Móric
10 °C
18 °C

Beáldozták a kisrendőröket

Szima Judit, a TMRSZ főtitkára

2008.12.03. 07:42
Politikai prostitúcióra, korrupcióra és törvénytelenségekre utaló tényeket állítva bírálja a rendőri vezetést a négy éve alakult, ma már több mint négyezer tagot számláló Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete. A szakszervezet főtitkárát, Szima Judit rendőr alezredest bujtogatással gyanúsítja a Budapesti Katonai Ügyészség, többek között azért, mert a rendőrök nevében elnézést kért a 2006 őszén történt rendőri túlkapásokért. A megvádolt szakszervezeti vezető szerint fejétől bűzlik a hal.

Önt bujtogatással gyanúsítja a Budapesti Katonai Ügyészség, ma lett volna a tárgyalása, de elnapolták. Mire alapozzák a vádat?

A TMRSZ honlapján megjelent szakszervezeti állásfoglalások és sajtótájékoztatón elhangzottak miatt gyanúsítanak. Az ügy előzménye az volt, hogy bírói engedély nélkül lehallgatták a telefonbeszélgetésemet egy másik szakszervezeti tisztségviselővel, majd miután abban nem találtak bűncselekményre utaló nyomot, a Budapesti Katonai Ügyészség vezetője Tolna megyében, az elöljárómnál kezdeményezte fegyelmi eljárás megindítását ellenem, mert az engedély nélkül lehallgatott telefonbeszélgetésben szerinte meg nem engedhető hangnemben beszéltem a második kerületi rendőrkapitányról.

Ezzel kapcsolatban az ombudsman állásfoglalását kértük, amely egyértelműen jogszabálysértőnek mondta ki az eljárást, ezért a fegyelmi ügyet meg kellett szüntessék. Ezután feljelentést tettem a Budapesti Katonai Ügyészség vezetője ellen hivatali visszaélés és jogosulatlan titkos információgyűjtés gyanúja miatt. A katonai ügyészségek nem vizsgálták az ügyet, hanem azzal szüntették meg hogy a cselekmény nem bűncselekmény, ami rendkívül irritáló, hiszen a törvényekkel ellentétes, hogy egy bírói engedély nélkül lehallgatott telefonbeszélgetésre valaki fegyelmi eljárást kezdeményezzen.

Ezután gyanúsították meg bujtogatással?

A lehallgatás miatt pótmagánváddal fordultam a bírósághoz, de a legfőbb ügyész megtagadta az eljárás lefolytatását, és ad acta tette az ügyet. Ezt követően a Budapesti Katonai Ügyészség úgy ítélte meg, hogy a szakszervezetünk honlapján megjelent iratok megvalósítják a bujtogatás törvényi tényállását. Ez a paragrafus a mi megítélésünk szerint önmagában is alkotmánysértő, hiszen a szabad véleménnyilvánítás korlátozását jelenti, miközben nekem mint szakszervezeti vezetőnek nem csak jogom, de kötelességem is a belső visszásságok ellen szót emelni.

Miért haragszanak önre ennyire? Csak a kritikák miatt?

Az eredmények miatt is, hiszen az elmúlt négy évben többször kellett a mindenkori országos rendőrfőkapitánynak magyarázkodnia, illetve visszavonulót fújnia bizonyos kérdésekben. 2007-ben például szót emeltünk a rendőri vezetők bérfejlesztése miatt, mert az állománynak egyáltalán nem adtak béremelést, de kapitánytól felfelé 290 rendőri vezető kapott átlag bruttó kilencvenezer forintot. Büntetőfeljelentést tettünk hűtlen kezelés miatt, az ügyészségek három esetben rendelték el a nyomozást, majd szüntették meg az ügyet. A napokban a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróságon támadjuk meg a magyar államot emiatt.

A vádirat szerint az elöljáró, illetve a szolgálati rend vagy fegyelem iránti elégedetlenség szítására alkalmas, ezért bujtogatásnak minősül többek között az is, hogy a TMRSZ elnézést kért azoktól az állampolgároktól, akiket "prostituálódott rendőri vezetőink és bűnös magatartású rendőr kollégáink tevékenysége jogaiban, emberi mivoltában sértett, meggyalázott". Ezalatt mit kell érteni?

