Vizitdíj: tények, érvek, ellenérvek

2008.02.27. 15:50
Az európai országok kétharmadában kell önrészt fizetni az egészségügyben, 2007 februárjában Magyarországon is bevezették a vizitdíjat. A cél a felesleges orvoshoz járás visszaszorítása volt, de az ellenzők szerint komoly következményekkel járhat, hogy a kiskeresetűek emiatt még indokolt esetben sem mennek el orvoshoz. Sok-e a 300 forint? Igaz-e, hogy 4 millión részben vagy egészen mentesülnek? Tények, érvek, ellenérvek a vizitdíjról.

Népszavazási sorozatunkban eddig a tandíjjal és a kórházi napidíjjal kapcsolatos kérdéseket foglaltuk össze. Most következzen a harmadik népszavazási kérdés.

A vizitdíj

A vizitdíjat 2007. február 15-től vezették be. A rendelkezés értelmében 300 forintot kell fizetni az orvos és a beteg, illetve a beteg és az egészségügyi személyzet gyógyító, diagnosztikai célú találkozásakor. Ez alapján tehát nem számít vizitdíjköteles találkozásnak, ha csak a táppénzes papírt tölti ki az orvos, a gyógyszerfelírásért viszont kell fizetni az orvosnál.

A pénzt az ellátás elején kell megfizetni készpénzzel, vizitdíjbérlettel, bankkártyával, automatába vagy az önkéntes egészségpénztár pénztári kártyájával. A vizitdíj nem az ellátás ára, hanem fix összegű hozzájárulás (önrész) az egészségügyi ellátás költségeihez.

Az egészségügyi rendszer felesleges terhelése érdekében 600 forint a díj, ha valaki házhoz hívja a háziorvosát, holott el tudna menni a rendelőbe. Ennyit kell fizetni akkor is, ha a beteg nem saját háziorvosához megy (a 18 éven aluliak mentesülnek az emelt összegű díj alól). 1000 forint a vizitdíj összege ha indokolatlanul hívja ki az ügyeletet valaki vagy ügyeleti időben indokolatlanul keresi fel a rendelőt. Ugyancsak 1000 forintot kell fizetni a beutaló nélküli vagy más helyre szóló beutalóval igénybevett ellátásért.

Népszavazási kérdés március 9-én

Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?

Ha valaki ugyanabban a kórházban egy nap több rendelésen és vizsgálaton is részt vesz, annak csak az első alkalommal kell megfizetnie a díjat. Ha valakit a háziorvosa több különböző intézménybe utal be vizsgálatra, annak minden esetben meg kell fizetni a 300 forintot. Egy évben a 20 vizitdíj összege (6 ezer forint) felett befizetett pénzt a területileg illetékes jegyzőnél visszaigényelheti a beteg (ezt nyugtával vagy számlával kell igazolnia).

Mentesülnek a vizitdíj fizetése alól a 18 éven aluliak, a hajléktalanok, a kismamák a terhesgondozás, a szülés, a gyermekágyas gondozás során, az életveszélyes sérültek állapotuk stabilizálásáig. Nem kell vizitdíjat fizetni a szűrővizsgálatokért, a járványügyi ellátásokért, a védőoltásokért.

Mentesülnek a napidíj alól a tartós orvosi kezelés alatt állók, például daganatos betegek, vesebetegek, cukorbetegek, HIV-AIDS betegek, skizofrének, kábítószer- vagy alkoholfüggők, ha alapbetegségükkel összefüggésben kezelik őket kórházban. Nem fizetnek a sürgősségi vagy kötelező pszichiátriai gyógykezelés alatt állók, a szolgálatteljesítés közben megsérült rendvédelmi dolgozók, és a legalább harmincszoros véradók.

A befizetett vizitdíj a háziorvos közvetlen bevétele, illetve a szakrendelést végző kórház költségvetésébe folyik be. A február 11-én elfogadott egészségbiztosítási törvény alapján a kórházakban a vizitdíj és kórházi napidíj bevétel legalább 30 százalékát az orvosok és egészségügyi szolgáltatók bérének teljesítményalapú növelésére vagy jutalmazására kell fordítani.

