Natália
-3 °C
7 °C

Magasabb a részvétel, mint 1998-ban

2002.10.20. 16:00
Október 20-án önkormányzati választásokat tartanak Magyarországon. A helyi választások alkalmával a szavazók 3200 településen polgármestert és önkormányzati, illetve kisebbségi önkormányzati képviselőket választanak. Az önkormányzati választás 1994 óta egyfordulós, nincs sem érvényességi, sem eredményességi küszöb, a mandátumot az a jelölt kapja, aki a legtöbb szavazatot éri el.
Vasárnap reggel 6 óra és este 7 óra között adhatják le szavazataikat a választópolgárok az ország közel 11 ezer szavazókörében. A választáson 8 millió 153 ezer magyar állampolgár, valamint az országban élő bevándorolási engedéllyel rendelkezők dönthetnek arról, kik képviseljék őket az önkormányzatokban.

A választójoggal rendelkezőknek a szavazás előtt igazolni kell személyazonosságukat és lakcímüket. Ezért akik már nem rendelkeznek a lakcímet is tartalmazó régi típusú személyi igazolvánnyal, azoknak az érvényes lakcímigazolvánnyal együtt a szavazást megelőzően fel kell mutatniuk újabb típusú személyigazolványuk, útlevelük, vezetői engedélyük, illetve sorkatonák esetében a katonai igazolványuk közül valamelyiket.

Aki tartózkodási helyén adja le voksát, annak a lakóhelyén kiállított igazolást is be kell mutatnia a szavazáskor.

A választók, attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, 10 ezernél nagyobb, vagy annál kisebb lélekszámú településeken adják le voksukat, eltérő számú szavazólapokra számíthatnak.

Későn kelő választók

Reggel 7 óráig a választásra jogosult mintegy 8 millió 126 ezer választópolgár 0,92 százaléka járult a 10.873 szavazókörben elhelyezett urnákhoz. Az Országos Választási Iroda adatai szerint összesen 74,8 ezer választó adta le szavazatát.

Kilenc órára viszont már a lakosság 6,42 százaléka szavazott. A legaktívabbak Szolnok-megyében voltak a szavazók, ott 8,1 százalék adta le a voksát. A leglustábbak hagyományosan a budapestiek voltak, ahol épphogy 5 százaléknál többen szavaztak.

Délelőtt 11 óráig a BM adatai szerint a választásra jogosultak 17,91 százaléka adta le voksát. Ugyanebben az időpontban négy évvel ezelőtt 15, 51 százalék szavazott.

Magasabb részvétel

Délután három óráig a választók 34,66 százaléka adta le voksát. Továbbra is Nógrád megyében a legaktívabbak, itt a jogosultak 37,68 százaléka szavazott, míg a legkevésbé Bács-Kiskunban, ahol mindössze 31,24 százalék voksolt. A fővárosban délután három óráig a szavazók 36,42 százaléka járult az urnákhoz. Négy évvel ezelőtt ugyanebben az időpontban a szavazásra jogosultak 29,6 százaléka adta le voksát.

Hogyan lehet szavazni Budapesten?

Érvényesség, mozgó urna, panasz
Az önkormányzati választások a részvételi aránytól függetlenül érvényesek, hiszen a tisztségek betöltéséhez elegendő a relatív többség.

Mozgó urnát a szavazás napján is kérhetnek a mozgásukban korlátozott személyek a választókerületükben lévő szavazatszámláló bizottságtól. Ehhez arra van szükség, hogy igazolni tudja - például a választási értesítőjével - a bizottságnál, hogy szerepel a választói névjegyzékben.

A szavazók a körbe tollal írt + vagy x jellel adhatnak le érvényes szavazatot. A választópolgárok észrevételeikkel, panaszaikkal, az esetleges választási szabálytalanság gyanújával, a helyi választási bizottsághoz fordulhatnak.

A péntek éjféltől életbe lépett kampánycsend továbbra is érvényben van a vasárnap 19 órai urnazárásig.

Budapesten öt szavazólapot tölthetnek ki a választók. Szavazhatnak a főpolgármester, a kerületi polgármester és az önkormányzati képviselő, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzat képviselőjének személyéről és a fővárosi közgyűlés összetételéről.

A főpolgármester-, a kerületi polgármester- és képviselőjelöltek közül csak egyet-egyet lehet választani, és a legtöbb szavazatot kapó jelölt töltheti majd be a tisztséget.

A kisebbségi képviselők esetében csak egy kisebbség jelöltjei közül választható, legfeljebb öt jelölt.

A jelölőszervezetek listái közül is csak egy választható. A szervezetek a leadott szavazatok arányában kapnak képviselői helyeket a 66 tagú fővárosi közgyűlésben, amennyiben a listára leadott szavazatok aránya meghaladja az összes érvényes szavazatok 4 százalékát.

A fővárosban a kerületi képviselőtestületi helyek mintegy 40 százalékát az úgynevezett kompenzációs listák között osztják szét annak arányában, amennyi szavazatot az egyes jelölő szervezetek vesztes (be nem jutott) jelöltjei kaptak.

Hogyan lehet szavazni a megyei jogú, és a nagyobb városokban?

A megyei jogú városokban három szavazócédulát tölthetnek ki a választók. A helyi önkormányzati képviselők, a polgármester és a helyi kisebbségi önkormányzati jelöltek választása a fővárosi választáshoz hasonlóan történik.

A tízezernél nagyobb lélekszámú településeken négy szavazócédulát kapnak a választópolgárok. Szavazhatnak a polgármester, a helyi önkormányzati képviselő illetve a helyi kisebbségi önkormányzat tagjainak személyéről. A negyedik szavazólapon a jelölőszervezetek listái közül választhatnak egyet. A megyei közgyűlési helyek az érvényes szavazatok arányában oszlanak majd el a listákat állító szervezetek között.

Hogyan lehet szavazni a kistelepüléseken?

A tízezernél kisebb településeken - ha kisebbségi önkormányzati választásokra is sor kerül - négy szavazólapon választhatnak a polgárok.

A polgármestert, a megyei közgyűlés tagjait - egy, a 10-ezres lélekszámot meghaladó településekétől eltérő összetételű listán - és a helyi kisebbségi önkormányzat tagjait hasonló módon választják, mint más településeken.

A helyi képviselőtestületet viszont úgynevezett "kislistás" módszerrel választják, amelynél a település összes képviselőjelöltje egy listán szerepel, ábécé sorrendben. A szavazó legfeljebb annyi jelöltre adhatja le szavazatát, ahány tagú lesz a testület, a település lélekszámának megfelelően. Ezt a számot a szavazólapon is feltüntetik.

Kisebbségi képviselők
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény biztosította a kisebbségek jogát arra, hogy közvetlen helyi és országos önkormányzatokat hozzanak létre. A törvény alapján a Magyarországon elismert 13 nemzeti és etnikai kisebbség - bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán ? jogosult arra, hogy az ország bármely településén és fővárosi kerületében helyi kisebbségi önkormányzatot hozzon létre.

A kisebbségi önkormányzat létszáma 1300 vagy annál kevesebb lakosú településen 3, 1300 lakos feletti településen (beleértve a főváros kerületeit is) 5, a fővárosban 9 fő. A helyi kisebbségi önkormányzat maga választja meg a vezetőit. Egy kisebbség egy településen csak egy közvetett módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatot, illetőleg ennek hiányában egy közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatot hozhat létre. Egy személy csak egy településen és egy kisebbség jelöltjeként indulhat.