Azt, amit most már jogerős bírói döntések is alátámasztanak, hogy bizony voltak rendőri túlkapások 2006 őszén. Igazából a rendőri vezetőknek kellett volna elnézést kérniük azoktól, akiket annak idején vegzáltattak, és nem a szakszervezetnek. Mi csak próbáltuk pótolni ezt a hiányt, mert nem szeretnénk ha összemosnák a végrehajtói állományt a rendőri vezetők ezirányú bűnös magatartásával. Mindenkinek tudni kell, hogy a rendőrök parancsot teljesítenek. A rendőrnek a jogellenes parancsot is végre kell hajtania, mert ha nem teszi, könnyen a katonai bíróság előtt találja magát, és pár évet szívfájdalom nélkül rámérnek.

Milyen jogellenes parancsokat adtak ki 2006 őszén a rendőri vezetők?

Van ezzel kapcsolatban egy tanulmány, Ignácz tábornok jelentése, amiből egyértelműen kiderül, hogy például a tévészékház ostrománál ott voltak a rendőrök beszorítva, és tőlük száz méterre álltak a kollégák, hogy segítsenek nekik, de nem engedték őket oda.

A tévészékház ostrománál mi lehetett az oka, hogy a tömegoszlatásban tapasztalatlan vidéki kisrendőrökből, rendőrnőkből álló Baranya századot állították a tomboló huligánok elé, és nem a Rebisz erre kiképzett egységeit?

Ezt a BRFK volt vezetőjétől kellene megkérdezni, mert ő volt a parancsnok abban az időszakban. Vélhetőleg, ahogy mondani szokták, fel kellett tüzelni az állományt, hogy később már mindenre kapható legyen. Be kellett áldozni embereket azért, hogy a megfelelő harci szellem kialakuljon. Ez a mi álláspontunk.

Tehát a Baranya század áldozatnak volt szánva?

Lehetett volna, de hál istennek nem történt annyira komoly tragédia, mint amire logikusan feltételezve számíthattak.

Kik számítottak tragédiára?

Azok, akik a háttérből irányítottak.

És ők kik voltak?

Ezt szerintem mindenki sejti, de erről mint szakszervezeti vezető hadd ne beszéljek. Mi nem politizálunk, mindig a dolgozói érdekvédelem szempontjából lépünk.

Mulasztás volt, hogy nem engedték oda a Rebiszt, vagy kifejezett parancs?

Parancsot adtak, hogy ne menjenek oda. Volt több olyan kolléga, aki ezt a parancsot megtagadta, elhagyta a századát, és próbált segíteni a kollégáknak.

Őket érte retorzió emiatt?

Erről nem nyilatkozom, mert rögtön beazonosíthatóak lennének ezek a kollégák.

A TMRSZ a katonai ügyészség által kifogásolt állásfoglalásaiban többször is felbukkan az a vád, hogy a rendőri vezetők a jogszabályokon, a törvényességen áthágva politikai megrendelést teljesítenek. Mit értenek ezalatt?

Már említettem a 290 rendőri vezető bérfejlesztésének ügyét, ott a büntetőügyben egyértelműen kiderült, hogy az igazságügyi és rendészeti miniszter adott arra utasítást, hogy ezek a rendőri vezetők több illetményt kapjanak, miközben a végrehajtói állományt teljes nyomorban tartják.

Ön szerint mit adtak cserébe a rendőri vezetők a politikának?

Azt, hogy mindenféle politikai utasítást automatikusan végrehajtanak.

Miért nincsenek ma már a helyükön azok a vezetők, akik 2006 őszén a rendőrséget irányították?

Ahogy mondani szokták, a mór megtette a kötelességét, a mór mehet. Megtették, amit elvártak tőlük.

A politikai prostitúción túl korrupcióval is vádolja a TMRSZ a rendőri vezetést.

Ezzel kapcsolatban az ORFK is készített egy tanulmányt, ami azt állapítja meg, hogy az adománygyűjtés és az autók elfogadása a korrupció melegágya lehet. Mi csak az ORFK által készített tanulmányból idéztünk.

Konkrét példákat is tud mondani?

Meg kell kérdezni az országos rendőrfőkapitány urat, illetve a BRFK vezetőjét, hogy kitől milyen összegű adományokat szoktak elfogadni. Egyébként előírás a főkapitányságoknak az adományok gyűjtése, be van építve a költségvetésükbe.

