EU-s tananyag lesz a debreceni cigányozás

Az Európai Jogi Akadémia hátrányos megkülönböztetés elleni tréningjeinek tananyagába is bekerülhet a Debreceni Városi Bíróság cigányozó ítélete - értesült a Magyar Hírlap. A bíróság egy három évvel ezelőtt született ítéletének indoklásában a bíró - későbbi védekezése szerint csak a tanúvallomásokra hivatkozva - az elkövető "roma beütéséről"értekezett.

Megbocsáthatatlan butaság

"Súlyos, megbocsáthatatlan butaság, amit nem lehet megmagyarázni" - jelentette ki az ítélet kapcsán dr. Uttó György, a Magyar Bírói Egyesület vezetője a Magyar Hírlapnak. Lomniczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szokásához híven nem kívánta kommentálni a konkrét esetet, megígérte azonban, hogy az alkotmányos emberi jogok kérdése az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kapjon.

Megérteni tanított köztisztviselők

A Magyar Hírlap értesülései szerint a bírók továbbképzésére még várni kell, megindulhat azonban a köztisztviselők antidiszkriminációs oktatása. Erre több magyar polgármester elmúlt években tett megnyilatkozása alapján szükség is lehet - nemrég Piliscsaba aljegyzője sajnálkozott azon, hogy Hitler "nem a romákkal kezdte". A Tárki egy 1998-ban készült felmérése szerint a helyi önkormányzati alkalmazottak közel fele nem szerette volna, ha településére "cigányok vagy idegenek" költöznének - írja a Magyar Hírlap.

A napilap értesülései szerint a Nemzeti és Etnika Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) és a kisebbségi ombudsman is a településvezetőkkel kapcsolatban kapja a legtöbb panaszt. Bodrogi Bea, a NEKI igazgatóhelyettese szerint ez nem jelenti, hogy az önkormányzati dolgozók rasszistábbak lennének az átlagnál, csak a romák velük többször kerülnek hivatalos kapcsolatba.