Vas kilépett, megszűnik az MDF-frakció
További Belföld cikkek
Vas János pénteken kilépett az MDF parlamenti frakciójából és a továbbiakban független képviselőként dolgozik, közölte Schmuck Andor, a Tisztelet Társasága (TT) ügyvezetője.
Az MDF-nél egyelőre nem erősítették meg a hírt, de Szili Katalin házelnök közben bejelentette: tudomásul vette Vas távozását. Erről a házelnök azután tájékoztatta az MTI-t, hogy a képviselő döntését pénteken személyesen bejelentette neki.
Az Országgyűlés elnöke elmondta: a házszabály szerint ezután a frakcióvezetőnek (Herényi Károlynak) kell megállapítania a képviselőcsoport feloszlását, legkésőbb három napon belül. Ha ezt nem teszi meg, akkor ezt a házelnök rögzíti - tette hozzá.
Az MDF 10 fős frakciójának eddig havonta 7 millió forint fölötti működési költségtámogatást fizetett az Országgyűlés, emellett a Herényi Károly vezette képviselőcsoport 10 fős alkalmazotti gárda fenntartásra is kapott fejenként 330 ezer forintos keretet. A 10 fős frakció helyett most 10 független képviselőnek fizet a parlament, ők 75 százalékos képviselői alapdíjat kapnak.
Az MDF-ben a szerdai TT-bomba ellenére reménykedtek abban, hogy a Komárom megyei elnökhöz, Jagarics Ferenchez hasonlóan Vas is inkább az MDF-et választja a TT helyett. Vas azonban engedett a Schmuck Andor által bejelentett kérésnek.
Vas levegőben lógó kilépése miatt találgatások indultak, hogy egy független képviselő beszipkázásával esetleg meg tudja-e még akadályozni az MDF a megszűnést. Az MDF ezután csak akkor tudna újra frakciót alakítani, ha egy független képviselő (hárman jöhetnek szóba: Lengyel Zoltán, Tóth András vagy a miniszter Gyenesei István) beülne közéjük. Lengyel Zoltán, a Fideszből kizárt független honatya is megerősítette, hogy az elmúlt napokban rengetegen érdeklődtek nála, volt-e ilyen megkeresés. A parlamenti logika ellenére azonban nem tárgyalt Herényiékkel. Lengyel szerint saját kisgazda párti tagsága amúgy is kizárná a csatlakozást. Tóth András az MTI-nek azt mondta, őt is megkeresték, de ő is visszautasította az MDF-et.
A képviselőség előtt Vas János a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonkezelési főosztályvezetője volt. Vas hivatali ideje alatt került a ciprusi bejegyzésű Hartberg Investment Ltd. a Forrás Rt. megszerzése során Leisztinger Tamás érdekeltségi körébe. A Nicosiában székelő titokzatos cégnek többek között a Lágymányosi-öbölben és a budapesti belvárosban végrehajtott ingatlanügyletekben jutott szerep. A Hartberg egy ideig annak a Moons nevű kft.-nek volt tulajdonosa, amely a legnagyobb magyarországi kaszinót építette az V. kerületben a Vigadó mellett. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság 2005. májusában a Moonsot hozta ki győztesnek a gazdasági minisztérium 4 milliárdot érő épületeinek eladásánál. A KVI akkori vagyonkezelési főosztályvezetője, Vas János és a Moons vezetője, Rózsa István György 2006 tavaszán aztán a teljes ismeretlenségből bukkant fel az MDF országos listáján, ahova a párttal együttműködési megállapodást kötött Tisztelet Társasága protezsálta be őket.
A Hírszerző szerint a Tisztelet Társasága azért döntött váratlanul a két éves kapcsolat megszüntetése mellett, mert Leisztinger Tamás mellett Csányi Sándor OTP-elnök is szponzorai között van. Csányi pedig a kivonulással állt bosszút a pártvezetésen a megfigyelési ügyben felhasznált telefonbeszélgetése miatt. Az Indexnek nyilatkozó MDF-esek viszont azt állították, hogy soha nem érzékeltek direkt kapcsolatot a TT és Csányi között, de azt nem zárták ki, hogy a befolyásos bankár szívességet kért a milliárdos vállalkozótól.
Mennyi az annyi?
A parlamentekben – így a magyar törvényhozásban is – a pártfrakciók létrehozását bizonyos minimális számú képviselő csatlakozásához kötik.
Az első szabad választás után 1990-ben 10 főben állapította meg a házszabály a frakcióalapítás minimumát. A túlzott parlamenti fragmentáció kivédése érdekében ezt az 1994-es házszabály-módosítás 15 főre növelte (46/1994 OGY határozat).
1998-ban azonban a MIÉP – bár pártként átlépte a választási küszöböt – csak 14 mandátumhoz jutott, azaz nem alakíthatott volna önálló képviselőcsoportot. A párt az Alkotmánybírósághoz fordult, amely megállapította (27/1998 AB határozat), hogy a frakcióalakításra vonatkozó szabály alkotmányellenes, mert azon képviselőcsoportokat is megilleti a frakcióalakítás joga, amelyek listán bejutnak a parlamentbe, függetlenül a mandátumaik számától. A bíróság arra utasította a parlamentet, hogy szabályozza újra a kérdést.
A parlament azonban - mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést produkálva - 2007-ig nem fogadott el új szabályokat. Emiatt mind a harmadik ciklusban megfogyatkozott MIÉP, mind a negyedikben a kizárások miatt már 10 fő alá csökkent létszámú MDF megtarthatta frakcióját. Sőt, még olyan abszurd ötletek is napirendre kerülhettek, mint egy 2 fős - végül meg nem alakult - frakció terve.
2007-ben a házszabály módosítása (103/2007 OGY határozat) teremtett világos helyzetet. Ez 10 fős létszámminimumot határozott meg, az AB döntése nyomán kiegészítve azzal a kitétellel, hogy akkor is alakulhat a választások után frakció, ha tagjainak száma kevesebb 10-nél, de a párt listán átlépte az 5 százalékos küszöböt. Ebben az esetben az adott ciklusban ez a szám lesz a parlamentben a frakcióalakítás minimuma.
Miután 2006-ban a legkisebb, a küszöböt átlépő párt frakciója a 11 fős MDF képviselőcsoportja volt, a minimum ebben a ciklusban 10 fő. Ha egy képviselőcsoport létszáma ez alá csökken, a frakció megszűnik. Forrás: Vision Consulting
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
