miklóshoz hasonlóan - 1944. december 29-én, parlamenteri feladatot ellátva, tisztázatlan körülmények körött halt meg.
*
Ugyancsak a Szoborparkban kívánták felállítani a következő két emléktáblát, ezek azonban lebontás közben megsemmisültek.
ANTIFASISZTA TÜNTETÉS EMLÉKTÁBLA
Alkotó: ismeretlen
Méret: 0,4 x 0,6 m
Anyag: márvány
Eredeti hely: IX. Tompa u. 14.
Felállítás ideje: 1947, 1957
1937. szeptember 16-án szociáldemokrata és kommunista fiatalok támadták meg a nyilaskeresztesek budapesti központját. Négy vezetőjüket ezért 1939-ben 8-8 havi börtönre, további tíz főt 2-3 havi fogházra ítéltek. Felirata: "1937. szeptember 16-án antifasiszta ifjúmunkások ebben a házban szétzavartak egy nyilasgyűlést. Az ellenforradalmárok lerombolták 1956 októberében, helyreállította a KISZ IX. ker. szervezete."
ÖTVEN ÉVES A KOMMUNISTA IFJÚSÁGI MOZGALOM
Alkotó: Gyurcsek Ferenc
Méret: 0,6 x 0,8 m
Anyag: márvány
Eredeti hely: VI. Eeötvös u. 3.
Felállítás ideje: 1968
Felirata: "Ebben a házban bontott zászlót 1918. december 30-án a magyar kommunista ifjúsági mozgalom. Az 50. évfordulón megemlékezésül a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága."
Pótó János: Az emlékezés helyei Emlékművek és politika című könyvéből
(Osiris Kiadó, Bp., 2003)
ISBN 963 389 504 9
- Út és falak a Szoborparkban 245-246. o.
- A Szoborparkban felállított emlékművek 246-258. o.
2008.09.14 16:13:34Tebege
Jó, csak ha vmikor kitaláljuk, h a római katolikus egyház mijen káros volt az országnak, akkor fogjuk a mátyás templomot és elvisszuk a szoborparkba?
és a háború előtti dolgok meg teljesen rendben vannak? ugyanmár!
nem hiszem, h döntögetnék a szobrokat, ha kommentelve lenne normálisan, h ezt a kommunisták azért emelték mert, de ma már azt gondoljuk, h mégsem...
jó, értem, erős az országban a szobrászlobbi ;-)
(amugy meg most nyáron voltam horvátországban. ugye a jelasics szobor az egy dolog - ha akarom, idegesít, de nem akarom - a másik viszont, hogy ugyanaz a köztéri történelemhamisítás megy ott is, csak durvábban, és nyilván nem a szerbek javára)
szóval ez az egész egy fölösleges cirkusz.
a félelemkeltés meg olyan, bakker, hogy sztem nem a kommunizmus meg a nyilasok hőseinek fémvázai keltenek félelmet itten, hanem az esti buszmegállókban álló kopasz barmok, akiket ellenőröknek neveznek.
2008.09.14 16:28:58SzocsO
off
nem Tebege, bocs a kekeckedésért, de sehol se legyél lusta helyesen írni. Ha véletlenül becsúszik egy hiba, az nem baj, de ha tudatosan, akkor azt nekem ne magyarázd meg, nem tudod. Két tizedmásodperc, amíg leütöd az eggyel több billentyűt, és máris komolyan vesznek, nem néznek kis hülye gimnazistának, és a hozzászólásaid is hitelesebbek és értelmesebbek lesznek. Ebben az állapotában amit leírtál, számomra semmi értéke nincs. Egyetértek Káposztakukaccal.
na mindegy : )
on
2008.09.14 16:41:09Tebege
off:
no, szerintem meg az az ember nem vehető komojnak, aki egy hejesírási hibából szűri le, h a másik mijen ember. Szocs0, te pl. nem nagybetűvel kezdted a mondatod! Ejnye, no. (Éljen soká az SMS-nyelv!)
:on
2008.09.14 16:50:59Surprise
Milyen,Komoly,Helyesirasi..mindet pontos J vel irtad,ezt azert nem lehet felreutni....csak ennyit hibazott a sarc egy mondaton belul,az nem sok:)
2008.09.14 16:56:40Tebege
maradlyunk a szobroknál :-)
2008.09.14 17:03:44siófoki
Kár, hogy semmi nem szerepel a cikkben a Szoborparkot üzemeltető cégről. Hihetetlen jó marketinggel adják el gyakorlatilag a nagy semmit: szinte minden turistáknak szóló kiadványban, Magyarországról készült brosúrában megjelennek és reklámozzák a parkot. Jó pár külföldi ismerősöm "bekapta" már így a csalit, megnézte és utána meglehetős csalódottsággal mesélt róla.
