Déli krónika

A Magyar Rádió szegedi épülete 960 négyzetméteres okkersárga birodalom

Szegeden nem sajtótéma, hogy a MR körzeti rádióstúdióját a cég gazdasági vezetője stúdióvezetőjével karöltve a rendőrség gyanúja szerint rendszeresen megcsapolta. Nem születtek cikkek, nem jártak operatőrök a 960 négyzetméteres okkersárga birodalomban, tulajdonképpen mindenki a fejleményeket várta, de bármi történt, a lényeg változatlan maradt.

- Mindenki sáros, és ha a többi médium vezetőit is megpiszkálnánk, hasonló dolgok derülnének ki - mondta egyik informátorunk, magyarázatul arra, hogy a szükségesnél nagyobb szolidaritás miért is akarja ezt a világegyetem keletkezésénél alig bonyolultabb ügyet kiűzni a szegedi közéletből.

A kezdetek. Egyedül nem megy

Az ősrobbanás 1988 őszén történt, amikor a szolnoki stúdióból Szegedre érkezett az MSZMP-hez több szállal is kötődő stúdióvezető. Már a kezdet kezdetén vezetői posztra szánták, és rádiós körökben általános vélemény volt, hogy bár szakmailag nincs a spiccen, van stílusa, lehet szeretni, és kegyes türelemmel viseltetik azok iránt, akik dolgozni akarnak.

Akkortájt olyan rádiósok is nevelkedtek a stúdióban, akik később saját tehetségük révén nagyot ugrottak, és később vezető szerepet játszottak a nagy Magyar Rádió riporteri, szerkesztői hadállásaiban. Így Pikó András, Balog József szegedi táptalajon nőttek fel, de később nagyobb plénum előtt váltak igazán ismertté.

"...az egész rendszer olyan, hogy a stúdióvezető maximális uralmat gyakorolhat a stúdió felett."

Vágási érkezését bejáratott gazdasági személyzet várta. A szektor vezetője mára szintén egy monogram, és írjuk ide rögtön, hogy H. I.-t teljesen máshogy ítélték meg a körzeti stúdió munkatársai. A csak néha kisimult arcú de attraktív hölgy hangulatán sok mindent múlott, és mint egy közeli munkatárs mondja: ,,sokszor rettegtünk, hogy hogyan kelt fel az Ildi". Máskor azonban kenyérre lehetett kenni, bár - kizárva a véletlen elemeket - ezek azok az időszakok voltak, amikor sikerült elvégezni a hó végi zárásokat.

"Gyere Kálmán, gyere Ildi!" Ezekkel a felszólító mondatokkal kezdődtek azok a szűk körű megbeszélések, amelyeket a pénzügyek rendezésére hívtak össze. Mivel a pénzkifizetések csak a két felelős vezető aláírásával voltak érvényesek, a folyó ügyekről mindkettőjük tudott.

- Egyébként az egész rendszer olyan, hogy a stúdióvezető maximális uralmat gyakorolhat a stúdió felett. Rajta múlik, hogy ki mennyit dolgozik, illetve kinek mennyi jár a honor-keretből. Azt nem lehet megtenni, hogy fix tarifákért dolgozzanak a rádiósok, hiszen ez nem olyan szakma, amelyben egységes mércék lehetnének - mondja Balog József a körzeti stúdió jelenlegi vezetője.

Vádpontok. A halott após jegyzetet ír

A pénzek lenyúlása az eddigi vizsgálatok eredményei szerint klasszikus csalásokat idéz, és az előbb leírt háttér adja a díszletet. A szabott honoráriumkeretből elvégzetlen munkáért utaltak ki jogtalanul honorokat különböző személyeknek. A válogatás generációs és családi alapon működött. Így történhetett meg, hogy Vágási apósa halála után még három hónappal is írt jegyzeteket közszolgálati műsoroknak, és vette fel az ezért járó feldúsított jutalmát. A stúdióvezető többször jelölte meg magát, illetve családtagjait szakértőként valamely műsorban, amely szintén könnyen jövedelmező szakiránynak bizonyult a családi költségvetésben.

