Wallenberg-emlékkiállítás a Terror Házában

2004.01.16. 20:26
Raoul Wallenberg svéd diplomata embermentő tevékenységét bemutató emlékkiállítás nyílt pénteken Budapesten, a Terror Háza Múzeumban. Az Ember az embertelenségben című tárlat megnyitóján díszvendégként jelen volt Nina Lagergren, Raoul Wallenberg húga.
Ami a II. világháború alatt az európai zsidósággal, és 1944 vészterhes hónapjaiban a magyar zsidókkal megtörtént, arra nincs mentség, és nincs magyarázat - fogalmazott Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója a megnyitón.

#alt#
A sors kegyes volt Wallenberghez, mert megadatott neki, hogy embertársain segítsen, és kegyetlen is, mert, amikor a szovjet diktatúra karmai közé került, rajta nem segített senki - mondta Schmidt Mária történész.

Nina Lagergren elmondta: öröm számára, hogy láthatja, Magyarország miként tesz kísérletet a tragédia feldolgozására. Fivérére emlékezve kitért egy közös élményükre. Mint elmondta: a Vörös Pimpernel című film megtekintése után bátyja közölte vele, miszerint a főszereplőhöz hasonlóan ő is embereket szeretne megmenteni. Minden adottsága, képessége megvolt hozzá - mondta Nina Lagergren.

Az április végéig nyitva tartó bemutató első fejezete annak az egész éves programsorozatnak, amellyel a Terror Háza Múzeum a magyar holokauszt 60. évfordulója alkalmából az elpusztított zsidó honfitársakra kíván emlékezni és emlékeztetni, Magyar tragédia - 1944 címmel.

Wallenberg-életrajz
Raoul Wallenberg 1912. augusztus 12-én született Stockholmban, Svédország egyik leghíresebb családja sarjaként, ahonnan generációkon át bankárok, diplomaták és politikusok kerültek ki. Az amerikai Michigan Egyetemen építészetet tanult, 1935-ben egy dél-afrikai svéd cégnél helyezkedett el. Néhány hónappal később egy holland banknál a palesztinai Haifában kezdett el dolgozni, s ott került először kapcsolatba Németországból menekült zsidókkal.
1936-ban visszatért Svédországba, a Közép-európai Kereskedelmi Rt.-nél vállalt munkát. A cég egyik alapítója a magyar származású Lauer Kálmán volt. Wallenberg 1942 elején járt először Magyarországon, majd 1944 júliusában a svéd követség titkáraként érkezett Magyarországra. Diplomataként zsidók ezreit mentette meg menlevelekkel.
1945. január 17-én Budapestről Debrecenbe indult, ahová azonban soha nem érkezett meg. A szovjet hatóságok elhurcolták, sorsáról a mai napig nem tudunk semmi bizonyosat - olvasható a kiállítás szöveges részeiben.