Az MTV ostroma II.

A TMRSZ állásfoglalása szerint ez is a politikusok felelősségére vezethető vissza, "akik elnézik hogy rendőri vezetők kétes vállalkozói kapcsolatokat építsenek, hogy lábbal tiporják a munkajogi és emberjogi normákat, hogy pazarló és bűnös módon herdálják el a közpénzt. Cserében a rendőri vezetők a politika elvárása szerint értelmeznek alapvető emberi jogokat szabályozó jogszabályi rendelkezéseket." Konkrétan mire gondolnak?

A szólás szabadsága alkotmányos alapjog, amit a rendőrség több esetben, például tüntetéseken a szokásos mértéket és arányosságot meghaladó módon korlátozott. A kordonokra, az igazoltatásokra, a motozásokra gondolok.

Ezek nem arányos intézkedések? Nem lehet attól tartani, hogy ha nincs kordon és motozás, erőszakba torkollhat egy tüntetés?

Ezek az intézkedések a szükséges arányosságot és mértéket rendszeresen túllépik.

Ugyanakkor bizonyos esetekben látványos a kudarc. 2006. október 23-án ön szerint miért nem sikerült külön tartani a randalírozókat és a Fidesz-gyűlés résztvevőit?

Ebben is politika van, de mint szakszervezeti vezető erről nem kívánok nyilatkozni. Többször megvitatták már ezt a kérdést, van aki szándékosságot sejt mögötte, a munkáltató szerint véletlen egybeesés volt. De az tény, hogy ez is elégedetlenséget szült az állományban.

Aznap a Rebisznek olyan osztagait, terrorelhárítókat, mesterlövészeket is bevetettek a civilek ellen, akiket nem erre képeztek ki.

Erről nincsenek közvetlen információim, nehogy azt gondolja hogy engem minden információ birtokába hoz a munkáltatóm, mikor egyébként is az a célja, hogy folyamatosan információkat tagadjon el a dolgozói érdekképviselet elől. Pedig szerintünk ezek közérdekű adatok, és szükségünk volna rájuk hogy rálátásunk legyen arra, hogy mit tesz a munkáltató, és az mennyiben veszélyezteti a munkavállalókat.

A vád szerint ön akkor is bujtogatott, amikor azt mondta, hogy a politikai hatalom kézi vezérli a rendőri vezetőket, ha pedig az érdeke úgy kívánja, akkor látványosan beáldozza a mórt, aki megtette a kötelességét, és viheti magával a balhét. Milyen balhéra gondol?

Például amikor hirtelen kiderülnek események, amiket addig titkolni akartak. Ilyenkor történnek beáldozások, de az igazi vétkesekhez nem lehet eljutni. Nem szeretnék most erről többet mondani, mert még nekünk is vannak ebben lépéseink.

Közismert, hogy az alacsony fizetések miatt a rendőrök mindenféle őrző-védő, illetve a legalitás határait súroló másodállásokat vállalnak el. Önök is megemlítik a bűnöző kisrendőröket.

A rendőr nem menne el másodállásba dolgozni, ha olyan fizetése lenne, amiből fenn tudná tartani a családját. De a jelen pillanatban a bér egy személy megélhetésére sem elegendő. Rendkívül kiszolgáltatottak a rendőrök, ez továbbra is tömeges elvándorláshoz vezet.

Közben érezhető, hogy olyan rendőri vezetők lettek kinevezve, akik a mindenkori politikai hatalom kiszolgálói voltak, sok esetben a szakmaiság rovására, azzal ellentétben. Egy rendőri vezetőnek lojálisnak kell lennie a mindenkori hatalomhoz, de ez már túlmutat ezen: egy rendőrfőkapitány sem mondhatja azt, hogy a parancsot nem hajtom végre, mert másnap már nem ül a székében.

A törvénytelen parancsot nem köteles végrehajtani, erre már Nürnbergben sem lehetett hivatkozni.

A kisrendőr, ha szolgálati panaszként le is írja hogy törvénytelen parancsot kapott, és eljárást kér az ügyben, a rendőri vezetők számtalan esetben nem hajlandóak ezekben az ügyekben érdemben eljárni, a panaszt kérelemnek minősítik, vagy visszavonatják a beosztottakkal. A panaszost pedig valamilyen indokkal kicsinálják.