"Már fél Szegedet el kellett volna temetni"

A feltételezett visszaélések a dologi kiadásokra is kiterjedtek. Volt olyan eset, amikor mintegy kétszázezer forintos tisztítószerekről írtak számlát, holott a takarítók szerint egy magányosan is szép Domestos flakon üldögélt egyedül a raktárban. Készültek számlák CD-k vásárlásáról is, amelyek azonban sohasem érkeztek meg a zenei osztályra. A köztudatban a kegyeleti virágok számlázásáról is szó van, nem is csoda, hiszen havonta érkezett a kiadási rovatba hasonló igénylés.

- Már fél Szegedet el kellett volna temetni - ironizált az egyik munkatárs, de Tölgyes Tamás a Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság nyomozója cáfolta, hogy a dologi kiadások is szerepelnének a vezetők bűnlajstromában. ,,A nyomozás jelenleg is folyik, és eddig a szakértők több mint tizennyolcmillió forintos sikkasztást regisztráltak. Ebben van okirat-hamisítás, adó-, és tb-csalás is, amelyet remélhetőleg még az idén bíróság elé tudunk vinni."

Az ötven munkatárs közül harmincan dolgoznak belsősként, a többi külsős munkatárs. A belsősök alapfizetést kapnak, a plusz munkáért számla ellenében veszik fel a honort. Azt a honort, amelyet a vezető belátása és ítészi kvalitása szerint oszt szét. A rádióban általános vélemény, hogy a fizetésemelések ellenére még most is jóval kevesebbet keresnek, mint a pesti kollégák. Sokaknak pont az volt az egyetlen mentsváruk, hogy a honorból ki tudták egészíteni a fizetésüket. A külsősöknek pedig ez volt az egyetlen bevételük.

A honorok azonban egyre inkább rendszertelenül érkeztek.
- Onnan tudtuk, hogy a Kálmán megy nyaralni, hogy kevesebb volt a honor - nyilatkozta a Hetek című hetilapnak egy régi munkatárs.

Fiktív számlák, fiktív pénzhiány. Kilencmillió deficit

A pénzhiányt folyamatosan hangoztatta az exvezető. Arra hivatkozott, hogy azért késnek a kifizetések, mert a ház költségvetése nagyon magas, mert a kollégák nem tudnak takarékoskodni. Ezek a felszólítások, ultimátumként hangzó kijelentések az uralkodás utolsó két-három évében váltak általánossá. (A rendőrség csupán az 1995 utáni ügyleteket vizsgálja, a többi elévült.)

A rádió - annak ellenére, hogy egyre jobban dotálták fentről - anyagilag ingatag lábakon állt. (A Szegedi Körzeti Stúdió éves költségvetése cirka hetvenmillió forint) A piaci eredmények fokozatosan romlottak, a reklámozók nem láttak, nem láthattak fantáziát a rádióban, a költségek azonban hónapról-hónapra növekedtek. A tavalyi év első hónapjaiban szinte minden héten értekeztek a ház dolgozói, és a stúdióvezető mindannyiszor kiemelte, hogy megszorító intézkedéseket kell bevezetni, mert a tisztelt munkatársak túlköltekeznek.

Mivel a belső szabályzat engedélyt ad arra, hogy a rezsiköltségeket a honorból kompenzálják, a stúdióvezető megvonást helyezett kilátásba, majd szavait büszkeség töltötte el, amikor a rádiósok előtt kijelentette: az MR-ben a szegedi stúdió nem küzd túlzott költségtúllépéssel.

Kilencmillió deficit Rossz hangok

Ehhez képest az 1999-es első félévi zárás kilencmillió forint mínuszt mutatott, de az MR-ben még ekkor sem gyanakodtak. ,,Egy nagy rendszerben mindig vannak pontok, ahol előfordulnak túllépések, ráadásul a szegedi stúdió összehasonlíthatatlanul a legnagyobb rezsiköltséggel bír. Éppen ezért vezettünk be megszorító intézkedéseket." - összegezte véleményét Simkó János a Magyar Rádió Regionális és Nemzetiségi Adások Igazgatóságának (RNI) vezetője. Miután a regionális rádióban Vágási költségkímélésként letiltotta a vidéki telefonhívásokat, a pohárral együtt betelt a stúdióvezetőt leváltani akarók jelenléti íve is. És lőn szél, és lőn szerencse.