2008.09.14 17:26:53kvázi
Tegebénél a labda!
2008.09.14 17:29:09Redcat
Tegnap sétáltam a Karl-Marx-Allee-n, Berlinben.
Nagyobb térképre váltás
2008.09.14 17:29:55Redcat
maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&q=Karl-Marx-Allee,+Berlin,+Berlin,+Berlin,+N%C3%A9metorsz%C3%A1g&sll=46.766832,16.785657&sspn=0.054617,0.055275&ie=UTF8&cd=2&geocode=FSNeIQMdQALNAA&ll=52.508385,13.439455&spn=0.048531,0.055275&z=14
2008.09.14 17:32:05Redcat
A szobrukat is megnéztem:
farm3.static.flickr.com/2156/2538735382_16a3b6a056.jpg?v=0
2008.09.14 17:38:29szabiaki
Off
Tebege a te pártodon állok. a helyesírás túlértékelt dolog, amíg érthető amit ír az ember addig teljesen mindegy, hogy "helyesen" írja-e. Akit megakaszt egy nem kettőzött mássalhangzó vagy egy ly helyett j az elég korlátolt ember lehet
2008.09.14 18:18:57Virág elvtárs
Valóban kevés a Szoborparkban az igazán ismert (értsd, a város belső részein, mindenki által ismert) szobor. A külső kerületekben volt található emléktáblák nem annyira érdekesek. Kutatok az emlékeimben, hogy valóban ennyire kevés volt az államszocializmusban állított "grandiózus" szobor? Ahol az Osztyapenko állt, azt a mai napig úgy hívjuk. A Szabadság téri szovjet emlékmű úgy tudom, hogy nem magyar tulajdonú területen áll. Vagy igen? Cáfoljatok.
Tebege, tényleg felhagyhatnál ezekkel a dedós rövidítéssekkel. Az elgépelés oké, de ha nem veszed a fáradtságot, hogy kiírj egy szót akkor inkább ne írjál. Nem sms-t írsz a barátaidnak, bocs... Tudod, a megfelelő stílust a megfelelő helyen kell/lehet alkalmazni. Ezek a rövidítések itt nincsenek rendben, bármennyire is nyomod a vélt igazad. Tényleg teljesen hiteltelenné teszed a kommentjeidet. (Ezáltal azt is, hogy a használatunk itt helyénvaló. Viszont ha Neked így jó, ám tegyed.)
2008.09.14 18:41:14Virág elvtárs
Redcat, én is sétáltam tegnap a Moszkva (nem Széll Kálmán) téren. És tegnap előtt utaztam a 72-es trolin. (Ha a troli dolgot nem értenéd, akkor a számozásban keresd a megfejtést [segítség: Sztálinnal kapcsolatos]). Igen, Marx és Engels világhírű német filozófusok voltak. Az egyetemeken, főleg filozófia és szociológia szakon kötelező anyagnak számítanak írásaik, mindenféle később történtektől függetlenül. (Ez gondolom más országokban is így van.) Ja, és a Londonban található Marx síremléket sem akarják az angolok lebontani.
2008.09.14 18:41:45rizla
"az az ember nem vehető komojnak, aki egy hejesírási hibából szűri le, h a másik mijen embe"
most ez komoly, hogy te vagy a moderátor? lehet rövidítani, meg nem helyesen írni neten, de ezt tényleg csak a 16 éves kis puncik írják így, ahogy a v helyett meg w-t, ki tudja miért.
persze nem lenne az egész érdekes, ha nem lennél indexes, de ez így kész "röhely"
2008.09.14 19:07:21Fedor
A Szabadság téri emlékművet nemzetközi egyezmény védi, az a nálunk elesett orosz katonák emlékműve. Mi vállaltuk, hogy gondozzuk ezt az emlékművet, ők vállalták, hogy gondozzák a Don kanyarnál elesett magyarok emlékművét. Szóva én csak sajnálni tudom azokat a szemellenzős álforradalmárokat, akiknek ennyi nagyvonalúság és főleg emberiesség nem fér bele...
2008.09.14 19:19:25yz
más dolog a rövidítés, más dolog a csupa kisbetű, más dolog az sms nyelv - ez mind belefér az internetes kommunikációba
de a helyesírás semmibe vétele, pláne az olyan szarvashibák, mint a j-ly felcserélése, ráadásul a moderátor/cikkíró részéről az már a butítás teteje
és hogy erre még büszke is vagy, az mérhetetlen önteltségre utal
szomorú dolgok ezek
2008.09.14 19:42:51key
Sajnos a szobrok még most sem a helyükön vannak, hanem a parlamentben, a kormányban, a médiában, az igazgatóságokban és felügyelő bizottságokban...
2008.09.14 20:29:57Aerion
Semmi szükség nem volt ennek a szoborparknak a létrehozására, hozzáteszem egyetlen ehhez hasonló szoborpark létesítésére sem, mert van ilyen máshol is az országban.
