Natália
-3 °C
7 °C

Tömeges halpusztulás a Tiszán

2001.05.22. 15:52
Tömegesen pusztulnak a törpeharcsák a Tisza középső szakaszán és a Tisza-tavon. Pontos adatokat egyelőre nem tudni a pusztulás méretéről, és a szakemberek egyelőre azt sem árulják el, hogy milyen betegség tizedeli a tiszai törpeharcsákat. Az első vizsgálatok szerint a pusztulást az utóbbi idők árvizei miatt elszaporodott halállományban megindult természetes önszabályozás okozza. Magyarország vizeiből tavaly közel 1300 tonna hal pusztult ki, amely elmaradt a korábbi évek átlagától.

Addig nem nevezik meg a szakemberek a törpeharcsákat megtámadó betegséget, amíg nem végeznek a tetemek állategészségügyi vizsgálataival. Bancsi István, a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) vízminőségvédelmi laboratóriumának vezetője az Indexnek elmondta: "a Tisza középső szakaszán és a Tisza-tavon tömegesnek mondható a törpeharcsa-pusztulás, amit egy csupán erre a fajra jellemző betegség váltott ki".
- A probléma abból fakad, hogy az elmúlt évek árvizei a Tisza menti holtágakban, kubikgödrökben elszaporodott törpeharcsákat szokatlanul nagy mennyiségben sodorta vissza a cianidszennyeződés miatt megritkult halállományú Tiszába - magyarázta a jelenség okait Bancsi.

A laboratóriumvezető érvelése szerint egy adott populáció túlszaporodását röviddel később szinte a teljes összeomlás követi, mert a megnövekedett állományban gyakoribbá válnak a betegségek.
- Vélhetően most is ezt történt - mondta Bancsi, majd hozzátette, a betegség sem állatra, sem emberre nem veszélyes.

A horgászoknak is gondot okoztak

A KÖTIVIZIG munkatársai már tavaly szeptemberben észlelték a probléma első jeleit, "ilyen ijesztő méretekben" azonban csak egy héttel ezelőtt találkoztak a jelenséggel. A szemtanúk beszámolója szerint a Tisza partjai mentén - a széljárástól függően - négyzetméterenként 6-10 példány sodródik a vízben. Bancsi a tetemek elszállítását, valamint az állategészségügyi vizsgálatok elvégzését jelölte meg elsődleges feladatoknak. A terepet jól ismerő horgászok szerint a Tisza-tóban az utóbbi években "szemtelenül" elszaporodtak a törpeharcsák. A horgászok rendszeresen küszködtek azzal a problémával, hogy akármilyen csalit dobtak a vízbe - mindig törpeharcsák akadtak horogra. - Ezért külön technikákat próbáltunk kidolgozni, hogy "megvezessük" a törpeharcsákat - meséli a részleteket az egyik horgász.

Tavaly a cianid tarolt

A tavalyi statisztikai adatok szerint a halpusztulások mértéke a korábbi időszak átlagaitól elmaradt - az elhullásokat javarészét az időjárás okozta. A februári cianid-szennyeződés becslések szerint 1240 tonna vegyeshal pusztulását okozta, és ezzel a tavalyi év csúcstartója lett. Második helyen a dél-baranyai Duna-holtágban történt oxigénhiányos halpusztulás áll, amelyben főként amurok és busák pusztultak el. A végleges veszteség 21 tonnára rúgott, de a pusztulást nem környezeti beavatkozás okozta. Ezenkívül jelentősebb halpusztulást a tiszai Átal-érben, illetve a túrkevei főcsatornában regisztráltak, amelyekben összesen 12 tonna vegyeshal "fulladt meg". A cianid-szennyezést leszámítva tavaly nem voltak súlyos környezeti szennyezések, ennek köszönhetően a Bábony- és Rinya-patakban, valamint a Kapos folyó pincehelyi szakaszán "csupán" pár száz kiló hal lelte halálát.

Viszonyításképpen: a 2000-es bajai halászléfesztiválon húsz tonna halat főztek meg, a kecskeméti Tesco első évében pedig 35 tonna élő pontyot adtak el a halat ritkán fogyasztó magyar népnek.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!