Jusztina
11 °C
22 °C

Mi nem kérünk elnézést a fű miatt

2007.03.26. 22:26
Március 18-án az Independent című brit liberális lap címoldalon kért elnézést amiatt, hogy tíz éve, 1997-ben a kannabisz fogyasztásának dekriminalizálása mellett kampányolt. A hírre szinte az egész magyar sajtó lacsapott. Mi magunkba néztünk, és szétszedtük a lap cikkét.

Valójában az akkori szerkesztők nem hiszik, hogy helytelenül cselekedtek volna. A híres közgazdászt, John Maynard Keynes-t idézve azt mondják: "Amikor a tények változnak, megváltoztatom a véleményem. És Ön mit tesz, uram?"

A lap szerint két dolog változott az 1997-es kampány óta. A ma elérhető marihuánafajták, az ún. skunk fajták, 25-ször több THC-t (tetrahidro-cannabiolt, azaz hatóanyagot) tartalmaznak, mint a 10 évvel ezelőttiek. Vagyis ez a fű nem az a fű, aminek a dekriminalizálásáért ők egykor küzdöttek. Másrészt egyre több bizonyíték van arra, hogy a használók egy kis csoportjánál, különösen kamaszoknál pszichológiai problémákat okoz.

Hoznak pár számot is. Nagy-Britanniában jelenleg 22 ezer fűfogyasztó vesz részt valamilyen kezelési programban, csaknem felük 18 éven aluli.

Továbbá szerintük egyre nyilvánvalóbb a marihuánafogyasztás és a skizofrénia kialakulása közötti kapcsolat. Idéznek is egy pszichiátert, aki úgy véli, a negyedmillió brit skizofrén 10 százaléka, 25 ezer ember elkerülhette volna a betegséget, ha nem szívott volna füvet.

Hivatkoznak emellett a Lancet című orvosi folyóiratban nemrég megjelent tanulmányra is, mely szerint a marihuána az okozott társadalmi, fizikai és mentális károkat tekintve veszélyesebb, mint az LSD és az ecstasy.

A liberális ösztönnek tehát meg kell hajolnia a fiatalok lelki egészségéért érzett aggodalom előtt, a marihuána birtoklásának büntetőjogi fenyegetése igenis fontos társadalmi korlát, vonja le a következtetést a szerkesztőség.

Ezzel a gondolatmenettel első olvasásra is van valami baj, de a magyar sajtó nagy része gyakorlatilag minden kritika nélkül átvette. "Az erkölcsi pánikkeltés ideológiai elkötelezettségtől függetlenül működik" - mondja erre Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért Drogpolitikai programfelelőse, akit a lap által használt adatok és érvek elemzésére kértem.

A szupererős kannabisz

Az Independent semmilyen forrást nem ad meg a marihuána állítólagos potencianövekedésére, a rendelkezésre álló adatok viszont mást mutatnak, kezdi Sárosi Péter. "Vannak ugyan 15-20 százalékos THC-tartalmú fajták, főleg Hollandiában, de ott is ritkák. A Drugscope brit drogmonitorozási intézet pár hete kiadott jelentése szerint az Egyesült Királyságban használt skunk átlagos potenciája 10 százalék körül van, az ennél erősebb fajták pedig nagyon ritkák, ráadásul a döntő többség, 70 százalék hasist szív. Az Európai Kábítószer- és Kábítószerfüggőség Megfigyelő Központjának tanulmánya szerint pedig az elmúlt években az Unióban nem következett be jelentős növekedés a kannabisz potenciájában."

Veszélyesebb, mint az LSD

A lap vagy nem ismerte a Lancetben megjelent tanulmányt, amelyre hivatkozott, vagy egyszerűen kimazsolázta belőle a kedvére való adatokat: "A vizsgálat során 20 különféle tudatmódosító anyagot hasonlított össze. A listán a marihuána valóban előkelőbb helyre került, mint az LSD és az ecstasy. Arról azonban mélyen hallgatott a szerkesztőség, hogy ezen a veszélyességi listán, amelyen a kannabisz a 11. helyet foglalja el, a dohány a kilencedik, az alkohol pedig az ötödik legveszélyesebb drog címét nyerte el!"