Ezeket a szobrokat, emléktáblákat bontás, eltávolítás után nemzetközi médianyilvánosság előtt meg kellett volna semmisíteni, látványosan és emlékezetesen, hogy minél emlékezetesebb szimbólumértéket kaphasson.
Mint 1956-ban Sztálin szobor ledöntése, az valóban egy rendszer végét jelentette.
Ezek a szoborparkok lényegében a redszerváltás kezdeti képzetének csődjét jelenítik meg, egyben rámutatnak arra, hogy nem volt itt semmiféle rendszerváltás, legfeljebb birodalomváltás következett be, csendes pozitív emlékezettel egy nemzetellenes korszakra, ki tudja, milyen aspirációkkal mutatva a jövőre.
De kik is emlékeznek így, vagy kik hirdetnek ilyen pozitív emlékezetet? Az egykori rendszer haszonélvezőinek utódjai, és azok, akik nem érdekeltek Magyarország nemzeti fordulatának bekövetkezésében.
Ezt én semmiképpen nem nevezném szánalmasnak, miként ez a szó már itt más kontextusban, de elhangzott, annál inkább nevezném mélységesen ellenséges értékrendnek, amire kellő határozottságú választ kell adni.
2008.09.14 20:49:22Redcat
Virág elvtárs, csupán arra próbáltam célozni, hogy van másfajta megoldása is a dolgoknak.
Európa boldogabbik felén van helyes értékrend, helyére tudják tenni a dolgokat.
Nálunk erre még várni kell.
2008.09.14 22:12:02the angel of the death
Csak annyi a szoborpark baja, hogy nem orszagosan gyujtotte ossze ezeket a szobrokat, hiszen pl mindegyik megyeszekhelyen volt Lenin szobor, s mily "szep" is lenne, ha az tobb tucatnyi allo, ulo, integeto Lenin egymas kozott lenne (pl. a szaro Lenin Hodmezovasarhelyrol, a gnom-torpe Lenin Szolnokrol...stb), ugyanigy kellett volna a szobroparkba cipelni az osszes tobbi ilyen, munkasmozgalmi jellegu magyarorszagi mualkotast..., az egyik kommentezo irja, hogy a helyen kellett volna hagyni mindegyiket, no nem, mert akkor ezzel a logikaval ugyanigy a helyen kellett volna maradnia Sztalin, Rakosi es az azt megelozo korok szobrainak is, ui a kozteri szobraszat s plane a "portre" szobraszat szinte kivetel nelkul politikai jellegu..., a Szabadsag teri Szovjet hosi emelekmu meg azert all meg mindig ott, ahol, mert a gyava, farizeus "rendszer valtok" nem mertek, mernek donteni annak eltavolitasarol, ha kommunista emlekmurol van szo, akkor irany a szoborparkba, ha pedig halotti emlekmu, akkor pedig irany a sirkert, oda vele, ez ennyire egyszeru lenne..., az viszont igaz, hogy tortenelmi mementokent meg kell orizni ezeket, aminthogy a szoborpark mellé kellene epiteni egy olyan galeriat, ahol azok az ideologiai targyu/temaju festmenyek es disztargyak lennenek lathatok, amelyek 1945-1988-ig keszultek es diszitettek a laktanyakat, tanacshazakat, partirodakat, uzemeket, hivatalokat...stb-stb... :-)
2008.09.15 00:57:25Zahal
tetszettek volna forradalmat csinálni.
heheheh :-)
2008.09.15 02:18:13cleric
nemes egyszeruseggel lehetett volna szabadulni mind a szobroktol mind az elvektol es minden maradvanytol.az osszes szobrot,es marvanytablat osszeszedni.majd a bronzbol loszert csinalni.aztan a loszert felhasznalni az elmult rendszer kutyaira,patkanyaira.vegul arra a sok marvanyra felvesni a nevuket az utokor szamara a buneikkel egyutt.igy lenne boldog jelen,es informalt jovo!!!
ha keves lesz a loszer talan meg talalunk par beolvasztando mutargyat ami eddig kimaradt.
2008.09.15 03:27:48lápi lidérc
Aerion
Te hülye vagy, mint a segg, ez írásod alapján elég nyilvánvaló. A szobrok helyett téged kellett volna megsemmisíteni. Ekkora faszokat, szimbólumértékként. Fasiszta barom.
the angel of the death
Te meg a másik. Más kérdés, hogy aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul, és ez az angolra is igaz: a "the"-ket hanyagolni kéne, mert ez így pure Hunglish. Angolul Angel of Death.
Amit te angolnak gondolsz, az meg egy eddig nem létező nyelv. Ezzel angol alapfokon is kivágnának.
cleric
Lehet, hogy ez esetben a szüleid is kaptak volna abból a lőszerből, és nem a kezükbe, hanem a fejükbe? Ökör.
