Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Esélytelen Gyurcsány javaslata

2005.11.07. 11:53
Nem csupán az MSZP érdekeit szolgálná Gyurcsány Ferenc hétvégi javaslata a kis pártok megmentésére, ha egyáltalán életképes az elképzelés?

Nem ért egyet Gyurcsány Ferenc javaslatával Tölgyessy Péter, a Fidesz parlamenti képviselője, aki a jelenleg is hatályos választójogi törvény egyik kidolgozója. "Éppen az volt a cél, hogy ne legyen túlságosan sokpárti a parlament" - mondta az Index kérdésére azután, hogy Gyurcsány Ferenc vasárnap a választójogi törvény módosítására tett javaslatot. A jelenlegi törvény megalkotásakor a cél 5-8 párt parlamentbe kerülése volt.

Több tucat párt

"Nem akartunk úgy járni, mint ahogy a lengyelek jártak: 1990-ben csaknem 30 párt került be a Szejmbe" - emlékszik vissza a politológus. (Lengyelországban azóta megváltoztatták a szabályokat, amelyek már hasonlóak az itthonihoz) Magyarországon, 1990-ben 65 párt indult a választásokon. A többszörös szűrőn keresztül végül 12 tudott elegendő kopogtatócédulát összegyűjteni, mondta. A parlamentbe aztán csak 6 párt jutott be.

Fideszes nem
Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke - magánvéleményének hangot adva - hétfőn sajtótájékoztatón jelentette be, hogy nem támogatják Gyurcsány Ferenc közjogi javaslatát.
Tölgyessy szerint nem egyedül a választójogi törvény tehet arról, hogy mára két pártnak van esélye a parlamentbe kerülni. "A magyarok morgolódnak a kétpártrendszer ellen, de messzemenően elfogadják annak logikáját, mert a győztesre akarnak szavazni" - mondta. Szembetűnő, hogy a 2004-es EP-választáson Európában Magyarországon volt a két nagy pártnak a legnagyobb támogatottsága. "A kis pártok elkoptak, rengeteg hibát követtek el" - tette hozzá.

Nem politizálnak jól

A többi párt kiesése annak az eredménye, hogy "nem politizálnak jól" - mondta. Tölgyessy példaként az MDF-et és a kisgazdákat említette, amelyek belső hatalmi harcok miatt forgácsolódtak szét annyira, hogy az előbbiből ma vélhetően kizárólag Dávid Ibolya jutna be a parlamentbe. "Kivéve, ha az MSZP nem lép vissza más helyeken a párt javára, ami nem elképzelhetetlen" - tette hozzá. Az MSZP jelöltjének vissszaléptetésén múlhat az SZDSZ jövője is, amelynek elnöke, Kuncze Gábor 2002-ben saját választókörzetében is csak harmadik lett, viszont a második fordulóban az MSZP segítségével győzni tudott.

Tölgyessy szerint sem jó a két párt egyeduralma, de a kis pártoknak a politikájukkal kellene sikert elérniük, nem pedig a szabályok módosításával.

Tölgyessy szerint világos, hogy a kormányfő mostani javaslata döntően az MSZP napi politikai érdeke. "Nem helyes a választások előtt a szabályokat módosítani, mert az jó az MSZP-nek" - jelentette ki. Tölgyessy emlékeztetett rá, hogy 2002-ben az MSZP csak úgy alakíthatott kormányt, hogy a parlamentbe bekerült az SZDSZ, így a két párt együtt többségbe került. "Soha nem szabad közjogi szabályt napi politikai előnyszerzés miatt módosítani" - hangsúlyozta a politológus.

A Fidesznek nem jó

Ami az MSZP-nek a választások végkimenetele szempontjából jó, az a Fidesznek értelemszerűen rossz, így Tölgyessy szerint a változtatás a Fidesznek "nagyon nem érdeke." Amennyiben az SZDSZ kikerül a parlamentből, a Fidesznek megnőnek az esélyei a győzelemre. Ez előrevetíti a javaslat sorsát, a választójogi törvény ugyanis kétharmados támogatást igényel.

Az SZDSZ, az MDF és a Centrum Párt érdekében is politizál az MSZP: mindegyik párt érdekében, amely szavazókat vehet el a Fidesztől, mondta Kern Tamás politológus az Indexnek. Szerinte viszont a Fidesznek érdeke a kétpárti rendszer. "Nem kell koalíciós megállapodást kötni, tisztán lehet a mandátumokat elosztani" - sorolta a mostani eredmények szerinti parlamenti leosztás előnyeit.

Irányított kommunikáció

"A mostani eredmények szerint a Fidesz egyedül is kormányt tudna alakítani, így a törvénymódosítás valószínűsége gyakorlatilag nulla" - mondta. "Nyáron elkezdődött egy négypárti egyeztetés a törvény 2010-re vonatkozó módosításáról, ott sincs előrelépés, nem gondolom, hogy néhány hónappal a 2006-os választások előtt bármilyen eredmény születne" - tette hozzá Kern.

Mindezzel vélhetően Gyurcsány Ferenc is tisztában van, a politológus szerint mégis azért vetette fel, hogy demokratikus kormányfő képét mutassa, aki szerint a kis pártokkal reprezentatív lenne a parlament. Másik oka, hogy nyilatkozatra bírja a Fideszt, továbbá, hogy ismét ő irányítsa a kommunikációt.