A takarítónő megsértődik

A huzatnak, és a magabiztos, de annál inkább a feledékeny gazdasági főmunkatársnak volt köszönhető, hogy tavaly augusztusban kirobbant a balhé. A rádió munkatársai partizánakciók keretében fénymásolták a számlákat és gyűjtötték be az információkat. Többnyire az asztalon hagyott papírok sokszorosítása volt az elsődleges módszerük, de nagyobb grémium elé nem merték vinni a dolgot.

Az egyik papíron azonban a stúdió és egy takarítócég közötti szerződést talált az egyik takarítónő, aki ezek után sírva kopogott be Tóthné Marga Máriához, az alulról szerveződő mozgalom vezetőjéhez. Mint kiderült, a takarítónőt és sofőrt a gazdasági vezető korábban arra kérte, hogy telefonkönyvekből írjanak ki neveket, és ezekkel a szignókkal igazolják a rádiós nyeremények átvételét.

A sértődöttség találkozott a puccshangulattal és ezek után Marga Mária elutazott Simkó Jánoshoz, aki másnap a helyszínen elrendelte a revíziót. Miután a szúrópróba kellőképpen szúrt, az igazgató azonnali hatállyal felfüggesztette az érintetteket, majd az MR belső ellenőrzése után a Magyar Rádió Rt. szeptember 29-én feljelentette Vágásiékat.

1991-ben már volt egy ellenőrzés. Valaki hazudik

A botrány tavaly robbant ki, ennek ellenére a bizalmatlanság már a kezdetekben is kísérte a stúdióvezető munkásságát. 1991-ben a szegedi rádiósok már jelezték a pesti központnak, hogy gondok vannak a honorok kifizetésével. A körzeti stúdió 05. tanácstermében hívták össze a gyűlést, amelyen Krassó László az egykori KNAF (az RNI elődje: Kisebbségi és Nemzetiségi Adások Főszerkesztősége) vezetője is részt vett. Sőt elrendelt egy pénzügyi revíziót is, amely azonban nem tárt fel visszaéléseket.

"1994 őszéig semmi jele nem volt annak, hogy Vágási pénzeket nyelt volna le"

A kudarc miatt lemondott Tóthé Marga Mária, az akkori szakszervezetis, és Marik István vette át a funkcióit. Neki sikerült elérnie, hogy a következő évben tartsanak egy bizalmi szavazást is, amit szintén jeleztek a pesti központnak. A szavazás azonban kudarccal fejeződött be. Egyetlen szavazat hiányzott, ahhoz, hogy eltávolítsák a főnököt.

- Még arra is emlékszem, hogy amikor itt volt Krassó az ügyben tájékozódni, Kálmán teljesen elvörösödött és azt mondta, hogy jó, akkor ő holnaptól nem jön dolgozni. Aztán másnap ugyanúgy megjelent - emlékezett vissza egy munkatárs a kezdeti kísérletekre.

Krassó László a Pagodának (a Rádió belső újsága, 1999. 7-8. szám) adott nyilatkozatban máshogy emlékezik: ,,Az én vezetésem alatt - 1994 őszéig, leváltásomig - semmi jele nem volt annak, hogy Vágási pénzeket nyelt volna le. (...) Természetesen, ha erről bármiféle jelzést kaptunk volna, akkor talán megállítottuk volna a folyamatot."

Krassó tagadó szavain Szegeden sokan felháborodtak, hiszen mindenki biztos abban, hogy már a kilencvenes évek elején figyelmeztették a feletteseket.

'96 után

Simkó János igazgató úgy nyilatkozott lapunknak, hogy hivatalba lépése után nem kapott Szegedről negatív visszajelzéseket ,,ez mese, ezt nem lehetett látni, és nagyon szomorú, hogy mindenki csak utólag okos". Simkó nem tud róla, hogy történt volna bizalmatlansági indítvány, illetve szavazás, egyébként ,,mivel a rádió hiearchikus rendszer, nem ezen múlik a stúdióvezető alkalmassága".

Sármos Kálmán hangulatot javít. Szem előtt a nőügyek

Vágási Kálmán jelleme épp annyira ellentmondásos, mint tevékenysége. Sokan a ,,háromszáz szavas stúdióvezetőként" emlegették, amely egyrészt a verbális kifejezésmód szegénységre, másrészt az egyszerű gondolkodás sallangmentes bűvkörére utal. A Magyar Rádió vezetésében szinte mindenkit meglepett a vizsgálatok eredménye, mert ,,Kálmán rendszeresen részt vett az értekezleteken, és soha sem vonta ki magát a munka alól." Ehhez jött még kedves, sármos modora, amely újabb bizalmi faktornövelő tényező volt.

