Magas árat szabunk az oktatás világpiacán

Rodolfo Bolíviában született, majd a család Washingtonba költözött. A fiú négy évig dolgozott egy ottani kórházban, mert orvos szeretett volna lenni. Erre azonban az USA-ban nem sok esélye volt, nehéz lett volna ugyanis kifizetni az évi 35 ezer dolláros tandíjat.

A fiú az interneten keresztül körülnézett a világban. Akkor még az sem volt biztos, hogy Európába szeretne jönni. Végül a csehországi Olmütz egyetemét nézte ki, ahol angol nyelven tanulhatott és csak évente 8500 dollárt kellett fizetni.

Rodolfo azonban megismert egy magyar lányt, így szeptembertől már a budapesti Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán tanul – természetesen itt is angolul, csak egy kicsit drágábban. Magyarországon 10 ezer dollárt kell fizetni, de ilyen a szerelem.

Christine német, a középiskola utolsó éveit azonban már Angliában végezte. Ott nem sikerült bejutnia az orvosi karra, egy évet nem akart várni, Németországba pedig nem szeretett volna visszatérni. Szülei korábban Magyarországon tanultak, így ők vetették fel: mi lenne, ha itt kezdené el az egyetemet.

A német lány most Rodolfo évfolyamtársa a SOTE angol nyelvű képzésén. Hamar kiderült számára, hogy itt sem adják olcsón az orvosi diplomát: Christinenek az első két évben sokkal többet kellett tanulni, mint bátyjának, aki Németországban jár fogorvosi karra. „Tudom, hogy ez a kemény alapozás később nagyon jól jön, de a klinikumot már lehet, hogy nem Magyarországon végzem. A nyelvi korlátok miatt a betegekkel nem nagyon tudunk kapcsolatot létesíteni, ezért valószínűleg visszatérek Angliában” – mondja a lány.

Világpiac

Jelenleg közel kétmillió diák tanul a világban más ország egyetemein. Becslések szerint 2025-re ez várhatóan 8 millió főre növekedik. Ez elsősorban Kína, India és a népes délkelet – ázsiai országok fejlődésével jár együtt.

Miután a mobilizálódó diákok nem csak a tandíjat viszik magukkal, hanem az adott országban ülnek be sörözni, vesznek könyvet és bérelnek lakást, nem véletlen, hogy az oktatás világpiacán kemény verseny megy a pénzt hozó és tudást szomjazó fiatalokért. Az USA-ban tanuló diákok az ország gazdasága számára például évente 12 milliárd dollárt jelentenek.

A világméretű versenyben ezért komoly költségeket és energiát áldoznak ma már az egyetemek a hallgatók megszerzéséért. Harc folyik a hallgatókért az interneten, a külföldi toborzóirodákban és ügynökségeknél, az évente megrendezett közel négyszáz felsőoktatási vásáron és kiállításon.

A világban továbbra is az agyelszívásról elhíresült Egyesült Államokban tanul a legtöbb külföldi diák. Ez a trend azonban az utóbbi években – különösen a 2001. szeptember 11-e után bevezetett idegenrendészeti szigorítások miatt - megállni látszik.

Magyarországnak sokszoros hátrányt kell leküzdenie: míg a szomszédos Ausztriában vagy éppen Ausztráliában eleve adott a német vagy angol nyelven beszélő tanári kar, nálunk ez komoly anyagi ráfordítással és energiával teremthető meg. Továbbra is viszonylag kevés angol nyelvű képzés van Európában, a listán Magyarország 2002-ben az előkelő hatodik helyen állt.

Az elmúlt tanévben 13 600 külföldi hallgató tanult Magyarországon. A szám csalóka: több mint felüket a környező országokból érkezett, javarészt magyar ajkú diák teszi ki, aki nem fizet tanulmányaiért. Jelentős részt képvisel viszont az 1100 német diák, nagyobb kontingensek számítanak még a Norvégiából, Izraelből érkezők, illetve az ázsiai országokból jövő 2 ezer hallgató.

Borsos árak

A Magyarországon tanuló diákok közül mintegy 3500-an fizetnek a képzésért. A legtöbben a Semmelweiss Egyetem angol és német nyelvű orvosképzésére járnak, de népszerű még a külföldiek körében a debreceni, a szegedi és a pécsi orvosképzés is, a Szent István Egyetem állatorvosi kara és a Műegyetem mérnöki szakjai.

