Judit
-2 °C
8 °C

Gyurcsány: Nem támogatok semmilyen numerus clausust

2004.12.09. 11:20
A kormányfő teljes mellszélességgel kiáll az MSZP kezdeményezése mögött, hogy nyissák meg az 1944 és 1990 között készült állambiztonsági aktákat. A kormányfő azonban már szűkítené a kört, csak azokról az iratokról beszél, amik nem sértenek nemzetbiztonsági érdekeket. "Oda a tegnapi eufória" - reagált Kenedi János történész.

"Egyetértek és támogatom az MSZP kezdeményezését, hogy az 1990 előtt és 1944 után született állambiztonsági iratokat bárki, korlátozásmentesen megismerhesse" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csütörtöki rendkívüli sajtótájékoztatóján. Szerinte Magyarország számára az az előnyös és az egyetlen járható út, ha a múltból hozott sebek begyógyulnak. "Ki kell nyitni az aktákat, hogy a múlt lezárható legyen" - tette hozzá.

Az elmúlt fél évben több ismert emberről derült ki, hogy a múlt rendszerben az állambiztonsági szervek beszervezték őket. Az MSZP elnöksége kedden váratlanul úgy döntött, hogy korábbi óvatos politikáját feladva, a teljes nyilvánosságra hozatalt kezdeményezi. Azzal indokolták a pálfordulást, hogy "senki ne mazsolázhasson adat és adat között" aktuális érdekeinek megfelelően. Az MSZP képviselőcsoportja szerdán rendkívüli ülésen arról döntött, hogy Burány Sándor frakcióvezető-helyettes vezetésével szakértő csoport dolgozza ki a törvénytervezetet, amelyet várhatóan a jövő év tavaszán már megtárgyal a parlament.

A legbátrabb álláspont?

Gyurcsány megítélése szerint a szocialisták kezdeményezése a legbátrabb álláspont az összes közül. "Mindent megteszek, hogy a parlament megszavazza a törvényt" - mondta Gyurcsány, aki szerint végre azzal lehet majd foglalkozni, hogy mi lesz a következő 15 évben, "hogyan lesz több lakás, hogyan lesz magasabb bér". A miniszterelnök szerint mindezért alkotmánymódosításra is hajlandók.

Ezer folyóméternyi irat

Hogy mely dokumentumokat érinti majd a teljes nyilvánosság, arra Gyurcsány azt felelte, hogy a törvény szerint jelenleg egy háromfős bizottság ellenőrzi az összes irat tartalmát, de most csak "azokról az iratokról beszélünk, amelyek nem sértenek nemzetbiztonsági érdekeket". Úgy tudja, hogy a bizottság eddig 470 folyóméternyi iratot adott át a Történeti Levéltárnak, és még ugyanennyi vár elbírálásra. Szerinte megfontolandó, hogy ne csak a Történeti Levéltárban őrzött iratok, hanem más levétárak állambiztonsági anyagait is nyilvánosságra hozzák.

Oda a tegnapi eufória

Kenedi János történész az Indexnek azt mondta, hogy elszállt tegnapi lelkesedése, amely az MSZP teljes nyilvánosságot ígérő kezdeményezésének szólt. Azzal, hogy Gyurcsány a háromfős bizottságra bízná, mi kerülhet nyilvánosságra, nem tett mást, csak a jövő évre prolongált egy problémát - mondta a szakértő. A testületnek ugyanis már évekkel ezelőtt be kellett volna fejeznie a munkáját, tehát ma már nem minősíthetnek újra államtitkokká '90 előtt keletkezett iratokat. Kenedi szerint 1000 folyóméter állambiztonsági iratról egyszerűen azt sem lehet tudni, hol van. A hiányzó iratok nélkül nem sikerül elejét venni az esetleges zsarolásoknak, ami a szocialisták célja, tette hozzá.

Semmilyen numerus clausus

A szocialisták javaslatára reagálva Dávid Ibolya szerdán az MTI-nek azt mondta, hogy ne csak az ügynökök és a hivatásos állományúak neve kerüljön nyilvánosságra, hanem adott esetben - meghatározott közéleti tevékenység esetén - legyen összeférhetetlen, hogy valaki ügynök, vagy titkosszolgálati hálózathoz tartozó személy volt. Az Index ezirányú kérdését Gyurcsány Ferenc azzal utasította vissza, hogy "semmilyen numerus clausust nem támogat".