Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Másodfokon 'nagy kasza' lesz?

2000.04.04. 22:56
Akár ítélet is várható szerdán a Legfelsőbb bíróságon az immáron három és fél éve tartó Tocsik-ügyben. A Fővárosi Bíróság 1999. február 8-án első fokú ítéletében ártatlannak mondta ki Tocsik Mártát, elítélte viszont Boldvai László MSZP-képviselőt, Budai György (SZDSZ-közeli) üzletembert és Vitos Zoltán vállalkozót. Az ÁPV Rt. egykori - perbe fogott - vezetőit, Szokai Imrét és Lascsik Attilát a bíróság felmentette. Ügyvédi körökben nem tartják elképzelhetetlennek, hogy az ítélet szerdán megváltozik. Természetesen a bíróság független, az ügy döntéshozói azonban nagymértékben megegyeznek az Agrobank-ügyével: elsőfokon dr. Diós Erzsébet bírónő mentette fel Kunosékat is, és a Tocsik-ügyben ítéletet hirdető dr. Édes Tamás bíró tanácsa találta bűnösnek őket másodfokon.

Megváltozhat az ítélet

Szerdán a Legfelsőbb Bíróságon kiderülhet, hogy Tocsik Mártát első fokon felmentető, majd ezt követően megbízásáról lemondó védőügyvéd, dr. Szőgyéni József pályafutása hasonlatos lesz-e az 1998-as világbajnokságon győztes francia labdarugó válogatott tréneréhez. Az edző tudniillik diadalai csúcsán köszönt el posztjáról.

Az elsőfokú ítélet

A Fővárosi Bíróság 1999. február 8-án első fokon kihirdetett ítélete ártatlannak mondta ki és felmentette Tocsik Mártát, elítélte viszont Boldvai László MSZP-képviselőt és Budai György (SZDSZ-közeli) üzletembert és a Boldvainak ,,segítő" Vitos Zoltán vállalkozót. Boldvai tíz hónap, Budai hat hónap letöltendő fogházbüntetést kapott befolyással való üzérkedésért. Az ÁPV Rt. egykori - perbe fogott - vezetőit, Szokai Imrét és Lascsik Attilát a bíróság felmentette.

A bíróság úgy ítélte meg, hogy Tocsik Márta megérdemli az ügyvédi költségeket, hiszen 10 milliárd forintot megspórolt az állami költségvetésnek. Az ÁPV Rt. önálló gazdálkodó szervezetként szabadon szerződtethet tanácsadókat - állt az ítéletben. Tocsik védője azzal érvelt, hogy a kiemelkedően magas szakértői díj nem bűncselekmény.

Diós Erzsébet bírónő szerint ,,egyértelműen megállapítható", hogy Boldvai és Budai ,,nem a maga, hanem pártjaik számára kérte a pénzt Tocsik Mártától". Tocsik Mártát megzsarolták: ,,arra utasították", hogy a ,,szakértői díj" egy részét (a felét) utalja át az Arány Rt.-nek, illetve az Utilitas Rt.-nek, vagy elveszti a negbízást. A bíróság bizonyítottnak tekintette azt a Tocsik-kijelentést, mely szerint Boldvai és Budai kifejezetten politikai kapcsolataikra hivatkoztak, és pártcélokra kértek pénzt.

A három bűnösnek talált vádlott (Boldvai, Budai, Vitos) kivételével a többieknek (beleértve szakmai alapon jogi képviselőiket) és az annak idején kuplékban és gúnyversekben megénekelt, ám az első tárgyaláson ártatlannak nyilvánított ,,jogásznőnek", valamint a hasonlóan felmentett ÁPV-s vezérkarnak ugyanis csak lefelé vezethet az út.

Az esetet ismerő ügyvédi körökben már régóta tartja magát az a vélekedés, hogy másodfokon "nagy kasza" lesz. ,,Az előjelek nem sok jóval kecsegtetnek a versenyzők számára" (á la Knézy Jenő). Az Agrobank-ügyben hasonlóképpen dr. Diós Erzsébet bírónő mentette fel elsőfokon Kunos Pétert és Kovács Mihályt, a megszűnt hitelintézet vezérigazgatóját és elnökét, akárcsak a Tocsik-ügyben. Majd jött a politika, az 1998-as választások hajrája, egy Horn Gyula-látogatás a Legfelsőbb Bíróság elnökénél, dr. Solt Pálnál.

Távolról sem állítjuk, hogy az események és azon tény közt, hogy dr. Édes Tamás bíró tanácsa bűnösnek találta Kunosékat, összefüggés lenne. Óvakodjunk a megalapozatlan vélemény-nyilvánítástól azon tények ismerete ellenére is, hogy a felmentést kimondó bírónő személye és a bűnösséget kihirdető bíró személye most is megegyezik. Ne tévesszen meg az sem, hogy Orbán Viktor nemrégiben meglátogatta Solt Pált. Mindez véletlen egybeesés.

