Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

Tízezrek kerülhetnek utcára

2000.11.17. 16:26
Több ezer nehéz anyagi körülmények között élő családot érint az Alkotmánybíróság múlt heti, lakhatással kapcsolatban hozott döntése, amelynek következtében a szakemberek szerint közüzemi díjakkal, lakáshitelekkel tartozó tízezrek kerülhetnek utcára vidéken és Budapest kevésbé frekventált kerületeiben anélkül, hogy bármiféle jogorvoslatra lehetőségük volna. A taláros testület döntésének következtében csak Budapesten mintegy ötvenezer család veszítheti el otthonát.
Mint ahogy arról az Index is beszámolt, az Alkotmánybíróság múlt heti határozatának értelmében nem alkotmányos alapjog a lakhatás, és az államnak hajléktalanság esetén csak az emberi életet közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet elhárítása érdekében köteles szállásról gondoskodni.

Horváth Aladár
Horváth Aladár szerint alkotmánymódosításra van szükség Az Alkotmánybíróság lakhatással kapcsolatban hozott döntése Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetőjének véleménye szerint két lehetőséget vet fel: vagy politikai döntés született, vagy az alkotmány szorul sürgős módosításra. A Magyar Köztársaság Alkotmánya ugyanis Horváth szerint jelenleg nem garantálja az egyetemes emberi jogokat, így nem felel meg a demokrácia kritériumának. A polgárjogi alapítvány vezetője szerint rövid időn belül tízezrek fognak utcára kerülni, hiszen csupán ötvenezer azon családok száma, akiknek hat hónapnál régebbi közműtartozásuk van.

Sátoraljaújhelyen száz család kerül utcára

Mint ahogy arról a Népszava beszámolt, a sátoraljaújhelyi önkormányzat a napokban úgy döntött, hogy a mintegy 12 millió forintra duzzadt adósságok miatt október 31-ével összesen 193 lakás bérleti szerződését bontják fel, amelyek közül negyven esetben már bírósági végzés született a lakások kiürítéséről. Ennek következtében várhatóan kilencven-száz család kerül majd az utcára. A sátoraljaújhelyi önkormányzat a hírt csupán egy mondattal kommentálta: ,,ennek az ügynek nagyobb a füstje, mint a lángja".

Monor a következő

Horváth Aladár az Indexnek elmondta, hamarosan hasonló sorsra jut több monori család is, de kilakoltatási hullám várható a legtöbb vidéki nagyvárosban, illetve Budapest kevésbé frekventált kerületeiben is. A kilakoltatások kapcsán sokat emlegeti a sajtó az önkényes lakásfoglalókat, pedig az a körülbelül kétezer ember az Alkotmánybírósági döntéssel hátrányos helyzetbe kerülteknek csupán egy nagyon kis részét képviseli. Az ő példáik emlegetése pedig Horváth szerint csupán arra jó, hogy megideologizálják az embertelen döntést.

Nemcsak a romákat érinti a probléma

A hajléktalanság és a kilakoltatás kapcsán ugyan a legtöbb esetben a romákról esik szó, azonban ez a probléma korántsem őket érinti egyedül. A lakástörvény módosítása és az önkormányzatok rossz anyagi helyzete miatt ugyanis ma előfordulhat, hogy aki nem tudja igénybe venni az önkormányzati lakására felkínált elővásárlási jogot annak lakását az önkormányzat továbbértékesítheti - így csak a következő tulajdonos humanitásától függ, hogy a mostani bérlők utcára kerülnek-e vagy sem.

Bajban lesznek az önkormányzatok

Győri Péter, a közüzemi díj- és lakbérhátralékos családokat segítő fővárosi alapítvány vezetője egy csütörtöki fórumon arról számolt be, hogy az alapítványhoz havonta száz - kétszáz segélykérelem érkezik olyanoktól, akikkel az önkormányzatok felmondták a bérleti jogviszonyt, s az érintettek utcára kerülhetnek. A kilakoltatott családokat befogadó átmeneti otthonokban pedig kevés a hely, és a legtöbb kerület nem is létesített még ilyen intézményt.

Pelle József, a Fővárosi Szociális Központ és Intézményeinek vezetője a fórumon kifejtette: átmeneti otthonok helyett szükséglakásokban lenne célszerűbb elhelyezni a kilakoltatott családokat, ott ugyanis nem sérülnek a család funkciói. Ugyanakkor azonban az állam jelenleg az átmeneti otthonokhoz nyújt normatív támogatást, míg a szükséglakások építéséhez nem.

Kaltenbach: A szociális biztonság időjárásfüggő

Kaltenbach Jenő
Gönczöl Katalin és Kaltenbach Jenő országgyűlési biztosok még két éve fordultak az Alkotmánybírósághoz annak érdekében, hogy a taláros testület tisztázza, a lakhatáshoz való jog része-e a szociális biztonsághoz való jognak, illetve, hogy az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértésben van-e, mivel nem állapította meg a szociális biztonságról szóló paragrafus végrehajtásához szükséges jogszabályokat.

Az AB mostani döntése Kaltenbach szerint azon túl, hogy nincsen összhangban a testület korábbi, hasonló tárgyú határozataival, nem számol az alaptörvény azon rendelkezéseivel, amelyek az ifjúság- és a családvédelmet, a rászorulók támogatását állami célként jelölik meg.

Az ombudsman felhívta a figyelmet arra a visszás helyzetre, hogy ha egy család például télen kerül az utcára, az összekapcsolható az életveszéllyel, így ez állami kötelezettséget von maga után, míg ha ugyanez nyáron történik, nincsen az államnak semmiféle kötelezettsége. Tehát jelenleg a szociális biztonság az időjáráshoz kapcsolódó jog.