További Belföld cikkek
A tájékoztatás szerint különösképpen hangsúlyos mindez a vezetők esetében, függetlenül attól, hogy érdekképviseleti szerv vezetőjeként jegyzik a nyilatkozatukat. Ezért kellett Hegedűs András ügyészségi vezetői kinevezését visszavonni, azzal együtt is, hogy nyilatkozata egy részében éppen az elmúlt időszakban tapasztalt, politikai szempontok alapján a legfőbb ügyész személyét is támadó interpellációk ellen emelt szót, az ügyészség függetlenségére hivatkozva - tartalmazza az LÜ sajtóirodájának közleménye.
'Az ügyészi tevékenység pártatlansága megingathatatlan'
A közleményben a Legfőbb Ügyészség vezetése kifejezésre juttatta, "hogy sem az interpellációk, sem pedig más véleménynyilvánítás, vagy cselekedet az ügyészség függetlenségét, az ügyészi tevékenység törvényességét, pártatlanságát nem ingatta és nem is ingatja meg".
Az LÜ sajtóirodája arra is emlékeztetett, hogy az alkotmány és az ügyészségre vonatkozó törvények szerint a legfőbb ügyész kizárólagos joga az ügyészségi vezetői tisztségre történő kinevezés, vagy annak indoklás nélküli visszavonása. - E jogkör vitatása a legfőbb ügyész és az ügyészség függetlenségének és ártatlanságának politikai befolyásolását jelenti - tartalmazza a közlemény.
Előzmények
A legfőbb ügyész helyettese december 22-iki hatállyal vonta vissza Hegedűs Andrásnak, a Budaörsi Városi Ügyészség vezetőjének vezető ügyészi kinevezését. Hegedűs András az Ügyészek Országos Egyesülete elnökeként - Magyar Ügyvédi Kamara, valamint a Budapesti Ügyvédi Kamara vezetőivel közösen - aláírta a múlt hét szerdán az igazságszolgáltatás tekintélyének megóvása és erősítése érdekében írt közleményt. A nyilatkozatban megállapították, hogy napjainkban az igazságszolgáltatás függetlensége veszélyeztetett.
Az elvi nyilatkozat azt követően született, hogy Polt Péter legfőbb ügyészt, ebben a ciklusban, immáron tizenötödik alkalommal interpellálták országgyűlési képviselők. Legutóbb éppen a Fidesz közeli cégekkel, Schlecht Csabával, Varga Tamással, a Fidesz volt gazdasági tanácsadójának megszüntetett büntető ügyével kapcsolatban. Bárándy Péter ügyvéd nemrég azt nyilatkozta, hogy "ég" az arca "az igazságszolgáltatás és az egész szakma miatt" amiért a Legfőbb Ügyészség jóváhagyta a nyomozást megszüntető határozatot Schlecht Csaba és a Fidesz közeli cégek eladása, azaz a Kaya Ibrahim-ügyben. Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke elhatárolódott Bárándy nyilatkozatától, mondván a közös nyilatkozat nem konkrét ügyeken, hanem elvi kifogásokon alapul, interpellációkról, hivatalos nyilatkozatokról, jogalkotás során keletkezett hibákról szól.
A végrehajtó
Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke "teljes értetlenséggel" állt az ügyészek és ügyvédek nyilatkozata előtt és még születése napján elhatárolódott attól. Átgondolatlannak, felelőtlennek és a bírákat sértőnek nevezte azt, amelyik éppen arra alkalmas, hogy fokozza a bírói függetlenséggel kapcsolatos gyakori elképzeléseket. Egyes információk szerint, Hegedűs András kinevezésének visszavonása mögött Solt Pál áll.
Pártvélemények
Az ellenzéki pártok szerint a demokratikus intézményrendszer alapjait fenyegeti, ha csorbítják egy legitim szervezet szabad véleménynyilvánítási jogát. Fodor Gábor az SZDSZ ügyvivője a Népszabadságnak nyilatkozva, azt mondta, hogy az ügyészség a hatalomnak, a Fidesz vezette kormány kiszolgálójává vált. A koalíciós pártok tagadják, hogy a kormánynak köze lenne Hegedűs visszahívásához.
A MIÉP mindent elítél: az ügyészek és ügyvédek közös nyilatkozatát és a vezető ügyész leváltását egyaránt. Kupa Mihály, a Centrum párt elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a Fidesz-kormány hivatalba lépésének évében, 1998-ban eltörölte azt a szabályt, amely szerint minden évben, az inflációt meghaladva, előre meghatározott százalékkal kell emelni az igazságszolgáltatás költségvetési támogatását. Ezt a szabályt, Kupa Mihály szerint, azért hozták létre, hogy megakadályozzák az ügyészségek és bíróságok pártcsatározások martalékai legyenek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