Mit jelent az, hogy kicsinálják?

Találnak olyan okot, aminek alapján méltatlansági, fegyelmi eljárást akasztanak a nyakába, és másnap már nem rendőr. Csak az én helyzetemet kell megnézni: mióta szakszervezeti vezető vagyok, tizenvalahány fegyelmi és három büntetőügyet indítottak ellenem, mindenfajta úton-módon megpróbáltak a járandóságaimban megrövidíteni, és vegzáltak is. Ha egy szakszervezeti vezetővel ezt meg merik tenni, akkor ön szerint hogy bánnak egy olyan kisrendőrrel, aki 80-90 ezer forintot visz haza, családja van, és tele van adóssággal? Nagyon kevesen merik ezt felvállalni.

A mi szakszervezetünk azt erősíti az állományban, hogy a törvényeket be kell tartani, és ehhez mindenféle jogi segítséget is megadunk. Ha valakinek problémája van, 24 órán belül ügyvédet kap, ott vagyunk mellette, végigvisszük az ügyét. Ezért van az, hogy ebben a hónapban is közel négyszáz fővel nőtt a taglétszámunk.

Tűzoltás

Tovább idézném a vádiratot. Ön azt írta, hogy "törvényeken felülemelkedő rendőri vezetők gátlástalan jogsértései büntetlenül maradnak, sőt kitüntetéseket vesznek fel, amikor az aktuális hatalom szájaíze szerint veretik szét a felhergelt kisrendőrökkel az utcán elégedetlenkedő emberek ezreit, tízezreit". Milyen kitüntetésekre gondol?

A 2006-os események után azok az érintett vezetők, akik a rendőri csapatokat irányították, kitüntetéseket kaptak, míg azok a kisrendőrök, akik jogsértéseket követtek el, bíróság elé kerültek, és több esetben keményen elítélték őket.

Pedig szerintünk a rendőri vezetők jogsértései sokkal súlyosabbak voltak, nagyon rossz üzenet, hogy azok, akik ezeket a parancsokat kiadták, nincsenek felelősségre vonva, semmiféle eljárást nem kezdeményeznek ellenük, sőt, a katonai ügyészségek arra törekszenek, hogy ezek a rendőri vezetők véletlenül se kerüljenek eljárás alá. Akik ebben bármilyen lépést tesznek, azokat minden eszközzel megpróbálják elhallgattatni.

Ön szerint mi kellene ahhoz, hogy ezek a rendőri vezetők az igazságszolgáltatás elé kerüljenek?

Az igazságnak napvilágra kellene kerülnie. Politikai kérdésnek tartom ezt. Arra gondol, hogy rendszerváltás lenne? Feljelentettük például a Zala megyei főkapitányság ismeretlen elkövetőit elöljárói hatalommal visszaélés vétsége miatt, megindult az eljárás, de még olyannak is megküldték az iratot, az országos rendőrfőkapitánynak, akit ki se hallgattak tanúként. Végül a Zala megyei főkapitányt előléptették tábornokká.

Szóval ha maguk valakit feljelentenek, az előléptetést kap.

Ezek szerint igen. Azt, gondolom, tudja, hogy a katonai ügyészeket nem lehet feljelenteni, eljárás alá vonni. Emiatt az Alkotmánybírósághoz fogunk fordulni. Legutóbb a Budapesti Rendőr-főkapitányság ismeretlen elkövetőit jelentettük fel, mert hét hónapig nem reagáltak a szolgálati panaszra. A Budapesti Katonai Ügyészség lefolytatta az eljárást, és azt állapította meg, hogy az ügyintézők nem dolgoztak megfelelően. Bűncselekmény hiányában megszüntették az ügyet, anélkül hogy egyáltalán kihallgatták volna az érintetteket.

A katonai ügyészségek kurtán-furcsán szüntetik meg ezeket az ügyeket, de a munkaügyi bíróság első fokon Bács-Kiskun megyében már kimondta, hogy jogszabálysértően járnak el ezek a rendőri vezetők, bízzunk benne hogy ez másodfokon is meg fogja állni a helyét. A mi álláspontunk szerint nem engedhető meg, hogy a rendőri vezetők a törvények fölé emelkedjenek.

Az interjút itt lehet kommentálni