Tények

  • A KSH szakértői anyaga már 2004-ben is 555 milliárd forintra becsülte a betegek által fizetett önrész nagyságát (gyógyszerek térítési díja, fogászati ellátás). Ez az egészségügyi finanszírozási források 29,5 százalékát tette ki.
  • Az MSZP és az SZDSZ politikusai a 2006-os választási kampányban cáfolták, hogy fizetőssé tennék az egészségügyet.
  • A vizitdíj 300 forintos összegét (a tandíjjal ellentétben) nem kötik az átlagkeresethez, gazdasági mutatókhoz vagy más tényszámokhoz. Az összeget úgy határozták meg, hogy az érzékelhető bevételt hozzon a háziorvosnak, a beteget ne tartsa vissza az orvoshoz fordulástól, de az egészségügyi ellátás gyakori, indokolatlan igénybevételét megakadályozza.
  • Magyarországon átlagosan évente 6-7-szer keressük fel az orvost.
  • 2007-ben havi egy vizitdíj összegével növelték a gyesen lévő kismamák, a nyugdíjminimumot kapó nyugdíjasok, a rendszeres szociális segélyben részesülők járandóságát. A nyugdíjminimum és annak kétszerese közötti összeget kapók és a munkanélküliek ellátását havi 200 forinttal emelték.
  • Az orvosok 2007-től a korábbi 30 nap helyett már három hónapra is felírhatnak receptet. A rendszeresen gyógyszert szedőknek emiatt ritkábban kell orvoshoz fordulniuk és vizitdíjat fizetniük.
  • 2006 végén megszűnt a háziorvosok eszköz- és ingatlantámogatása. A két támogatás összege havi 25-70 ezer forint volt.
  • A háziorvosi praxisok finanszírozásának alapját jelentő "kártyapénz" összege nominálisan nem változott 2006-2007 között, reálértéken azonban csökkent.
  • A vizitdíjbevételből a háziorvosok átlagosan havi 180 ezer forint bevételhez jutnak. A szórás praxisonként jelentős, 100 ezertől 400 ezer forintig terjedhet.
  • Egy háziorvosi praxis havonta átlagosan 600-800 ezer forint támogatást kap az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól. A praxisokban ebből, illetve a vizitdíjbevételből kell a rezsit, az asszisztens, a takarítónőt fizetni, illetve eszközöket vásárolni, fejlesztéseket végrehajtani.
  • A vizitdíj bevezetésének évében 2006-hoz képest 25 százalékkal csökkent a betegforgalom a felnőtt háziorvosi praxisokban, a vegyes (felnőtt-gyermek) háziorvosi praxisokban 19 százalékkal. A gyermekorvosi praxisokban, ahol nem kell vizitdíjat fizetni, a csökkenés 1 százalék volt.
  • A szakrendelőket működtető kórházaknál is jelentkezik vizitdíj bevétel. Ennek összege egy kórháznál havi 4-5 millió forintot, egy nagyobb intézmény 10 millió forintot jelenthet. A rendelőkben dolgozó orvosok közvetlenül nem részesednek a vizitdíjból, legföljebb a befolyó pénzből kiosztott jutalmat kaphatnak.
  • A vizitdíj fizetésével a háziorvosoknál 2007 február és október között 6,8 milliárd, a járóbeteg-ellátóknál 4,4 milliárd forint bevétel keletkezett.
  • A siófoki kórházban a napidíj- és a vizitdíjbevételből illetve más forrásokból 2007 végén egyhavi juttatást adtak a dolgozóknak.
  • A vizitdíj az emberek 18 százalékát befolyásolja, 15 százalék emiatt el is halasztja az orvoshoz fordulást, állapította meg a GfK Hungária piackutató intézet. A felmérés szerint a legnagyobb arányban (26 százalék) a 90 ezer forintnál kevesebbet keresőket befolyásolja a vizitdíj az orvoshoz fordulásban.
  • Szlovákiában korábban 20 koronás (160 forint) vizitdíjat és 50 koronás (400 forint) kórházi napidíjat kellett fizetni. A 2006-os választások után a Fico-kormány eltörölte ezeket a díjakat.
  • Az európai országok kétharmadában van az egészségügyben önrészfizetés (co-payment). Finnországban az első három orvosi konzultációért kell 11 eurót fizetni, Belgiumban az ellátás díjának 10-25 százaléka a díj. Németországban negyedévente 10 euró a vizitdíj, Portugáliában 2-8 euró, Svédországban 11-16 euró alkalmanként. Az Egyesült Királyságban, Spanyolországban nincs vizitdíj.

Érvek

A vizitdíj alapösszege alacsonyabb mint egy doboz cigaretta ára.
A vizitdíj nem adó, nem a kezelés költségének megfizetése, hanem egy szolgáltatás igénybevételéért fizetett díj.
A vizitdíj legális bevételt jelent a háziorvosoknak. Fordíthatják eszközök beszerzésére, fejlesztésre, hitelek törlesztésére. Adózni akkor kell utána, ha bérként fizetik ki.
Közel négymillióan különböző jogcímeken részben vagy teljesen mentesülnek a vizitdíj megfizetése alól.
A vizitdíj is hozzájárult az Egészségbiztosítási Alap 2007-es megtakarításához. Az ellátórendszer ésszerűbb igénybevétele több tízmilliárd forintos felesleges kiadást takarított meg.
Az egyszerűsített vizitdíjnyugta 1 percen belül kitölthető, így nem jelent különösebb adminisztrációs terhet.

Ellenérvek

Azért fizeti az ember az egészségbiztosítási járulékot, hogy ha szüksége van rá, ellássák. A vizitdíjjal még egyszer fizetünk, ami igazságtalan.
A vizitdíj nem szüntette meg a hálapénzt.
A vizitdíj épp az alacsony jövedelműeket tartja vissza az orvoshoz fordulástól, akiknek az egészségi állapota rosszabb a jobban keresőknél. Az indokolatlan orvoshoz fordulás ráadásul inkább a módosabbakra jellemző.
A vizitdíj a teljes egészségügyi kiadásokhoz képest rendkívül kis bevételt hoz.
A vizitdíj nemcsak a felesleges orvoshoz fordulást akadályozza meg, hanem az orvosilag indokolt, szükséges igénybevételt is késlelteti, illetve akadályozza. Az időben fel nem ismert betegség későbbi kezelése hosszabb távon magasabb költségekkel és súlyos népegészségügyi következményekkel jár.
A vizitdíj beszedése adminisztrációval jár, ami a rendelési idő kárára megy, és elviszi a bevétel egy részét.