Privatizáció, önkormányzatok, Tocsik

A Tocsik ügy hátterében a demokratizálódott magyar állam privatizációs-gyakorlata állt. A '90-es átalakulás után ugyanis a törvény szerint az önkormányzatoknak járt a különböző társaságokká alakult egykori vállalatok után azok belterületi földjeinek értéke. Ezt a pénzt azonban nem kaphatták meg tisztán, mivel a ,,privatizációs jogértelmezés és gyakorlat" úgy muzsikált, hogy az ÁPV Rt. az egykori vállalat veszteségeit, különböző adósságait levonta és csak az arányosan csökkentett értéket utalta át. A Legfelsőbb Bíróság egy 1995-ös precedensértékű döntése után azonban minden megváltozott: a bíróság az ÁPV Rt.-t egy ügyben teljes fizetésre kötelezte. A privatizációs szervezetnek gyorsan lépnie kellett. Kapóra jött a Tocsik Márta által képviselt Vektor Rt., amely azt állította: többszáz önkormányzat követeléseiről és a cégekké alakult egykori vállalatok belterületi földjeiről számítógépes nyilvántartás vezet, és készségesen leáll velük alkudozni, ha megkapja a megtakarított összeg tíz százalékát.

Az üzletben az ÁPV Rt. és az önkormányzatok is jól jártak: az előbbi pénzt takarított meg, a másik pedig pénzt nyert. Az időt mindketten megtakarították. A jogi szakvizsgával sem rendelkező Tocsik - aki tulajdonképpen a kézbesítő szerepet játszotta - ,,ügyvédi" díjként 804 milliót kaszált, s mintegy 10 milliárd forintot takarított meg az ÁPV Rt.-n keresztül az államnak.

Akiknek megpecsételődni látszik a sorsa, azok, valljuk meg, az első körben elítélt három urak. Jelen politikai kurzus, a legnagyobb kormánypárt Tocsik-ügyben betöltött vizsgálóbizottsági szerepe alapján - hiszünk ugyanakkor a bíróság függetlenségében! - csodának kell történnie, hogy Boldvai, Budai és Vitos felmentve léphessen ki a Markó utca kövére.

Egyes vélemények szerint már ahhoz is miráculum kell, hogy a letöltendő börtönbüntetésre ítélt Boldvai és Budai, rájuk nézve kedvezőtlen ítélet után szabadlábon távozhasson. Direkt bilincsbe verést már láttunk Stadler József esetében, igaz, rá akkor súlyos, kilencéves szabadságvesztés-büntetést mértek. Ennek ellenére, a csekély fogházbüntetést kapó Boldvainak jó esélye van arra, hogy ő legyen Magyarország első jogerősen elítélt országgyűlési képviselője.

A többi, miként egyébként az eddigiek is, találgatás. Mi lesz a jogásznővel és az ÁPV-s vezérkarral? A tárgyalótermekben járatosak szerint a kérdés az, hogy a mögöttük álló politikai erők megmozdultak-e vagy sem, avagy ők mivel tudnak esetleg visszavágni. (Szokai elnök, Lascsik vezérigazgató, plussz három vezetőségi tag.) E körben politikailag a leginkább védtelennek Tocsik és a vagyonkezelő jogi ügyvezető igazgatója, Liszkai látszik, de csakis esélylatolgatásunk szerint.

A futam szerda reggel kilenckor megkezdődik.

A Tocsik-ügy kronológiája

1996. szept.
Kirobban az ügy

1996. október 2.
Az Országgyűlés vizsgálóbizottság felállításáról határoz Deutsch Tamás fideszes képviselő indítványára.

1996. október 3.
A parlament alkotmányügyi meghallgatja Szokai Imrét, az ÁPV Rt. elnökét.

1996. któber 4.
A Kormányzati Ellenőrzési Iroda elkészíti jelentését. A kormány az ÁPV Rt. 11 fős igazgatóságát és Tocsik Márta ellen zugírászati tevékenység folytatása, valamint ismeretlen tettes ellen hanyag kezelés miatt feljelentést tesz.

1996. október 5.
Az MSZP választmánya felveti Suchman Tamásnakprivatizációs miniszter menesztését, Horn Gyula kiáll minisztere mellett. Az MDF Suchman Tamás lemondásán kívül a jelenlegi koalíció felelősségét is hangoztatja.

1999. október 6.
A miniszterelnök bejelenti, hogy a köztársasági elnöknél kezdeményezi Suchman Tamás felmentését miniszteri tisztsége alól október 15-i hatállyal.

1996. december 1.
Pintér Sándor az ÁPV Rt. sikerdíjügyében létrehozott parlamenti bizottság előtt ígéri meg, hogy a rendőrség végére jár az úgynevezett Tocsik-ügynek. Másnap menesztik a főrendőröket.

1996. december 1.
Györgyi Kálmán legfőbb ügyész Boldvai László MSZP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését indítványozza.

1997. január
Tocsik visszavonja Boldvai és Budai ,,utasítására" vonatkozó - korábbi két rendőrségi kihallgatásán jegyzőkönyvbe mondott - vallomását.

1997. február 20.
A Tocsik-Szokai-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság meghallgatja Horn Gyulát és Kuncze Gábort

1997. április
A Fővárosi Főügyészség Nyomozóhivatala és a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) befejezte a nyomozást a Tocsik-Szokai-ügy gyanúsítottjaival szemben, és átadta az iratokat az ügyészsének.

1997. április 16.
Lemond az SZDSZ pártelnöki és parlamenti frakcióvezetői posztjáról Pető Iván.

1997. június
A Fővárosi Főügyészségen elkészíti a vádiratot: kilenc személy áll majd bíróság elé.

1997. október 15.
A Fővárosi Bíróság elnapolta annak a polgári pernek a tárgyalását, amelyben a Legfőbb Ügyészség semmisnek igyekszik nyilváníttatni Tocsik Márta sikerdíját bizonyító szerződéseket.

1997. november 27.
Fővárosi Bíróságon megkezdődik a Tocsik-büntetőper.

1999. február 8.
Megszületik az elsőfokú ítélet.