Készülnek persze mindenféle jelentések. Az Independent-cikk megjelenése előtt egy héttel a Művészetet, ipart és kereskedelmet ösztönző királyi társaság publikált egy tudományos jelentést, mely semmilyen visszhangot nem váltott ki, pedig érdekes következetésre jutott, meséli Sárosi: "drogpolitikánknak a dohány- és alkoholpolitikához hasonlóan a használat szabályozására és az ártalmak megelőzésére kellene koncentrálnia, nem pedig a használat mint olyan betiltására. Az illegális drogokat az alkohollal, a dohánnyal és a receptre kapható gyógyszerekkel együtt, egységes keretben kellene szabályozni".

Skizofréniát okoz

A marihuánafogyasztás és a skizofrénia kialakulása között valóban kimutattak kapcsolatot, de a marihuána csupán az egyik kockázati tényező. "A kérdéssel foglalkozó tudósoknak annyit sikerült megállapítaniuk, hogy a skizofrénia kockázatának kitett serdülők esetében a rendszeres kannabiszhasználat növeli a betegség kialakulásának valószínűségét. Ez azonban a tinédzser használóknak is csupán egy törpe kisebbségét érinti. És ebből elég meredek arra következtetni, hogy indokolt a felnőtt kannabisz-használók kriminalizációja."

És persze vannak kutatók, akik ebből egész más következtetésre jutnak, folytatja a gondolatmenetet a TASZ munkatársa. Egy holland kutatás szerzője, Jim van Os például a Guardiannek nyilatkozva azt mondta: "az, hogy a kannabisz az emberek egy kisebbségénél pszichózist okozhat, egyáltalán nem érv a tiltása mellett, sokkal inkább a legalizálása mellett szól. Ez ugyanis lehetővé tenné, hogy a kormányzat információt és tanácsot adjon, és ellenőrzést gyakoroljon a veszélyesebb skunk fajták fölött".

Vissza az egy millió alkesz országába!

Magyarországon az Alkotmánybíróság 2004-es drogdöntése óta a kormányzat gyakorlatilag egy fűszálat sem tett keresztbe a fogyasztás dekriminalizálásának ügyben.

"Ha ilyen szenzációhajhász, erkölcsi pánikot keltő cikkek jelennek meg, akkor nem is fog - mondja erre Sárosi. - A politikusok jobban törődnek azzal, miket írnak az újságok, mint azzal, hogy mit mondanak a szakemberek. És egy ilyen érzékeny témát valószínűleg nem is mernek bevállalni. Ha végeznének egy felmérést a szakemberek körében, akkor több mint 90 százalékuk valószínűleg azt mondaná, hogy a dekriminalizációt meg kellene lépni. Ha viszont a teljes népességet kérdeznék meg, akkor a többség azt mondaná, hogy büntessük."

A Társaság a Szabadságjogokért megalakulása óta a dekriminalizáció mellett áll, elvi szinten pedig azt gondolja, sokkal hatékonyabb lenne a legális kereskedelem valamilyen formája. Más kérdés azonban a valóság, teszi hozzá a drogpolitikai programfelelős. Mindenestre nem tartja szélmalomharcnak a TASZ és a Kendermag Egyesület tevékenységét. Egy 2005-ben készült attitűdfelmérés azt mutatta, hogy 2003-hoz viszonyítva jelentősen nőtt azok aránya, akik nem a szemellenzős tiltás pártján állnak.

Az Alkotmánybíróság döntése valószínűleg hosszú évekre megnehezítette a reformerek dolgát. A kormányzat ma már láthatóan sokadrangú ügyként kezeli a drogkérdést: csupán osztályvezetői szinten foglalkoznak vele Kiss Péter szociális és munkaügyi minisztériumában.

A legújabb felmérések azt mutatják, hogy a büntetőjogi tiltás ellenére a budapesti 18 évesek közül minden második kipróbált valamilyen illegális szert, főleg marihuánát. Elterelésben 2006-ban olyan 5-6 ezren lehettek. Ezek nagy része alkalmi marihuánafogyasztó, akiknek a TASZ szerint nincs szükségük kezelésre, miközben az utóbbi években kevesebb pénz jutott a problémás droghasználók kezelésére és ártalomcsökkentő programokra.