Környezetvédelmi program a Tiszának

A WWF magyarországi vezetője, Haraszthy László elmondta: a Tisza mentén legfontosabb az árvízbiztonság kialakítása, az úgynevezett szelíd turizmus fejlesztése, és a gazdálkodás átalakítása. A WWF hazai vezetője ez utóbbival kapcsolatban kijelentette: az ország érdeke, és az EU-csatlakozás is megkívánja, hogy egymillió hektár szántóföldet átalakítsanak, és másképp hasznosítsanak. Ez természetesen évekig tartó folyamat lehet - tette hozzá.

A World Wildlife Fund A WWF a világ legnagyobb környezetvédelmi szervezete, mindegy négy és fél millió támogatóval, és több tucat alapszervezettel világszerte. 1961-ben alapították. Legfontosabb céljai az ökoszisztéma és a környezet diverzitásának, sokszínűségének megőrzése, a természetes erőforrások gazdaságos felhasználásának biztosítása, illetve a káros, szennyező anyagok kibocsátásának csökkentése.

A WWF hétfői sajtótájékoztatóján az is kiderült, hogy a megfogalmazott programpontok egytől egyig benne vannak már különböző törvényekben, kormányhatározatokban és programokban. Ennek ellenére egyik sem valósult még meg, mert vagy nem jutott rájuk pénz, vagy konkrét végrehajtási programok nem készültek. Haraszthy szerint a WWF-terv megvalósításához külön forrásokra sincs szükség, hiszen rengeteg pénz van a Széchenyi-tervben, a Környezetvédelmi Alapban, és az illetékes minisztériumoknál - csak ezeket az összegeket kell megfelelő helyre irányítani.

Államfői csúcs a környezetvédelemről

A WWF arra kéri a tudományos élet képviselőit, a minisztériumokat, az önkormányzatokat és a társadalmi szervezeteket, hogy működjenek együtt, és kezdeményezzék a program megvalósítását. Haraszthy bejelentette: a WWF kezdeményezésére valószínűleg a közeljövőben több ország elnöke is találkozik majd, hogy környezetvédelmi kérdésekről tárgyaljon. További részletek egyelőre nem ismertek.

Túloztak a médiumok jóslatai a károkat illetően

A Tisza egy évvel később

,,Egy évvel a katasztrófa után már jelen van az a halállomány, mely rehabilitálni tudja a szennyeződés előtti állapotot" - nyilatkozta az Indexnek Sallai Zoltán, a Kőrös-Maros Nemzeti Park zoológiai felügyelője. Sallai a Nimfea Természetvédelmi Egyesület szervezésében háromszor tartott állapotfelmérést tavaly nyár óta a folyón. A felügyelő elmondása szerint 45 halfajt regisztráltak a Tiszában, és eddig nincs nyoma annak, hogy valamely halfaj végleg eltűnt volna. A pontyfélék - ezen belül főként a keszegfélék - sínylették meg leginkább a szennyeződést, de a folyóban kevesebb a süllő, valamint a mennyhal. Sallai szerint elhibázott volt az előnevelt halak betelepítése, mert ezek nagy része a törpeharcsáknak zsákmányává vált, így kevés élte túl az első hónapokat. ,,A Tiszán azonban a természet segített a legtöbbet, ugyanis a szennyeződés utáni árvíz némiképp kompenzálta a károkat" - foglalta össze véleményét Sallai, aki szerint túlzottak voltak a médiumokban megjelenő jóslatok

A tavaszi áradást várják a szegedi halászok is. Bognár Sándor, a Szegedi Tisza Halászati Szövetség elnöke szerint a most tavasszal kezdődő árvíz fogja megmutatni, hogy valójában mekkora is volt a katasztrófa által okozott kár. A halászszövetkezetekben 100 kilométeres szakaszon 24 család dolgozik, ők tavaszig segélyeket kapnak magyar illetve külföldi szervezetektől. Bognár szerint a ragadozófélék száma erőteljesen megcsappant, de az összes halpusztulást jelzi, hogy tavaly az átlagos évi 1200 mázsa halfogásnak csupán felét tudták teljesíteni.

,,Most már nincs bizonytalanság, de mivel most holtszezonban a halászatban be kell érniük a várakozással" - mondta Bognár, majd hozzátette: ,,Hál'istennek az emberek már nem félnek a tiszai haltól, és egyre nagyobb a kereslet."