1969: merényletkísérlet Brezsnyev ellen

2009.01.22. 00:05

A szovjet pártvezetők ellen nem volt szokás merényletet elkövetni, legalábbis 1918 óta, amikor rálőttek Leninre, ilyen nem történt. 1969-ben viszont igen, és erről a közvéleményt is tájékoztatták – majdnem. De mi történt?

"A szovjet főváros szerdán ujjongó lelkesedéssel fogadta a szovjet űrhajósokat – írta az 1969. január 23-i Népszabadság. – A dermesztő, 29 fokos hidegben a vnukovói reptéren sokszázan gyűltek össze, hogy köszöntsék Satalovot, Volinovot, Hrunovot és Jeliszejevet. A repülőteret, az űrhajósok moszkvai fogadtatásnak első színhelyét záaszlók és feliratok ékesítették: Köszöntjük az űrhajósokat, Moszkva szeretettel várja a kozmosz hőseit. A repülőtéri díszemelvényen ott voltak a párt és a szovjet állam legmagasabb rangú vezetői, élükön Leonyid Brezsnyevvel és Nyikolaj Podgornijjal."

A négy űrhajós küldetése világszenzáció volt: két űrhajót kapcsoltak össze, átszálltak egymáshoz, majd visszatértek a Földre. Igaz, közben kiestek szegény Volinov fogai, a misszióról bővebben a posztinfón olvashatnak>>>

A repülőtéri ünnepség után az űrhajósok a Lenin sugárúton a Kremlbe hajtattak. Amerre csak a motoros rendőröktől kísért gépkocsisor elhaladt, éljenző, zászlócskákkal integető, az űrhajósok nagy méretű fényképeit magasra tartó moszkvaiak köszöntötték őket. A kremli fogadás azonban elmaradt, történt ugyanis egy kis malőr: meg akarták ölni Brezsnyevet.

A Népszabadság erről nem, de a lövésekről beszámolt, igaz, csak a január 24-i számban, és azzal a címmel, hogy Űrhajósokra lőttek Moszkvában:

"Szerdán, az űrhajósok ünnepélyes fogadtatásakor provokációs cselekmény történt Moszkvában: több lövést adtak le arra a gépkocsira, amelyben Beregovoj, Nyikolajevna-Tyereskova, Nyikolejev és Leonov űrhajósok tartózkodtak. A gépkocsivezető és a kocsioszlopot kísérő motorkerékpárosok egyike megsebesült. Az űrhajósoknak nem esett bajuk. A lövöldöző személyt a bűncselekmény elkövetésének színhelyén elfogták. A vizsgálat folyik."

A merénylet hátteréről Kulcsár István írt a 168 órában közel negyven évvel később.

"Jómagam, aki akkor Moszkvában a Magyar Rádió tudósítójaként dolgoztam, nem tartottam szükségesnek, hogy egy ilyen rutineseményen jelen legyek: elegendőnek véltem, hogy az élő tv-közvetítés alapján számoljak be a hallgatóknak az ünnepélyes fogadtatásról. Nem sokkal az utóbbit követően egy lengyel kollégám keresett meg telefonon, és azt kérdezte, hallottam-e arról, hogy a Kreml előtt valaki rálőtt a konvojra. Azonnal felhívtam a szovjet külügyminisztérium sajtóosztályát, bár bizonyos voltam abban, hogy elutasító választ kapok. [...] Legnagyobb meglepetésemre azonban a sajtóosztály ügyeletese megerősítette, hogy a hír igaz, és hamarosan hivatalos közleményt adnak ki. Nyilván azért döntöttek így, mert túl sok volt a szemtanú – köztük számos külföldi is – ahhoz, hogy elhallgassák. Egy órával később a TASZSZ hírügynökség valóban beszámolt a történtekről – igaz, a részletek ismertetése nélkül."

A merénylő egy bizonyos Iljin nevű katonatiszt volt, aki nagybátyja rendőrtiszti egyenruhájában, és rendfenntartónak álcázva maghát beállt a kordonba, majd lövöldözni kezdett a konvojra, de Brezsnyev autója addigra már kivált. Az egyik sofőr életét vesztette. A merénylőt elmebetegnek nyilvánították, és csak 1992-ben engedték ki. Azt nyilatkozta, hogy a szabad életében végig csak igazságtalansággal találkozott, és úgy gondolta, hogy ez ellen az egyéni terror a legjobb megoldás. A bírósági tárgyalásán akarta kifejteni nézeteit arról, hogy Oroszországnak alkotmányos-demokratikus köztársaságra, többpártrendszerre, igazságos társadalmi rendszerre van szüksége.

A merényletről bővebben itt olvashat>>>