Mi van, ha a Fülesmaci reggel énekel?

2006.02.22. 08:40
Szokatlan tesztet töltöttek ki mintegy ötszáz iskolában a diákok és a tanárok. A Sulinova Kht szegedi Képességfejlesztési Kutatóközpontjában kidolgozott dadaista feladatlapon „A mesebeli Fülesmaci reggel énekel” példamondattal kapcsolatos logikai kérdésekre kell választ adni, például arra, „késleltethető-e a reggel bekövetkezése”. A kutatók a diákok problémamegoldó és olvasási készségének fejlesztéséhez szeretnének adatokat nyerni a felmérésből.

A mesebeli Fülesmaci reggel énekel. Létezik-e a valóságban „mesebeli Fülesmaci”, „reggel” és „éneklés”. „HA reggel van, AKKOR Fülesmaci énekel. Fülesmaci énekel, TEHÁT”… A hiányzó rész kitöltendő. „Fülesmaci VAGY énekel, VAGY mosakszik. Most nem énekel, TEHÁT”…. na vajon mit csinál Fülesmaci?

Szívatják a kölköket


Kattintson a nagyításhoz!

Ha nem ért semmit, az nem véletlen. Ezek a kérdések egy tesztlapról valók, amelyeket az Oktatási Minisztérium háttérintézményének számító Sulinova Kht szegedi Képességfejlesztési Kutatóközpontjában dolgoztak ki.

A teszt - címe alapján - a diákok „elemi összefüggés-kezelő képességét” vizsgálja. A feladatlapot az Index egyik értetlenkedő olvasója küldte be a szerkesztőségbe „szívatják a kölköket az iskolában?” címmel.

A tesztlap első olvasásra valóban súlyos agyi károsodás előidézésére alkalmas. Ha azonban jobban megszemléljük, kiderül, érdekes feladványokat tartalmaz. A lényege az, hogy a példamondatnak („A mesebeli Fülesmaci reggel énekel”) nem csak a nyelvi, hanem a logikai összefüggéseire is rákérdez.

A maci bereked

A diákok így olyan kérdéseket is kapnak, minthogy „HA reggel van, AKKOR Fülesmaci énekel. HA énekel, AKKOR bereked. TEHÁT HA reggel van, AKKOR….” Meg kell válaszolni azt is, hogy „késleltethető-e a reggel bekövetkezése?” vagy „hogyan lehetne megakadályozni, hogy a Fülesmaci énekeljen?”. A tesztlap ezek után hasonló kérdéseket tesz fel a „Peti felkapcsolta a villanyt, és a villanykörte világított” példamondattal is.

Az Index megkereste a kutatást vezető Nagy József professzort. Mint kérdésünkre elmondta: a felmérést mintegy ötszáz iskolában végezték el a 3., 5., 7. és 9. évfolyamos diákok körében. A tesztlap kitöltése természetesen teljesen önkéntes, névtelen és a diákok semmiféle érdemjegyet nem kapnak érte – hangsúlyozta. A kutató megjegyezte: 15-20 iskolából visszaküldték a feladatlapot, mert túl nehéznek találták a kérdéseket.

A professzor elismerte, a feladatlap kérdései sokakat meglephetnek. Ez elsősorban azért van, mert teljesen eltérnek az iskolákban szokványos kérdésektől: nem a tárgyi tudásra kíváncsiak, hanem a felmérésben részt vevők összefüggés-felismerő képességére.

Gyakorlott olvasók


Kattintson a nagyításhoz!

Ezek a kérdések egy több mint tíz éve folyó kutatás eredményei. A kutatók az eredmények ismeretében arra szeretnének választ kapni, milyen tantárgyi tartalommal lehet elősegíteni az iskolákban a problémamegoldás, az összefüggés-felismerés és az olvasás fejlesztését.

A felmérés érdekessége, hogy kontrollcsoportként pedagógusok is kitöltötték a tesztet, hogy összehasonlítsák, ők gyakorlott olvasóként mennyivel gyorsabban tudják megoldani ugyanazokat a feladatokat.

Korábbi vizsgálatok rámutattak arra, hogy az iskolában a diákok egy része nem éri el az olvasáskészség optimális szintjét, azaz sem folyamatosan nem tanul meg olvasni, sem a szöveg értelmét nem képes felfogni. Ez ezért jelent nagy problémát, mert az olvasás minden más tantárgy tanulásának alapja, az új ismeretek megszerzésének legfontosabb eszköze.