A környező országokkal összevetve Magyarország a versenyben eddig jól állt, miután a SOTE-n és a Műegyetemen már több mint húsz éve van idegen nyelvű képzés. Tudjuk, a hagyomány a minőség garanciája is, de ennek megvan az ára: Közép-Európában, a volt szocialista országok közül nálunk a legmagasabbak a tandíjak.

Míg például Magyarországon évi 9-11 ezer dollárba kerül az orvosi képzés, Szlovákiában, Lengyelországban, Csehországban 8-9 ezer dollár az átlag, Romániában és Ukrajnában pedig már 2-4 ezer dollárért lehet medicinát tanulni (a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetemen 3600-6000 dollár az ár).

A prágai Károly Egyetem vagy a krakkói Jagello Egyetem díjainál így mi 10-20 százalékkal drágábbak vagyunk. A szomszédos Ausztriában egy 360 eurós díjon kívül nem kell fizetni a képzésért, az orvosi karokon azonban a magyaroknak az oda áramló németek tömegével kell versenyezniük, akik az ottani szigorú keretszámok miatt kiszorulnak az egyetemről.

Helyzeti előny

„A Semmelweis Egyetem orvosi képzésének nagyon jó a reputációja a világban, így a magasabb tandíjak ellenére továbbra is sokan választanak minket. Idén például a német nyelvű képzésre tizenegyszeres volt a túljelentkezés” – mondja Tulassay Tivadar, az egyetem rektora.

Az egyetemen évfolyamonként 1200-an tanulnak angolul vagy németül. Ebből az intézménynek évente 2 milliárd forintos bevétele származik.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hat mérnöki karán folyik angol nyelvű képzés, ahol 450 külföldi diák tanul. Ők főként Ciprusról, Iránból, Nigériából, Görögországból, Izraelből jönnek.

„Az idegen nyelvű képzés a BME-en is már legalább két évtizedes múltra tekint vissza. Az évi 3700-5700 eurós tandíjak itt is magasnak számítanak, a környező országokban azonban nincs más olyan műegyetem, ahol teljes angol nyelvű képzés folyik. A mérnöki karokon Prágában vagy Varsóban legfeljebb egy-egy kurzust hirdetnek meg” – válaszolta az Index kérdésére Mészáros Péter, a BME Tanfolyami és Nemzetközi Oktatási Központjának igazgatóhelyettese.

A Műegyetemnek mindebből évi 2 millió euró bevétele származik, de ez ilyen nagy intézmény esetében igazából csak zsebpénz. A fejlődést nehezíti, hogy már nincs elég jó tanterem, egyre kevésbé találnak ráérő idegen nyelvű oktatót, a kollégiumok pedig olyanok, hogy ha oda belépnek a külföldi diákok, azonnal ki is fordulnak onnan.

Oktatási hungarikumok

Tapasztalatok szerint a külföldi diákok a választás során nem csak és kizárólag a tandíj nagyságát veszik figyelembe. Értékelik az egyetem hírnevét, a képzés színvonalát és az ország jogbiztonságát, általános állapotát. Ilyen értelemben Magyarországnak Kazahsztánnal szemben komoly előnyei vannak, a távoli ázsiai, arab országokból érkezőknek azonban Bukarest és Budapest között alig érzékelhető a különbség.

A hazai felsőoktatás külföldi marketingjével foglalkozó szakemberek szerint Magyarországot több ok miatt választják, illetve érdemes választani: 1. bizonyos területen (matematika egyes ágai, Kodály-módszer) itt világszínvonalú vagy egyedülálló a képzés 2. sok diáknak otthon nincs esélye bejutni az egyetemre, itt pedig megfelelő színvonalon - angolul vagy németül - végezheti el ugyanazokat a tanulmányokat 3. bizonyos országokban - így például Cipruson - eleve nincs is egyetem 4. a megélhetési költségekkel együtt még mindig olcsóbban jön ki itt az ember, mint a nyugat-európai országokban.

Az USA viszonylagos bezárkózása miatt az utóbbi időben rendkívül dinamikussá vált például az ausztrál egyetemek marketingje. Ennek ellenére az arab országok részéről továbbra is Európa felé irányul az érdeklődés. Az itt szerzett diploma ugyanis megfelelő tudást ad és a világban szinte mindenütt elismertnek számít. A legtöbb ország most Kínát célozta meg: ott van érdeklődés és pénz is a külföldi tanulmányokra. Politikai okokból ezen a téren lemaradtunk: kapcsolataink leépültek Kínával, sőt korábban a diákok beutazását is megnehezítették. Most komoly erőkkel próbálkozunk újreéleszteni ezeket a kapcsolatokat, egyelőre nem sok sikerrel.