2008.09.15 13:27:02Balance Of Power
A Felvonulasi teri Lenin szoborhoz kivitte az ovonoo a csoportunkat 83-84 korul. Maig nem ertem, miert kellett ezzel hulyiteni a gyerekeket (milyen kedvesen mosolyog stb.).
De az is biztos, hogy en is kiviszem majdan a kolkomet a Szoborparkba, a maga idejeben pedig a Terror Hazat is megnezetem vele. Amugy valoban lehetne tobb szobor is a Parkban, a legborzalmasabbakat minimum ossze kellett volna gyujteni orszagos szinten. Mualkotasnak mondjuk a 90%-at azert nem neveznem.
2008.09.15 19:42:54atlbilbaoo
Inimma !! Köszönet a tárgyilagos felvilágosításért. Remek volt.
érdekes emberek vannak it, akiknek még a szobor is fáj, egy eldugott parkban.
Miért nincs kitéve Gömbös Gyula vagy Horthy szobra is? Ők mindent remekül csináltak? Vagy Teleki Pál? A második VH-ban meghalt magyarok százezreinek ki ad elégtételt? Szidni a szocialista rendet, aztán kiderül, hogy alig valamit élt belőle a tisztelt kritikus úr!
Olyan bírálja a múltat, aki legalább 25-30 évet élt is benne, hogy megfelelő értékítéletet alkothasson. én is beszélhetek Naomi Campbell erotikus teljesítményéről, csak nem fogadja el senki, hiszen sajnos nem volt hozzá közöm. Tehát amit nem éltünk át, nem voltunk annak a korszaknak szemtanúi, arról ne alkossunk véleményt. Főleg ne akarjuk meggyőzni azokat akik végigélték azt a rendszert. Fikázni egyszerű, végigcsinálni sokkal nehezebb.
És nem kell mindenkit felakasztani meg főbe lőni, a mai világban nem ez a megoldás. A demokrácia nem így működik.
2008.09.16 12:57:14MaCS_70
Halihó!
Steinmetz és főleg Osztyapenkó deportálásával amellett sem értek egyet, hogy a szoborparkot egyébként jó ötletnek tartom.
A jelzett két szobor Budapest fontos jelképe volt, arról nem is beszélve, hogy ideológiailag is maradhattak volna -- csak a feliratot kellett volna kicserélni alattuk a valódi történetre.
Marx és Lenin is necces. Ők ugyanis nem voltak kommunisták, a szovjetek egyszerűen meghamisították (megszűrték) a munkásságukat, hogy bele tudják erőszakolni a komcsi ideológiába. Marx pl. leírta, hogy minden tulajdonforma közül a legrosszabb és legkevésbé hatékony az állami tulajdon...
Talán el kéne gondolkodni pl. Osztyapenkó rehabilitálásán...
Üdv: MaCS
2008.09.19 18:17:25Redcat
atlbilbaoo
Én eltűrném az általad hiányoltakat is, de úgy rémlik Gömbösét a randa kommenisták felrobbantották, Horthynak meg nem tudom volt egyáltalán?
2008.10.21 14:55:01UgocsaNonCoronat
Kedves atlbilbaoo!
Azt írtad: "Tehát amit nem éltünk át, nem voltunk annak a korszaknak szemtanúi, arról ne alkossunk véleményt."
Akkor Te se alkoss véleményt Horthyról, mert nem életed át. :) Sőt, akkor senki ne alkosson véleményt Hitlerről, szemétbe mindennel és mindenkivel, aki véletlenül nem élt a '30-as '40-es években...
2008.10.21 14:59:47UgocsaNonCoronat
ui.: amúgy Te végigcsináltad és végigélted a rendszert? Ilyen nickkel nem hiszem, hogy sokkal idősebb lennél nálam... :) (Legalábbis azt gyanítom, hogy az Atletic Bilbao-nak viszonylag szűk a nyugdíjas magyarokból álló szurkolói rétege - de lehet, hogy csak én tévedek.)
Üdv!
2008.10.21 15:07:16UgocsaNonCoronat
uui.:
"Olyan bírálja a múltat, aki legalább 25-30 évet élt is benne, hogy megfelelő értékítéletet alkothasson."
Szerintem nem feltétleül van igazad. Ha benne élsz, egy rendszerben, nem látod (nem láthatod) azt át. Nem véletlen, hogy a legobjektívebb - és valószínűleg legigazabb - vélemények mindig külső szemlélőtől erednek. Ugyanezen logikai mezsgyén haladva nem nehéz belátni, hogy a következő generáció sokkal tisztábbal látja majd korunkat, mint mi magunk. És ugyanez igaz az általad oly nagyra tartott szocializmusra is.