Mária
-6 °C
-2 °C

Debrecen megvédi a Terror Házát

2002.05.24. 07:30
A debreceni önkormányzat által létrehozott kétmillió forintos alapítvánnyal egyesül a Terror Házát is működtető közalapítvány, így az új kormány csak a város vezetőinek egyetértésével hozhat döntéseket a közalapítványról, így a Terror Háza nevét sem változtathatja meg.
A Medgyessy-kormány nem nyúlhat a Terror Házához, az azt működtető, az Orbán-kabinet által létrehozott közalapítványhoz Debrecen önkormányzatának egyetértése nélkül - értesült a Magyar Hírlap. A cívisváros ugyanis kétmillió forintos tőkével a múlt héten létrehozott egy Őrváros - Debrecen Szerepe Magyarország XX. Századi Történelmében Közalapítvány nevű társadalmi szervezetet, mely beolvadt a Terror Házát is működtető, 119 millió forintnyi tőkéjű, Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért névre keresztelt közalapítványba. A múlt csütörtökön létrehozott, a beolvadással megszűnő Őrváros közalapítványt szokatlan gyorsassággal, alig egy hét alatt jegyezte be a bíróság.

Kósa: morális kötelesség volt a beavatkozás

Kósa Lajos, a város fideszes polgármestere leszögezte: hozzájárulásuk nélkül a kormány nem avatkozhat be a közalapítvány ügyeibe, így a Terror Háza nevét sem változtathatja meg. Debrecen polgármestere, a Fidesz alelnöke a közgyűlésen azzal érvelt az előterjesztés mellett, hogy az alapítványok egyesítése nem napi politikai, hanem morális kérdés - írja a Népszabadság. Mint mondotta, fölmerült annak a lehetősége, hogy a diktatúrák áldozatainak emléket állító Terror Háza múzeumot a kormányváltás után elnevezik Megbékélés házává. A polgármester hangsúlyozta: a megbékélés nem a "hóhérok jogi, politikai utódaira", hanem az áldozatok hozzátartozóira tartozik. Kósa szerint Debrecen városának morális kötelessége, hogy hozzájáruljon az áldozatok emlékének megőrzéséhez.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalomkutatásért Közalapítvány az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az együttműködés nem titkolt célja, hogy a rövidesen hivatalba lépő szocialista-liberális kormány korábban hangoztatott elképzeléseinek megvalósítása - a Terror Háza múzeum átnevezésére és átrendezésére - "adminisztratív oldalról bizonyos korlátok felállítása és döntési mechanizmusok beépítése révén elkerülhetővé váljon, megnehezüljön".

Kuratóriumi tagság csak a teljes testület visszahívásával lehetséges

A Magyar Hírlap birtokába került, kiegészített alapító okirat szerint a kuratóriumi tagok megbízatása öt évre szól, a közalapítvány elnöke Balás-Piri László 56-os szabadságharcos, aki információk szerint a két közalapítvány egyesülését kezdeményezte.

A közalapítvány kuratóriumi tagságában megtalálható Orbán Viktor főtanácsadói közül Tóth Gy. László, Schmidt Mária és Tőkéczki László. A várost Mazsu János fideszes honatya képviseli a testületben. Kuratóriumi tagság csak akkor szűnik meg - lemondáson vagy elhalálozáson kívül -, ha az alapítók együttes döntéssel a teljes testületet visszahívják. Schmidt Mária elmozdításához a Terror Háza, illetve a XX. és XXI. Századi Intézet éléről csak valamennyi kurátor egyetértésével történhet.

A szocialisták vagyonkimentésnek tartják a történteket

Borókai Gábor kormányszóvivő a két közalapítvány egyesítéséről azt mondta: a legutóbbi kormányülésen nem esett szó a Terror Házáról, a mostani egy olyan lépés, amit a miniszterelnök két kormányülés között is megtehet.

Huszka Imre MSZP-s helyi képviselő a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, a közgyűlésben történteket "álságos politikai színjátéknak" tartja. Véleménye szerint az alapítvány székhelyének Debrecenbe helyezése nem más, mint a leköszönő kormány vagyonkimentése. A szocialisták kifogást nyújtanak be a helyi közigazgatási hivatalhoz, mert szerintük az alapítványok egyesítésének ügye miatt szükségtelen volt a rendkívüli közgyűlés összehívása.