Az Index bárkivel is beszélt a volt kollégák közül, a gondolatvezetésben mindig előkerült az a motívum, hogy ,,sajnálom a Kálmánt", és ezt csak megerősíteni látszik, hogy a munkatársak szerint mindig kész volt a személyes problémák meghallgatására, és az őszinte kommunikáció híveként konyak vagy vodka-adagokkal javította intenzíven a hangulatot. Ráadásul a műsorokban egyáltalán nem szólt bele, csak családja révén - viccelődött az egyik volt munkatárs.

Oszd meg és uralkodj!

Az ,,Oszd meg és uralkodj!" elvén működő hatalmi rendszer sikeresen osztotta két részre a körzeti stúdió munkatársait. Egyfelől, akik ténylegesen dolgoztak, sőt kedvezményezettjei voltak néhány döntésnek, lojálisan viselkedtek a stúdióvezetővel szemben, másrészről pedig, akik kimaradtak a leosztásból joggal pfujoltak, és joggal sérelmezték az esetleges, és elmaradt kifizetéseket. ,,Közel kellett lenni a tűzhöz" - mondta egyik informátorunk, majd kifejtette, hogy azok kapták meg a nagyobb összegeket, akik sem a folyosón, sem az irodában nem adtak számot véleményükről.

A munkatársak állítása szerint: ,,Kálmán abban a pillanatban vesztette el bizalmunkat, amikor behozta magánéletét a stúdióba." Naponta fordultak elő kisebb-nagyobb csetepaték, amelyben Vágási és felesége, illetve életének egyéb szerelmi szereplői vettek részt. Közel álló információink szerint, például az exstúdióvezető holmiját egyszer taxival küldte be a felesége, és öt perccel később az alsónadrágtól kezdve az ingekig minden ott hevert az iroda ajtaja előtt. A pletykák azonban a folyosón maradtak, és annak ellenére, hogy minden ott zajlott a munkatársak előtt, a stúdióvezető nem akarta máshol lebonyolítani sorsdrámáit.

Szeged legritkábban hallgatott rádiója A 93.1 Mhz-en Szeged legritkábban hallgatott rádióját hallgathatja a közönség. A Gallup MédiaMonitor által, 2000. II. negyedévben, ötszáz fős mintán végzett vizsgálat szerint a körzeti rádió hallgatottsága egy, azaz 1 százalékos. A Jelenkutató Intézet márciusi adatai szerint - 2000 fő - öt, azaz 5 százalékos a hallgatottság. Az évek óta tartó mélyrepülésnek a kereskedelmi rádiók megjelenése, valamint a közszolgálatiság lejáratott renoméja az oka, és annak ellenére, hogy minden vélemény magas szakmai színvonalra taksálja a szegedi stábot, ebből a helyzetből egyelőre nem tud kitörni. A szegedi kereskedelmi rádiózás legprominensebb képviselője szerint Vágási pontosan tudta, hogy azok a reklámbevételek, amelyekből ő nagyon jól járt annak idején előbb-utóbb elapadnak. Az "oda-vissza adjuk a pénzt" elv ma már nem működik, hiszen egyetlenegy cég sem bírja ki a felesleges és eredménytelen reklámozást. "Ez okozta azt, hogy valamivel pótolni kellett a jattokat." Ezt többen is megerősítették, és a riporter figyelmébe ajánlották a Partiscum Kft. történetét, amely jelen esetben csak mellékszál, és éppen ezért legyen is itt elvágva.

Több informátorunk egybehangzóan vallja, hogy a gazdasági vezető volt a mahinációk ötletadója, és a stúdióvezető amilyen könnyen belekerült, épp olyan nehezen tudott volna csak kiszállni az ördögi körből. Nem tudott, mert jó volt neki. Mind Budapesten, mind Szegeden azt vallják, hogy a Szolnokról elkerült, középszerű riporternek ez volt a legnagyobb kiugrási lehetősége. Utol akarta érni a szegedi elitet, de a ,,rádióban sohasem volt akkora pénz, hogy ez sikerülhessen neki, így kompenzálnia kellett." Ezért cserélte le folyton a szolgálati autóit (Opel Corsa, Fiat Croma), és ezért reprezentált előszeretettel szinte minden fontos eseményen.

