A pápa elfogadta a róla is jelentő magyar püspök lemondását

XVI. Benedek pápa elfogadta Keresztes Szilárd görög katolikus püspöknek az életkorhatár elérése miatt benyújtott lemondását a Hajdúdorogi Egyházmegye megyéspüspöki és a Miskolci Apostoli Exarchátus ad nutum Sanctae Sedis kormányzói megbízatásai alól.

A pápa egyidejűleg kinevezte őt ugyanezen részegyházak apostoli kormányzójává.

Különösen pikánssá tette a döntést, hogy mint arról augusztusban írtunk, Keresztes Szilárd a BM III/1-es csoportfőnökség aktív informátora volt, még a rendszerváltás előtt három évvel is. Sőt, jelentéseiben még Ratzinger bíborosként szerepel XVI. Benedek is, aki akkoriban kötött ismeretséget Paskai László érsekkel. (Paskairól szintén kiderült, hogy beszervezték.

Keresztes Szilárd beszervezését az Egyháztörténeti Szemle szellőztette meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltár új dokumentumai alapján. A miskolci egyetemi honlapon közölt tanulmány szerint Keresztes Szilárdot a 1966-ban megkezdett olaszországi tanulmányai idején "fokozatosan, hazafias alapon" hálózta be a III/III/1-a alosztály egyházi ügyekre specializálódott rendőr-őrnagya. Az új ügynök 1967-ben nyitott dossziéja 1970-ig számos jelentést tartalmaz a Vatikán kelet-európai politikájáról, a Rómában dolgozó magyar egyháziakról és több, a magyar elhárítást érdeklő szervezetről. A tanulmány írója, Szabó Csaba szerint "a rendkívül intelligens ügynök jelentéseiben mindig pontosan, tárgyilagosan ugyanakkor választékosan, olvasmányosan" írt.

Az állambiztonság ösztöndíjának lejárta után 1970-ben újra hozzásegítette tanulmányai folytatásához Keresztest. A magyar pap néhány hónap után ismét Vatikánban tevékenykedett, és érkezése után konspiratív módon felvette a kapcsolatot a Rómába akkreditált hírszerző tiszttel. A szakdolgozata után Magyarországra visszautazó papot a dosszié tanúsága szerint majd két évtizedre elfelejtette a BM, 1987-ben azonban újra aktivizálták. Keresztes iratai között a röviddel a püspöki kinevezése előtti időszakból 25 távirat található. Az ekkor már Keleti fedőnév alatt dolgozó görög katolikus pap rengeteg fontosnak minősített információt küldött a magyar katolikusok egyház vezetőinek kéthónapos vatikáni tartózkodásáról, így Paskai és Ratzinger barátságáról. Keresztes Szilárd aktáját fél évvel Hajdúdorogi Egyházmegye püspökévé történt kinevezése után 1989 februárjában zárták le.

A tanulmányra lényegében Keresztes Szilárd július végén maga hívta fel a katolikus közvélemény figyelmét egy titokzatos utalással. A megyéspüspök az egyházi lapban, Magyar Kurirban szűkszavú közleményt tett közzé, amelyben tudatta, hogy július 19-én betöltötte hetvenötödik életévét, és az egyházi törvénykönyv előírása szerint felajánlotta lemondását. A püspök ezen kívül a levelében tájékoztatta a pápát, vagyis az egykori Ratzinger bíborost "azokról az információkról is, amelyek személyével kapcsolatban az utóbbi napokban kerültek nyilvánosságra".