Mindenképpen hozzátartozik a történethez, hogy a gazdasági vezető több kétes kapcsolatáról értesült a kollektíva. Ezeket bizonyítani nem lehet, sőt azt sem, hogy mennyi időt töltött munkával. Annyi azonban biztos, hogy háromszor végzett el papíron számítógépes tanfolyamot, de ennek ellenére csak a bekapcsolást tudta megjegyezni. Pénzügyi vonalon azonban jól mozgott, csak a hó végi zárások okoztak némi koordinációs problémákat.

Ki viszi el a balhét?

A felelősséget már sokszor, és sokakra kiosztották, de a vélemények többnyire megegyeznek abban, hogy a visszaéléseket nem lehetett volna elkövetni, ha ehhez nem asszisztál a MR stuktúrája. Tölgyes Tamás a Vágási-ügy rendőrségi előadója kérdésünkre elmondta, ,,hogy mind a szakértőknek, mind pedig a nyomozóknak feltűnt, hogy ellenőrizhetetlen csatornákon folyik el a pénz, és a rendszer nem képes hatékonyan kontrolálni a kiadásokat."

Simkó János, az RNI igazgatója azonban nonszensznak tartja, hogy ,,egy gazdálkodó szervezet a csalásra rendezkedjen be." Mind a Pagodában, mind ott jártunkor riporteri kérdésre elmondta, hogy ,,egy rádió nem aszerint épül fel, hogy kiszűrjék a csalókat."

Senki sem felelős

Az Index kérdését, mely szerint felelősnek érzik-e magukat a kérdésben, Simkó határozott nemmel válaszolt, hiszen ,,a közelmúltban fejezték be a rádió legnagyobb pénzösszegek fellett diszponáló szervezetének, az RNI-nek az átvilágítását, és csupán Szegeden találtak rendellenes dolgokat". Simkó nemmel válaszolt arra a szegedi információkra alapuló kérdésünkre, hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy budapesti segédlettel végezték a pénzek lenyúlását. ,,A rádiónak van belső ellenőrzési osztálya, viszont az RNI gazdasági szakemberei nem képesek minden egyes stúdiót minden hónapban ellenőrizni" - mondta az igazgató.

Stílusos munkaváltás

"Azt a felszabadult hangulatot nem lehet elfeledni!"

A volt gazdasági vezető előző élettapasztalatát hasznosítva - és most kéretik komolyan venni a riportert - a Szegedi Stresszklinikán dolgozik. Úgy tudjuk, a klinikán nem merült fel az alkalmatlansága. Az Indexnek a következőket nyilatkozta:
- Nincs mit mondanom, viszonthallásra! Pedig valószínűleg lenne mondanivalója, mint ahogy Vágási Kálmánnak is, aki információink szerint éppen szabadságát tölti. Az ügyvédje kérdésünkre határozottan visszautasította azt a feltételezést, hogy Vágási arra blazírozna, hogy majd elmeorvosi igazolólap birtokában várja a bírósági eljárást, ami valószínűleg még az idén elkezdődik, de eredmény csak jövőre várható.

A rendőrség már kihallgatta az érintetteket, amelyen mind Héjja Ildikó, mind pedig Vágási Kálmán megjelent, de ha valaki áttörésre számít, annak íme az Index párbeszéde a rendőrséggel:
- Milyen érveket tudtak felhozni védelmükben?
- Mindketten megtagadták a válaszokat.

Nappal együtt elfogyni!

A felfüggesztés után pár nappal napfogyatkozás volt, ami az asztrológusok szerint a vezetők halálát, vagy legalábbis bukását idézi elő. Ezt a tételt az egyik munkatárs mesélte azon a bulin, amelyet közvetlenül a két sikkasztással gyanúsított főember menesztése után rendeztek Marga Mária kertjében.

- Azt a felszabadult hangulatot nem lehet elfeledni! - és a titkárnő arra a faliújságra mutat, amely még most is a bográcsos délután felvételeit őrzi.